Kérdés
Mit jelent egy testté válni a házasságban?
Válasz
Az „egy testté” válás fogalmával Mózes 1. könyvében, az asszony teremtésénél találkozunk. Az 1Mózes 2:21-24. versekben olvasunk arról, hogy miként formálta meg Isten Évát Ádám oldalbordájából, míg az aludt. Ádám felismerte, hogy Éva a része, belőle vétetett – azaz vele „egy test”. Az „egy test” kifejezés azt jelenti, hogy Isten a házastársi kapcsolatot az emberi testhez hasonlóra tervezte, amely teljes egységet alkot, és részekre bontva már nem funkcionálna. A házasságban nem létezik többé két külön egység (vagy egyén), hanem egyetlen szervesen összetartozó egység jön létre (a házaspár). Ennek az egységnek számos vetülete van.
Ami az érzelmi kötődést illeti, az újonnan létrejött egység minden korábbi és jövőbeni kapcsolattal szemben elsőbbséget kell, hogy élvezzen (1Móz 2:24). Némelyek a házasságkötés után is jobban kötődnek a szüleikhez, mint amekkora hangsúlyt a társukhoz fűződő kapcsolatukra helyeznek. Ez a hozzáállás garantáltan kárt tesz a házasságban, s ezenkívül semmibe veszi Isten eredeti tervét, melynek szerves része az „elhagyja és ragaszkodik” mozzanat. Hasonló probléma adódhat akkor is, ha valamelyik fél inkább a gyermeke révén igyekszik betölteni érzelmi szükségeit ahelyett, hogy a férjéhez vagy feleségéhez fordulna.
A két embernek érzelmi, szellemi, intellektuális, pénzügyi és minden egyéb téren is eggyé kell válnia. A házasfeleknek úgy kell törődniük egymással, ahogyan a különböző testrészek is kiszolgálják egymást (a gyomor megemészti a táplálékot az egész test számára, az agy úgy végzi az irányítás feladatát, ahogyan az egész test érdeke kívánja, a kezek ugyancsak az egész test javára dolgoznak, és így tovább). Így sem az asszony, sem a férfi nem tekinthet többé az „én” pénzemként a maga keresetére, mert az immár a „mi” pénzünk lesz. Az Efézus 5:22-33 a férj, míg a Példabeszédek 31:10-31 a feleség vonatkozásában mutatja be, hogyan is működik ez az „egység” a gyakorlatban.
A két ember fizikálisan is egyesül, s ennek gyümölcseként születnek meg a gyermekek, akik immár a szüleik egységéről tanúskodó génállományt hordoznak. Ami a szexuális kapcsolatot illeti, a férj és a feleség még a testüket sem tekinthetik a magukénak, hanem úgy kell gondolkodniuk róla, hogy az a másik tulajdona (1Kor 7:3-5). Ráadásul a saját gyönyörük helyett arra kell törekedniük, hogy a másiknak gyönyört szerezzenek.
Ez a fajta egység és a másik javának a keresése nem jön „csak úgy magától”, különösen az ember bűnbe esése óta. A Biblia azt parancsolja a férfinak, hogy „ragaszkodjon” a feleségéhez (1Móz 2:24), s emögött két gondolat is húzódik. Az egyik, hogy a férfi legyen „összeragasztva” a feleségével, ami a házastársi kapcsolat szoros voltára utal, a másik pedig, hogy „sóvárogjon” a felesége után. E „sóvárgásnak” nem csupán az esküvőt megelőző udvarlás idején, hanem a házas évek alatt is mindvégig meg kell maradnia. Testi ösztöneink azt sugallják, hogy „azt tegyük, ami jól esik” ahelyett, hogy társunk érdekeit tartanánk szem előtt. Sok házasság kerül az önzés mókuskerekébe, miután elmúltak a mézeshetek. Pedig saját sebei nyalogatása és a be nem töltött szükségek miatti elégedetlenkedés helyett mindkét félnek azzal kellene foglalkoznia, hogy miként járhatna a társa kedvében.
És bár az önmagában is csodálatos, amikor két ember egymás szükségeit betöltve, harmóniában él együtt, Isten ennél is nagyobb célt rendelt a házasságnak. A Krisztus szolgálatában álló férfi és nő (Róm 12:1-2) házasságra lépve szoros egységben kell, hogy szolgáljon az Úrnak, és gyermekeiket is az Úr szolgálatára kell nevelniük (1Kor 7:29-34; Mal 2:15; Ef 6:4). Jó példa erre Priszcilla és Akvila a Cselekedetek könyve 18. részéből. Ez a házaspár Krisztust szolgálta, és a Szent Szellem öröme töltötte be a házasságukat (Gal 5:22-23). Az Édenkertben hárman voltak: Ádám, Éva, és Isten, és boldogok voltak együtt. Az öröm és a boldogság ma is megjelenik a házasságban, ha annak Isten van a középpontjában, Isten nélkül ugyanakkor nem teljesedhet ki igazán a házastársi egység.
English
Mit jelent egy testté válni a házasságban?
