Kérdés
Mit értünk az egyetemes megváltás evangéliuma alatt?
Válasz
Az egyetmes megváltás evangéliuma nem más, mint az univerzalizmus régi eretnek tana új köntösbe bújtatva. Az univerzalista tanítás szerint végül majd minden ember részesül a megváltásban, és a mennybe megy. A Carlton Pearson által képviselt tan számos hamis hiedelmet foglal magába. Ezek a következők:
(1) Az egyetemes megváltás evangéliuma szerint Jézus Krisztus helyettesítő kereszthalálával a világon valaha létezett- és a jövőben megszületendő — összes ember bűnéért egyszer és mindenkorra megfizetett (eddig igaz az állítás), hogy az egész emberiség részesülhessen a mennyei örök életben anélkül, hogy Jézus Krisztushoz jönnének vallást tévén bűneikről és elhagyván azokat.
(2) Az egyetemes megváltás evangéliuma azt tanítja, hogy a megváltás minden feltétel nélkül való, azaz nem kell Jézus Krisztus személyében-, vagy a bűneinkért tett áldozatának valóságában, hinnünk ahhoz, hogy a megváltás kegyelmében részesüljünk.
(3) Az egyetemes megváltás evangéliuma kimondja, hogy az ember sorsa az, hogy mennyei polgárrá váljon, függetlenül attól, hogy az ember ezt felismeri, vagy hiszi.
(4) Az egyetemes megváltás evangéliuma szerint minden ember a mennybe fog jutni a vallásos hovatartozásától teljesen függetlenül.
(5) Végső soron pedig az egyetemes megváltás evangéliuma kimondja, hogy csak azok fogják az örökkévalóságot fogaikat csikorgatva a külső sötétségben tölteni, akik miután megtapasztalták a kegyelem jó gyümölcsének édes ízét, tudatosan elutasítják azt.
Az egyetemes megváltás evangéliuma élesen szembemegy Jézus Krisztus világos bibliai tanításával. János evangéliumában az Úr Jézus egyértelműen kijelenti, hogy Ő az egyetlen út, mely a megváltáshoz vezet (János 14:6). Isten a bukott emberiség bűneinek elhordozásáért küldte egyszülött Fiát a világba, azonban a megváltás csak azoké, akik hisznek abban, hogy nekik szükségük van a bűneikből való kimosására („a víznek feredőjével az Ige által") és akik hisznek abban, hogy Jézus Krisztus minden bűnüket magára vette a kereszten (János 3:16). Az apostolok is ezt az üzenetet visszhangozzák (Efézusbeliekhez 2:8-9; 1 Péter 1:8-9; 1 János 5:13). A Jézus Krisztusba vetett hitünk azt is jelenti, hogy az ember nem töri magát tovább azért, hogy jó tettein árán „vásárolja" meg az üdvösségét (ekkor ugyanis tartozásként számíttatik fel minden jó tett), hanem teljességgel Jézus Krisztusban bízik, hogy az Ő áldozata elegendő minden bűn adóslevelének eltörlésére.
A bűnök megvallása a megtérés közvetlen következménye. A megtérés azt jelenti, hogy felismerjük eddig természetesnek vett magatartásunk bűnös mivoltát, valamint ennek nyomán azt, hogy mekkora szükségünk van Jézus Krisztus megváltó kegyelmére (Apostolok Cselekedetei 2:38). Elismerjük, hogy eredendően bűnös emberként képtelenek vagyunk a megváltás ajándékát megfizetni, vagy azt kiérdemelni. Így tehát vallást teszünk bűneinkről, és magunk mögött hagyjuk őket, hogy hit által Jézus Krisztust keressük és megtaláljuk (a görög metanoia szó, melyet Károli megtérésnek, bűnvallásnak, és megbánásnak fordít, szó szerint annyit jelent, „a teljes gondolkodás megváltozása").
Jézus Krisztus mindenkinek ingyen kínálja a megváltás ajándékát (János 3:16), az már ott hever az asztalon csak hittel és bűnbánóan ki kell érte nyújtsuk kezeinket. Ugyanakkor maga Jézus Krisztus is mondta, hogy nem fog mindenki eljutni a hitre (Máté 7:13-14; János 3:19). Azt persze senki sem akarja elhinni, hogy egy szeretettel teljes és nagykegyelmű Isten bárkit is a pokolra küldene, azonban Isten Igéje egészen pontosan ezt mondja nekünk. Jézus Krisztus azt mondja, hogy a világkorszak (eon) végén az Embernek Fia, azaz maga Jézus Krisztus, jó és hű pásztorként választja majd szét a világ minden nemzetét bárányokra és kecskékre. A bárány azokat az embereket szimbolizálja, akik hiten keresztül részesülhettek Jézus Krisztus megváltó ajándékában és együtt országolnak majd Jézussal a mennyben. A kecskék ezzel szemben azokat az embereket jelzik, akik tudatosan visszautasították Isten kegyelmét, és végül a tüzes tóba vettetnek Sátánnal és minden angyalával együtt (Máté 25:31-46).
Ez a tanítás persze sok embert sért, de ahelyett, hogy hagynák elméjüket és „belső emberüket" Isten Igéjének fénye által megvilágosítani és megújítani, inkább a Szentírás tanítását hamisítják meg, és azokat aztán hamis tanokként terjesztik tovább. Az egyetemes megváltás evangéliuma ennek a gyakorlatnak jó példája.
Vegyünk számba még egy pár példát az egyetemes megváltás evangéliumának cáfolatára:
(1) Ha a megtérés, és a bűnök megvallása nem szükséges a megváltás kegyelmi ajándékához, akkor miért van tele az Újszövetség megtérésre való felhívással, és miért sürget mindenkit arra, hogy mielőbb Jézus Krisztus hitére térjen?
(2) Ha a megváltáshoz nem is szükséges Jézus Krisztus egyszer és mindenkorra bevégzett keresztáldozatának hite, akkor miért alázta meg magát Jézus Krisztus a sírig, és miért állt ki olyan mérvű szenvedést, melynek következtében már inkább féregre-, mintsem emberre hasonlított (22. Zsoltár)? Isten miért nem részesített mindenkit egyszerűen „isteni megbocsátásban".
(3) Ha mindenki a mennybe megy anélkül, hogy ennek most tudatában volnának, akkor mi szükség a szabad akaratra? Az az ateista, aki életében tudatosan (szabad akaratából) eldönthette, hogy Isten-, Jézus Krisztus-, és Isten Igéje nélkül kívánja élni életét, azt akarata ellenére erőszakkal rángatják majd be a mennyek országába? Az egyetemes megváltás evangéliuma valahogy azt sugallja, hogy a menny tele lesz olyan emberekkel, akik igazán nem is akarnak ott lenni.
(4) Hogyan juthatna minden ember a vallásos meggyőződésétől függetlenül a mennybe, mikor a legtöbb vallás egymásnak teljesen ellentmondó hiedelmekkel rendelkezik? Mi van például azokkal az emberekkel, akik teljesen eltérő dolgokat hisznek a túlvilágról? Mi van azokkal, akik nem is hisznek a túlvilágban, mert a reinkarnációba kapaszkodnak, vagy éppen azt mondják, hogy az ember halála után sorsa nem más, mint a nirvánai teljes megsemmisülés állapota (annihilacionizmus)?
(5) Végül pedig, mi van azokkal az emberekkel, akik nyíltan és meggyőződésből utasítják vissza Isten kegyelmét és így nem mennek a mennybe? Hogyan beszélhetünk így „egyetemes" megváltásról? Ha azonban lesznek olyanok, akik nem kerülnek be a mennybe, akkor ne hívjuk egyetemes megváltásnak, mert egyesek igenis ki lesznek zárva.
Pál apostol az evangélium örömhírét a „halál illatjának" nevezi (2.Korinthusbeliekhez 2:16). Ezt azokkal kapcsolatban mondja, akik elkárhoznak. (Azoknak, akik üdvözülnek pedig az evangélium „az életnek illatja életre"). Az elkárhozóknak a Szentírás kijelentése sértő, mert az Ige tükörként mutat rá bűneikre, valamint egyértelműen állítja, hogy Jézus Krisztus nélkül el vagyunk veszve. Azt az üzenetet közvetíti, mely szerint saját erejük és minden törekvésük messze elégtelen ahhoz, hogy az Isten és az ember között lévő szakadékot áthidalják. Az egyház történetének évszázadai során voltak sokan, akik – többnyire jó szándéktól vezérelve – igyekeztek az evangélium üzentét fellágyítani, hogy így egyre több embert tereljenek be a templomba. Felszínesen vizsgálva lehet, hogy ez egy jó ötletnek tűnik, azonban végtére csak a hamis megváltás érzését plántálja el a szívekben. Pál apostolon keresztül nyíltan jeleníti meg Isten Szent Lelke, hogy ha bárki más evangéliumot hirdet, mint amit ő hirdetett, akkor az átok kell legyen számunkra (Galátabeliekhez 1:8). Igen, valóban nagyon élesen fogalmaz, de ha felérjük, hogy az evangélium üzenetének milyen alapvető szerepe van az ember lelki üdvében, akkor nagyon is indokolt a egyenes beszéd. Nem baj, ha néha felkapjuk fejünket, ugyanis ezen üzenet megértésétől függ az örökkévaló sorsunk végső kimenetele. A hamis evangélium hamis tana senkit sem képes megmenteni, arra viszont alkalmas, hogy még több embert taszítson a pokolba, és hogy még több égő szenet gyűjtsön azok fejére, akik az egyetemes megváltás ún. evangéliumának lélekgyilkos hazugságait hirdetik.
English
Mit értünk az egyetemes megváltás evangéliuma alatt?
