Kérdés
Kit nevezhetünk bibliai prófétának?
Válasz
Tág értelemben véve a próféta egy olyan személy, aki Isten igazságát közvetíti embertársai felé. A görög prophetes szó jelölhet olyan embert, „aki továbbadja a hallottakat", mint ahogyan „szószólót", „pártfogót", vagy akár „védőt" is. A prófétát a Szentírás „látónak" is nevezi, hiszen a próféta istenadta szellemi látással rendelkezik, így olyan esetekről is említést tesz az Ige, mikor Isten jövőbeli történések látását adta egy-egy prófétának.
A Bibliában világosan láthatjuk, hogy a prófétáknak tanítói szerepe volt, továbbá azzal is meg voltak bízva, hogy szellemi értelemben fel is fedjék az elhangzottakat. Ezzel egyidejűleg az adott kor történéseire is reflektáltak, és tágabb időbeli kontextusba ágyazták be azokat, mikor a jövő egyes részleteire is rávilágítottak. Ézsaiás szolgálata jelen korának eseményeire és jövőbeli eseményekre egyaránt vonatkozott. Bátran emelte fel szavát kora társadalmának minden elferdülése ellen (Ézsaiás 1:4), de a Izráel fényes végső állapotára vonatkozó igaz mondások szintén szép számmal találtattak szájában (Ézsaiás 25:8).
A próféták fő feladata az volt, hogy minden ember felé hűen közvetítsék Isten Igéjét. Izráel vezetésében, és a gyülekezet megalapozásában is közreműködtek. Isten saját vérén megváltott gyülekezetét „az apostoloknak és prófétáknak alapkövén" építette fel, amely szellemi testben „a szegletkő maga Jézus Krisztus" (Efézusbeliekhez 2:20).
A Biblia, több mint 133 prófétát említ néven, akik közül 16 nő volt. Ehhez jön még azon néven nem nevezett sokaság, akik szintén prófétáltak, így például Izráel hetven véne (4.Mózes 11:25), vagy az a száz próféta, kiket Abdiás mentett meg (1.Királyok 18:4). A Biblia első prófétája Ábrahám volt (ha azonban a fentiekből indulunk ki, vagyis a prófétára, mint Isten Szavának továbbadójára tekintünk, akkor Ádám volt az első próféta, ugyanis Éva csak tőle tudhatta meg, hogy melyik fáról szabad-, és melyikről nem szabad szakítani – a fordító megjegyzése). Mózes első könyvének 20:7 igehelyén annak lehetünk tanúi, hogy Isten a követekezőket szólta álomban Abiméleknek: „Mostan azért add vissza az embernek az ő feleségét, mert Próféta ő: és imádkozik te éretted, és élsz..." A Biblia hű bizonysága szerint Isten számos alkalommal megjelent Ábrahámnak.
Ábrahám leszármazottjai, Jákób (később Izráel) és József is kapott olyan jövőbeli eseményekre vonatkozó álmokat, melyeket minden további nélkül profetikusnak tekinthetünk. Mózes minden kétséget kizáróan Isten embere volt, és egyben igen nagy próféta is (5.Mózes 34:10). Számos bíra, így Józsué is, prófétaként is szolgált. A legutolsó bíra, Sámuel, pedig már kisgyermek korában tisztán hallotta Isten hangját (1.Sámuel 3:4). Ő volt az, aki később Sault és Dávidot is felkente. Míg Saul csak egyszer — közvetlenül felkenetése után — prédikált, addig Dávid nemcsak Izráel királya volt, de örök prófétája is lett (lásd Zsoltárok könyve).
Illés és Elizeus korát különösen sűrű prófétai tevékenység jelölte. Egy prófétai iskola éppen földi szolgálatuk idejében élte virágkorát (lásd 1.Királyok 20:35). Illés és Elizeus nevéhez számos feljegyzett csoda kapcsolódik (Elizeusnak éppen kétszer annyi, azaz 14, csodát tulajdonít a Szentírás, mint Illésnek, hiszen a mesterén lévő kenet kétszeresét kérte magának).
Az Újszövetségben tanúi lehetünk annak, hogy Keresztelő János, miként egyengette az eljövendő Jézus Krisztus útját, és hogyan jövendölt róla (Máté 3:1). Az Úr Jézus Krisztus maga pedig prófétaként, Melkisédek rendje szerinti főpapként, királyként, és — nem utolsó sorban — Messiásként jött világunkra, amivel számos ószövetségi próféciát teljesített be.
A korai egyház életében szintén kiemelkedő szerepet játszottak a próféták. Ananiás tanítvány például egyenesen Istentől vett kijelentését Pál apostol jövőjéről (Apostolok Cselekedetei 9:10-18). Ugyanezen ihletett könyv 21:9-es igehelye „Filep evangyélista" négy szűz lányáról számol be, akik szintén prófétáltak. A prófétálás kiemelt helyet kap a Szent Lélek szellemi ajándékainak sorában a Korinthusbeliekhez írt első levél 12. és 14. fejezetében is. A végidőkben pedig két „tanúbizonyság" prófétál majd Jeruzsálemből az egész világnak (Jelenések 11. fejezet, Zakariás 4. fejezet).
A prófétáknak az esetek legtöbbjében az a sorsa, hogy megvetik őket (adott esetben arcul is verik, és/vagy meg is ölik őket), és az általuk közvetített Istentől való üzenetet teljességgel elvetik. Ézsaiás prófétán keresztül Isten így jellemezte a próféta korának zsidó nemzetét: „Mert pártütő nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét; Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!" (Ézsaiás 30:9-10). Jézus Krisztus amellett sem megy el szó nélkül, hogy Jeruzsálem sokszor megölte az Isten által küldött prófétákat (Lukács 13:34).
Persze nem mindenki valóban Isten prófétája, aki egy „bizonyos üzenetet" továbbad. A Biblia szűnni nem akaróan figyelmeztet a hamis tanítókra és hamis prófétákra, akik bár azt állítják, hogy Istentől szólnak, valójában azonban éppen azon embereket tévesztik meg, akiket állítólag igazságra akarnak vezetni. Csak Akháb királynak 400 ilyen hamis próféta volt udvartartásában, akik mindig csak a király viszkető füleinek tetsző dolgokat „prófétáltak" (2.Krónikák 18:4-7 vö. 2.Timótheushoz 4:3). Az Újszövetség telis-tele van a hamis tanítók elleni figyelmeztetésekkel (valójában az Újszövetség 27 könyve közül mindössze kettő nem óv a hamis prófétáktól). Az Úr Jézustól így vettük ezt: „Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is" (Máté 24:24). A Jelenések könyve (helyesen Jelenés könyve) pontos említést tesz a Nagy Nyomorúság idején felemelkedő hamis prófétáról, a tétlen pásztorról, aki az egész világ lakosságát megpróbálja majd félrevezetni (Jelenések 16:13; 19:20; 20:10). Annak érdekében, hogy ez velünk ne történhessen meg, ne higyjünk minden léleknek „hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba" — utasít minket Isten Szent Lelke János apostolon keresztül (1.János 4:1).
Isten igaz prófétája szilárdan el van kötelezve amellett, hogy csak és kizárólag Isten igazságát adja tovább. Legyen akár nő, vagy férfi, az általa közvetített üzenet soha, de soha nem mond ellent Isten teljes kijelentett Igéjének, azaz a Szentírás egyetlen sorának sem! Az igaz próféta Mikeás prófétával egyetemben csak azt mondhatja, ami az ő száját hagyta el, mikor a Ákháb király gonosz útján az ő személye lett botránykővé: „Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, a mit az én Istenem nékem mondánd" (2.Krónikák 18:13).
English
Kit nevezhetünk bibliai prófétának?
