Kérdés
Biblikus-e a cesszacionizmus?
Válasz
A cesszacionizmus az a nézet, miszerint az olyan jelajándékok, mint a nyelveken szólás és gyógyítás megszűntek, vagyis az apostoli kor végeztével a korra jellemző csodák is véget értek. A legtöbb cesszacionista úgy véli, hogy míg Isten ma is képes csodákat tenni, a Szentlélek már nem használ fel egyéneket jelajándékok gyakorlására.
A bibliai feljegyzés azt mutatja, hogy a csodák egy konkrét időszakban jelentkeztek azzal a konkrét céllal, hogy hitelesítsék Isten üzenetét. Mózes azért tudott csodákat tenni, hogy hitelesítse a szolgálatát a fáraó előtt (2Mózes 4:1-8). Illés azért tudott csodákat tenni, hogy hitelesítse a szolgálatát Áháb előtt (1Királyok 17:1, 18:24). Az apostolok azért tudtak csodákat tenni, hogy hitelesítsék a szolgálatukat Izrael előtt (Csel 4:10,16).
Jézus szolgálatát ugyancsak csodatételek jellemezték, amelyeket János apostol jeleknek nevezett (János 2:11). János ezzel azt akarta mondani, hogy a csodák Jézus üzenetének hitelességét hivatottak igazolni.
Jézus feltámadását követően létrejött az Egyház, és elkészültek az újszövetségi iratok, és közben az apostolok olyan jeleket demonstráltak, mint a nyelveken szólás vagy gyógyító hatalom. „...a nyelveken szólás ajándéka jel a hitetlenek számára, nem pedig a hívők számára" (1Korinthus 14:22). Ez a vers azt fejezi ki, hogy ez az ajándék soha nem az egyház építését hivatott szolgálni.
Pál apostol előrevetítette, hogy a nyelveken szólás meg fog szűnni (1Korinthus 13:8). A továbbiakban hat bizonyítékot találunk arra, hogy valóban megszűnt:
1) Az apostolok, akik által a nyelveken szólás megvalósult, egyediek voltak az egyház történelmében. Amikor szolgálatuk véget ért, nem volt szükség a hitelesítő jelek meglétére.
2) A jelajándékokat csak a korai levelek említik, mint pl. az 1Korinthus. A későbbi könyvek mint pl. az Efézusi vagy Római levél, részletesen ismertetik a Lélek ajándékait, de nem tesznek utalást a jelajándékokra, noha a Római levél megemlíti a prófétálás ajándékát. A prófétálásnak fordított görög szó azt jelenti: kihirdet, és nem feltétlenül jelenti a jövő előrejelzését.
3) A nyelveken szólás ajándéka a hitetlen Izrael számára volt egy jel arra vonatkozóan, hogy Isten üdvözítő kegyelme most már más népeknek is elérhető. Ld. 1Korinthus 14:21-22 és Ézsaiás 28:11-12.
4) A nyelveken szólás kisebb horderejű ajándéknak számított, mint a prófétálás (igehirdetés). Isten igéjének hirdetése a hívők épülését szolgálja, a nyelveken szólás viszont nem. A hívők azt az utasítást kapják, hogy a prófétálást helyezzék előbbre a nyelveken szólásnál (1Korinthus 14:1-3).
5) A történelem azt igazolja, hogy a nyelveken szólás megszűnt. Az apostoli kort követő egyházatyák nem tesznek említést a nyelveken szólásra. Az olyan szerzők mint Justinus vértanú, Origenész, Krüszosztomosz vagy Augustinus úgy nyilatkozott a nyelveken szólásról, mint ami csak az Egyház korai napjaiban volt jelen.
6) A nyelveken szólás megszűnésére utaló jelek. Ha ez az ajándék még mindig életben volna, akkor a misszionáriusoknak nem kellene nyelviskolába járniuk. A misszionáriusok bármely országba elmehetnének, és folyékonyan beszélhetnének bármilyen nyelvet, ahogy az apostolok tették az ApCsel 2-ben. Ami a gyógyítás ajándékát illeti, azt látjuk a Szentírásban, hogy a gyógyítás Jézus és az apostolok szolgálatával függött össze (Lukács 9:1-2). Azt is látjuk, hogy amint az apostolok kora a végéhez közeledett, a nyelveken szóláshoz hasonlóan a gyógyítás is egyre ritkábban jelentkezett. Pál apostol, aki feltámasztotta Eutikhuszt a halálból (Csel 20:9-12), nem gyógyította meg Epafroditoszt (Filippi 2:25-27), Trofimust (2Timóteus 4:20), Timóteust (1Timóteus 5:23), vagy éppen saját magát (2Korinthus 12:7-9). Pál azért nem gyógyított később, mert 1) ennek az ajándéknak soha nem az volt a célja, hogy minden keresztyén meggyógyuljon általa, hanem az, hogy hitelesítse az apostolokat, és 2) az apostolok tekintélye már kellő igazolást nyert, így nem volt szükség további csodákra.
A fenti érvek a cesszacionizmust támasztják alá. Az 1Korinthus 13:13-14:1 szerint jól tennénk, ha szeretetre törekednénk, amely mind közül a legnagyobb ajándék. Ha ajándékokra vágyunk, akkor arra kell vágynunk, hogy Isten igéjét hirdessük, hogy mindnyájan épülhessünk általa.
English
Biblikus-e a cesszacionizmus?
