Kérdés
A bebűn jogvédett szerzői jogok már bűnnek számítanak? A spontán fellépő erőszakos, istenkáromló, vagy szexuális jellegű gondolatok bűnnek számítanak?
Válasz
Az internetes tartalmak letöltése még sosem volt egyszerűbb. Egy pár kattintással-, a fénymásoló-, vagy a szkenner gombjának megnyomásával lemásolhatunk és terjeszthetünk elektronikus és nyomtatott anyagokat. Mások szellemi termékeinek lemásolása és használata széles körben elterjedt jelenség. Ha azonban nem kértük ki a tulajdonos előzetes engedélyét, akkor ez nem helyes dolog.
A Szentírás világosan kimondja, hogy engedelmeskednünk kell államunk törvényeinek (Rómabeliekhez 13:1-7). Ez az egyik dolog, amit meg kell szívlelnünk. Isten azt parancsolja, hogy engedelmeskedjünk a mindenkori hatalomnak. Kizárólag abban az esetben szabad ellenszegülnünk a hatóságoknak, ha azt követelik meg tőlünk, hogy ne engedelmeskedjünk Isten parancsainak (Apostolok Cselekedetei 5:29). A szerzői jogok védelmében hozott törvények megtiltják a jogvédett tartalmak letöltését, megosztását, és torrent oldalakon való terjesztését a szerző/előadó/kiadó engedélye nélkül. Mivel Isten arra hív fel bennünket, hogy engedelmeskedjünk országunk törvényeinek, az illegális letöltések és megosztások bűnnek minősülnek (ha azt az adott ország törvényei tiltják). A 2000-es évek tájékán a Napster fájlmegosztó oldal (a torrent oldalak ősanyja) tevékenysége nyomán merültek fel először ezek a jogi aggályok. A Napstert már nem sokkal életrehívása után szerzői jogi perek áradata zúdította el, melyek pénzügyi csődhöz, és végül az oldal lekapcsolásához vezettek. Annak ellenére, hogy az internetes kalózkodás következményei elég világosak, számtalan fájlmegosztó oldalt találunk a neten, melyek lehetővé teszik a jogvédett tartalmak letöltését. A jogi perek hatására egyes ilyen oldalak használati díjat szednek szolgáltatásukért (főleg zenék és filmek letöltése), és korlátozzák a letöltött anyagok további megosztását.
A jogvédett tartalmak letöltésének és megosztásának azonban a jogi hordalékain túl is vannak következményei. A történet erkölcsi és etikai vonatkozásait sem szabad figyelmen kívül hagynunk: elvenni valaki tulajdonát nem más, mint lopás. A szellemi tulajdon is tulajdonnak számít. Az a dalszerző, aki munkáját fektette az adott dal kiötlésébe és felvételébe érdemes a bérére, „mert méltó a munkás az ő jutalmára" (Lukács 10:7). Ha lemásolunk egy dalt és másnak továbbadjuk, akkor ezzel egy lehetséges eladástól fosztottuk meg az előadót és a produkciós céget. A művész tehát még az őt illető csekély százalékos járulékát is elveszíti. Ugyanez az elv érvényes filmek illegális letöltésére, egy forgatókönyv lemásolására, a Vasárnapi Iskola tananyagának megosztására, és programok letöltésére is.
A keresztény hívőnek soha ne legyen késztetése mások tulajdonának ellopására. Sokszor bele se gondolunk, hogy mikor a kiadó engedélye nélkül töltünk le egy adott hanganyagot, akkor pontosan ezt tesszük. A keresztény gyülekezeteknek sohasem szabad senkit ingyen munkára kényszeríteniük. Azonban éppen így járunk el, mikor szövegkönyveket vagy kottákat fénymásoluk engedély nélkül. Jogi és erkölcsi értelemben is kötelesek vagyunk betartani a szerzői jogokat védő szabályokat, az általunk használt anyagok létrehozóinak pedig megfelelő kompenzációt kell nyújtanunk.
English
A bebűn jogvédett szerzői jogok már bűnnek számítanak? A spontán fellépő erőszakos, istenkáromló, vagy szexuális jellegű gondolatok bűnnek számítanak?
