Kérdés
Miért van a bibliai kreacionizmusnak annyira nagy jelentősége?
Válasz
Éppúgy mint egy épület alapja fontos, úgy az eredetünk ismerete is nagy jelentőséget hordoz magában. A kereszténység alapját Mózes első könyvének első sora teszi le, mikor a tanúbizonyságot tesz a valóságról: „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet." Ez az egy állítás megerősíti a kreacionizmus helyességét és abszolút igazság lévén kizár minden más ennek ellentmondó állítást, így a naturalista világkép színes nézeteit is. A naturalizmus tulajdonképpen az a hit, mely szerint az univerzum a semmiből állt elő, azaz Isten beavatkozása nélkül jött létre, valamint hogy az univerzum Isten minden külső beavatkozása nélkül áll fenn azóta is.
Világunk keletkezéséről alkotott nézeteink hűen tükrözik, hogy hiszünk-e Isten Igéjének, vagy hogy Isten hitelességét kétségbe vonjuk. Bibliahű keresztényként fontos különbséget tennünk a kreacionizmus és a naturalizmus között, tehát fontos tudnunk, hogy e két nézet pontosan miben tér el egymástól. Melyik állításai állják ki az igazság próbáját? Lehetséges párhuzamosan hinni a kreacionizmusban és az evolúció valamely formájában? Erre a kérdésre akkor adhatunk adekvát választ, ha meghatározzuk, hogy mit értünk pontosan bibliai kreacionizmus alatt, valamint rávilágítunk, hogy ez a nézet milyen kihatással van hitünk alaptételeire.
A bibliai kreacionizmus fő jelentősége abban áll, hogy választ ad emberi létünk legelemibb kérdéseire, úgy mint:
Honnan jöttünk és hogyan kerültünk ide? Miért vagyunk itt? Van a létezésünknek értelmes célja? Mi a problémák valós forrása világunkban? A bűn és a megváltás témakörének van bármi jelentősége is az ember életében? Mi történik velünk miután meghalunk? Létezik egyáltalán élet a fizikai halálunk után? A kezdetről kialakított nézetünk azért olyan fontos, mert Mózes első könyve (Genezis) az egész Biblia alapját képezi, így minden további könyv alapját is, mely pontosan ezekre a kérdésekre ad választ. A Genezist sokszor hasonlították már egy fa gyökeréhez, ugyanis az egész Szentírás benne horgonyoz. Ha a fát elválasztjuk gyökerétől, elpusztul. Hasonlóan ha már Genezist is kétségbe vonjuk, akkor azzal már az majdnem egész Szentírást megfosztjuk minden hitelétől. A Genezis 1:1-ben ez áll „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet." Itt már rögtön keresztény hitünk három alapvető állításával találjuk magunkat szemben. Először is felismerjük, hogy egy az Isten. Ezzel már élesen elhatárolódunk más többistenhívő vallástól valamint a modern humanista felfogás dualista szemléletétől. Másodszor Isten egy személyes létező, azaz maga is egy személy. Isten a teremtésén kívül létezik. Ezzel az állítás ellentmond a panteista felfogásnak, mely szerint Isten a teremtett világban lakozik, és nem a teremtett világ fölött. Harmadjára pedig Isten mindenható és örökkévaló. Ez szembenáll a számos bálvány természetével, amiket az emberek tisztelnek. Isten volt, van és örökké lesz is. Isten mindent a puszta semmiből teremtett egyedül élő és ható Igéje, azaz a szava által. Ő hívta elő a semmiből az egész létezést.
Miután az első kérdésre feleltünk, lássunk neki a második kérdés megválaszolásának: Miért vagyunk egyáltalán itt?
A bibliai kreacionizmus választ ad ember jelenlegi állapotának okaira is. A Genezis harmadik fejezete az ember bűnbeeséséről szól, de már magában hordozza a bukott állapotunkból való megváltás reményét is. Fontos megértenünk, hogy az egész emberiség egy emberként volt benne Ádámban, aki egy valós létező személy volt. Ha Ádám csak valami mesebeli figura, akkor nincsen semmi értelmes magyarázat arra, hogy a bűn és a halál (a bűn következménye) hogyan lépett be a tökéletes teremtésbe. Ha persze az egész emberiség nem bukott el egy emberként Ádám személyében, akkor az egész emberiség Jézus Krisztus általi megmentése sem szükséges, sőt egyenesen értelmetlen. A Korinthusbeliekhez írt első levél 15:22-ben ez áll: „Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek." A megváltás témakörének megértésében fontos, hogy megértsük a Ádám – mint a bukott emberi nem feje – és Jézus Krisztus – mint a megmentett emberi nem feje – közötti világos párhuzamot. „Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. Mert miképen egy embernek engedetlensége által sokan bűnösökké lettek: azonképen egynek engedelmessége által sokan igazakká lesznek" (Rómabeliekhez 5:18-19).
A bibliai kreacionizmusra, mint egész értékrendünk alapjára kell tekintenünk. A teremtésről szóló igaz beszámoló tényállításokon alapszik és nem valami mítoszon. Ha puszta fikcióról van szó, akkor minden általa közvetített érték emberi bölcselkedés eredménye, és mint minden emberi bölcsesség ez is ki van téve a változás ide-s-tovahányó szelének. Más szavakkal kifejezve érvénytelen. A tudomány és (különösen a keresztény) vallás között ellentétek, az (ateista) tudomány azon premisszájában gyökerezik, mely szerint a tudomány tényeken alapszik, míg a vallás csak babonákon és mítoszokon. Amennyiben ez a megállapítás igaz, akkor keresztény értékeink, mint ahogyan a neve a mondja, nem többek mint keresztényekre érvényes értékek, melyeknek semmilyen érvényességük nincsen a szekuláris világra.
Az egész emberiséget feszítő végső kérdés, hogy mi történik velünk halálunk után. Ha az ember nem más, mint egy kaotikus — minden célt és értelmet nélkülöző — világegyetem (mellék)terméke, akkor igazából a halál során az anyag egy transzformáción keresztül csak egy új formát ölt, azaz nincsen se lelkünk, és se szellemünk. Az érzékszerveinkkel (mint az agyunk) megragadható világ a világ teljessége.Ebből a hitből,életünk egy, azaz pontosan egy célja vezethető le. Legjobb, ha hagyjuk magunkat az evolúció parttalan hullámaitól sodortatni, és az evolúciót előremozdítandó érvényesítsük az erősebb túlélésének elvét minél jobban.
A Szentírás ezzel szemben az abszolút erkölcsi jóság fogalmi és gyakorlati kategóriáját adja nekünk, amit egy transzcendentális (azaz teremtése felett lévő) természetfeletti lény alkotott. Isten természetének erkölcsi mivolta, egy megváltozhatatlan morális mércében nyilvánul meg az egész teremtett világban. Ezt a mérőzsinórt helyesen alkalmazva jobb és értelmesebb életet élhetünk, megtanít a legfelsőbb bölcsességre, azaz mások szeretetére, és ezáltal dicsőítjük Istent. Isten mérőzsinórja maga Jézus Krisztus. Kizárólag élete, halála, és feltámadás által találunk értelmet evilági életünkben, és reményt az elkövetkezendő életünkben Istennel a mennyben.
A bibliai kreacionizmus azért annyira fontos, mert ez az egyetlen világnézeti rendszer, mely képes életünk legalapvetőbb és legszorítóbb kérdéseire felelni, és nem utolsó sorban azért, mert túlmutat a szüntelenül saját személyünk körül forgó kicsinyes életünkön. Minden biblahű keresztény számára teljesen nyilvánvaló kell legyen, hogy a kreacionizmus és a naturalizmus egymással élesen szembenállnak, és egymást kölcsönösen kizárják.
English
Miért van a bibliai kreacionizmusnak annyira nagy jelentősége?
