Kérdés
Mit értünk boltozat-elmélet alatt?
Válasz
Az egyes angolszász nyelvekben csak boltozat-elméletként ismert teória az 1.Mózes 1:6 igeversben szereplő, “legyen boltozat a vizek között”(lásd EFO 2012; Károli-fordítás szerint: “mennyezet”) mondatrészből kiindulva igyekszik indokolni, hogy a “boltozat” szó a légkörünkre vonatkozik. A boltozat-elmélet szerint egészen a Noé korában bekövetkezett kataklizmáig létezett a légkör felett egy víztakaró, ami vagy a földre szakadó eső formájában tűnt el, vagy pedig az űrbe szivárgott ki ezen esemény idején. A feltételezések szerint ezt a boltozatot pára, azaz vizgőz alkotta, mivel egy jégből álló, a bolygónkat baldachin-háló módjára körülölelő szféra nem állhatta volna ki a Föld légkörébe be-betörő különféle égi objektumok, így például a meteoridok folytonos bombázását.
Míg az 1.Mózes 1:20 igevers szerint a madaraknak az adatott, hogy “az ég boltozatán repdessenek” – ezzel a földi légkörre utalva – addig más igeversek azt is kijelentik, hogy a Nap, a Hold és a csillagok is ebben a szférában vannak jelen (lásd 1.Mózes 1:14-17). Ez azt mutatja, hogy a Biblia szóhasználatában a boltozat (értsd égbolt) a földfelszíntől elkülönülő, attól az űr minden irányába kiterjesztett teljes szférát jelöli, amelyben a madarak repülnek, de egyben azt a teret is, ahol az égitestek járják pályájuk. A “boltozat”-ként fordított héber szó, a raqiya, kilencszer fordul elő a Teremtés könyve-, azaz Mózes első könyve első fejezetében (lásd a 6-8., 14-18. és 20. igeverseket), az Ószövetség további igehelyein (a Zsoltárok könyvében, Ezékiel és Dániel próféta könyveiben) pedig nyolc alkalommal kerül említésre.
A Teremtés könyve szerint a Föld már a levegő, a szárazföld, vagy bármely életforma létezése előtt megvolt, mégpedig egy alaktalan ősvíztömegként. Isten a teremtés második napján megteremtette a raqiya-t az égi víz közepébe helyezve azt, és ezáltal kettéosztotta ezt az egyetemes víztakarót: “...elválasztotta a boltozat [raqiya] alatti vizeket a boltozat fölötti vizektől...(1.Mózes 1:7)”. A raqiya alatti vizeket “tenger”-nek (héberül yam) nevezte, magát a raqiyát pedig “ég”-nek, “menny”-nek, “levegő”-nek”, vagy “levegőég”-nek, attól függően, hogy hogyan fordítjuk a héber shamayim szót. A Teremtés könyve azonban nem ad külön nevet a raqiya feletti vizeknek, a mai légkörünk felett pedig nincs víz, már amennyiben a raqiya szó valóban helyesen alkalmazható a ma ismert “légkör”-re.
Voltak idők, mikor a boltozat-elmélet képviselői azt feltételezték, hogy egy ilyen vízpára-mennyezet leomlásából származhatott azon víz egy része, ami Noé özönvize idejében elöntötte a Földet. A boltozat-elmélet egyes hibái azonban épp a víz ún. látens hője, valamint a víz puszta mennyisége kapcsán válnak láthatóvá. Ha ugyanis egy ilyen és ekkora kiterjedésű pára-takaró esőként csapódna ki, akkor az egész bolygó tojásként főne meg. Ennek az az oka, hogy a víz gőznemű halmazállapotából folyadékká való átalakulása során látens hő formájában energia szabadul fel, ami a környezet felmelegedését okozza; ez egy exoterm reakció. Vica versa, mikor a víz szilárd halmazállapotából – azaz jégből – folyadékká, majd folyadékból gőzzé alakul át, akkor hő formájában energiát vesz fel környezetéből, ezzel lehűtve azt. Ez az endoterm folyamat iskolapéldája.
A Teremtés könyve öt és fél héten át tartó folyamatos esőzésről számol be. Ha egy ilyen mennyiségű esőhöz elegendő vízgőzből álló boltozat összeomlana, az egész bolygó megfőne. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne létezett volna ez a pára-boltozat, vagy hogy nem omlott össze, csupán azt, hogy amennyiben a folyamat az eső kialakulásáról alkotott mai elképzeléseinknek megfelelően játszódott le, akkor semmiképp sem tudta volna a szóban forgó mennyiségű esőt létrehozni (viszont minél kevesebb a víz, annál alacsonyabb a folyamat által indukált hőmennyiség is).
Érdekesség gyanánt azon is eltűnődhetünk, hogy amennyiben a légkörben a kozmikus meteorid-bombázás ellenére is létezhetett volna valamiképp egy fagyott pára-boltozat, akkor annak folyékony esővé való összeomlása szélsőségesen nagy hőelvonó hatással járt volna, ami elvileg a jégkorszak kialakulására is magyarázatot szolgáltatna. Annak ellenére, hogy ezen esemény (értsd jégkorszak) megtörténte tény, ez a szcenárió – a jégkorszak beköszöntében szerepet játszó komplex faktorok figyelembe vétele mellett – mégis lehetetlennek tűnik, így a jelenség mind a mai napig fejtörést okoz a modern tudomány képviselőinek. A boltozat-elmélet hívei az özönvíz előtti számos anomália, beleértve az emberi élettartam akkori hossza, de az eső és szivárvány légköri jelenségeinek (akkori és vélt) hiányának lehetséges okaként is e mennyezet létére hivatkoznak. Azt állítják, hogy egy ilyen mennyezet hatásosan szűrné ki az emberre káros kozmikus sugárzás legnagyobb hányadát, de mind az esőzés, mind pedig a szivárvány (vélt) kialakulásának (akkori) hiányát is erre vezetik vissza. Az elmélet opponensei viszont vitatják, hogy egy ilyen boltozat valóban képes/alkalmas volna minderre.
Azon nézet védelmében, mely szerint a raqiya szó valóban “légkört” jelent, azt hozhatjuk fel, hogy az 1.Mózes 1:14-17 passzusban közölt, a Napra, a Holdra és a csillagokra való utalások, egyszerűen fenomenológiai természetűek, hasonlóan, mint ahogy modern nyelvhasználatunkban a “naplemente” vagy “napkelte” kifejezések szintén fenomenológiai leírások. Jól tudjuk ugyanis, hogy a Nap nem jár be semmilyen pályát (értsd álló és “mozdulatlan”), így tehát valójában nem is “kel fel” és nem is “nyugszik le”, még akkor sem, ha a földi nézőpontunkból szemlélve ilyen, a Nap relatív mozgására vonatkozó kifejezéseket foganatosítunk.
Bárhogy is legyen, tudjuk, hogy ma már nem létezik ez a Biblia által leírt, özönvíz előtti boltozat odafent, emellett pedig minden arra vonatkozó feltételezés, mely szerint az a múltban a fentiekben taglalt elmélet szerinti módon létezett, csupán spekuláció. Az 1.Mózes 1:6 igeversben található, “boltozat alatti” vizekre vonatkozó rejtélyes utaláson kívül egyszerűen nincs sem az egyik, sem a másik megközelítés mellett szóló elegendő bizonyíték, ennek megfelelően pedig senki sem állíthatja minden kétséget kizáróan, hogy ismeri az említett boltozat/mennyezet pontos mibenlétét.
English
Mit értünk boltozat-elmélet alatt?
