Kérdés
Létezik döntő bizonyíték Isten létezésére?
Válasz
Erre a kérdésre adott válasz nagyban attól függ, hogy mit értünk pontosan meggyőző vagy perdöntő bizonyíték alatt. Talán kinyújthatjuk egyszerűen a kezünket és megérinthetjük Istent, akárcsak más embereket, vagy láthatjuk Őt, mint másokat? Nem, erre bizonyosan nincsen mód, azonban számtalan lehetőség van arra, hogy bárki kétséget kizáróan meggyőződhessen Isten létezésének valósságáról, és arról is, hogy Ő pontosan az, akinek mondja magát. A következőkben létezésének 3 bizonyítási módját fogjuk röviden megvizsgálni a tudomány és a Biblia segítségével.
1. Az ok-okozat törvénye.
A fizika e törvénye röviden annyit állít, hogy minden hatás egy bizonyos reakciót von maga után, valamint, hogy minden okozatnak megvan a maga oka. Ez a törvénye minden tudományos vizsgálódás alapjául szolgál. Valójában még az ég és a föld keletkezéséhez is köze van ennek a törvénynek. Tény, hogy a tudósok is egységesek annak tekintetében, hogy a látható univerzum sem mindig létezett, hanem volt egy "időbeli" kiindulási pontja.
A tudósok által széleskörben elfogadott relativitáselmélet (mára már bizonyított elv, és nem elmélet) is vonatkoztatható az ok-okozatiság törvényére. Az egyik vonatkozása az, hogy az időként, térként, űrként, anyagként, és fizikai energiaként meghatározható univerzum rendelkezett egy kezdeti ponttal, azaz nem öröktől fogva van. Einstein egyenletei lehetővé teszik a tudósok számára, hogy az univerzum fejlődését annak kezdeti pontjáig visszakövessék, egészen az ún. szingularitás-eseményig, vagyis az kozmosz születésééig. A tudomány bebizonyította, hogy az univerzumnak igenis volt kezdete. Ez azt is maga után vonja, hogy amennyiben rendelkezik egy kezdettel, akkor létezésének is kell legyen valamilyen oka.
Tehát, ha szükség volt egy okra, ami következtében ez az okozat kibontakozhatott, akkor ez az ok az univerzumon kívül keresendő, vagyis az időn, a téren, az anyagon és a fizikai energián kívül. Az ok olyasvalamihez kell hasonlítson, amit a keresztények "Istennek" neveznek. Még a korunk legismertebb ateistája, Richard Dawkins is, a következőképp ismerte ezt el a Time magazin hasábjain: "a jelenlegi értelmünk és elképzeléseink korlátain túl létezhet valami elképesztő, máshoz nem hasonlítható, nagyság." Ez valóban így van. Ez a nagyság pedig maga Isten.
A kozmológiai bizonyítékokat a legáttekinthetőbben a következő állítások mentén foglalhatjuk össze.
(1) Minden, aminek kezdete van, annak a létezésének oka is kell hogy legyen.
(2) Az Univerzumnak volt kezdete.
(3) Ennélfogva létrejöttének is kell legyen oka.
(4) Az Univerzum létrejöttének okainak vizsgálatánál (előállása az időtlenségből, téren kívüli létezése stb.) Isten természetébe, jellemébe kaphatunk némi betekintést.
(5) Mindezeket egybevetve tehát elmondhatjuk, hogy az Univerzum létrejöttének oka kizárólag Isten lehet (1.Mózes 1:1).
2. A teleológia törvénye avagy "a célok tana" . A teleológia a tervszerűség és a cél tanulmányozása természetes jelenségekben. A tudomány ezen törvénye azt mondja ki, hogy amennyiben egy tárgy egy adott szándékot, egy célt vagy egy specifikus kialakítást hordoz magában, úgy kell legyen egy tervezője is. Egyszerűen kifejezve a dolgok nem alakítják ki önmagukat csak úgy. Ez a törvény az Univerzumra is alkalmazható és alkalmazandó, hiszen igen specifikus kialakítással (is) rendelkezik, ami egyben annak a bizonyítéka, hogy kell lennie egy Tervezőjének is.
Példa: a Földünk Nap körüli pályája 18 mérföldenként (kb. 29 km) mindössze egykilenced inchnyire (kb. 0.3 cm) tér el az abszolút egyenes pályától. Emberi értelemben véve ez egy nagyon pontos egyenes. Ha ez az eltérés 18 mérföldenként már egytized inch volna, akkor a Föld Nap körüli pályája már lényegesen nagyobb volna és minden élet megfagyna. Ha ez az arány egynyolcad inchre változna, akkor mindnyájan szénné égnénk. A Nap belső szférája nagyjából 20 millió Celsius fokos. Ha a Föld Naphoz viszonyított távolsága 10 százalékkal több volna, hamarosan a hideg áldozataivá válnánk. Ha azonban 10 %-kal közelebb volnánk Napunkhoz, porrá égnénk. Tényleg azt kellene hinnünk, hogy ilyen mértékű precízió pusztán a véletlen műve? Gondoljunk csak bele: A Nap 93 milliárd kilométerre van Földünktől, ami éppen a megfelelő távolság ahhoz, hogy élet létezhessen bolygónkon. Vajon ez puszta véletlen volna, vagy sokkal inkább egy tudatos és szándékos tervezés és kivitelezés eredménye? Nem csoda hát, hogy a zsoltáros a Teremtőt nagy mesteremberként dicséri. "Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat...Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennök sátort" (Zsolt 19:2, 5).
3. A valószínűség törvénye és a beteljesült próféciák
A Szentírás mintegy 1093 próféciája vonatkozik Jézus Krisztusra és egyházára, melyek közül mind beteljesült. Az Ószövetség 48 próféciát tartalmaz Jézus Krisztus keresztrefeszítését illetően. Mikor a valószínűség elvét használjuk olyan különböző események előfordulásának kiszámítására, mely események szimultán -, vagy közel egyidejűleg történnek, akkor az egyes események valószínűségi fokát össze kell szoroznunk. Például, ha egy adott esemény teljesen véletlenszerű előfordulásának esélye 5 az 1-hez, míg egy másik esemény előfordulásának esélye 10 az 1-hez, akkor a kettő esemény együttes megtörténésének esélye 50 az 1-hez.
Számos különböző próféta, különböző társadalmakban, több mint 1000 éven keresztül prófétált a mindenséget megváltó Krisztusról. A legutolsó ilyen prófécia 500 évvel megszületése előtt keletkezett. Ezen próféciák beteljesülésének az esélye messze túlszárnyalja legvadabb képzeletünket is.
Gondolatkísérlet: Képzeljük el, hogy Texas egész államát egyenletesen két láb(kb. 61 cm) vastagon ezüst dollár érmékkel fedjük le. 10 a 17 hatványon számú ezüst dollár érmére lenne szükségünk ennek kivitelezéséhez. Majd megjelölünk egy ezüst dollárt és egy repűlőről valahol Texas felett ledobjuk azt. Ezután még jól meg is keverjük gondolatkísérletünk minden egyes érméjét. Aztán fogunk egy embert, bekötjük szemeit, majd útjára indítjuk a következő utasítással: menj addig még gondolod, majd állj meg, ahol jónak látod és lehajolván, majd vakon lenyúlván, a kétlábnyi ezüst érme közül első húzásra vedd ki a megjelölt érmét. Annak az esélye, hogy ez megtörténjen 10 a 17 hatványon. Annak az esélye, hogy egyetlen jövőbeli személy beteljesítsen, nem 1093, hanem 8 próféciát, ugyanennyi volt.
A Szentírás minden egyes beteljesült próféciája bizonyítja Isten létezését. A valószínűség törvénye és a próféciák valóraválásának matematikai esélyének ilyen számbavétele mellett biztosan tudhatjuk, hogy létezik egy Teremtő Isten, aki egyben a teljes Szentírás szerzője is. Ő az, aki az egész Létezést életre hívta."Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképen ismerhetjük meg az ígét, a melyet nem mondott az Úr? Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, a melyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól! " (V. Mózes 18:21-22).
Végül pedig, Isten maga — a Mindenség Teremtője, lelki üdvözülésünk egyedüli szerzője — mondja ezt nekünk: „Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat" (Ézsaiás 46:9-10).
English
Létezik döntő bizonyíték Isten létezésére?
