Kérdés
Bűn bejelölni, hogy "Igen, elolvastam és elfogadom a szerződési feltételeket", ha valójában nem is olvastam el azokat?
Válasz
Ha az "igen"-t jelöljük be, holott nem is olvastuk el az adott megállapodás feltételeit, az, felületesen szemlélve, valóban hazugságnak tűnik. A hazugságot a Biblia kifejezetten tiltja (3Mózes 19:11; Példabeszédek 12:22; ApCsel 5:1-11; Kolossé 3:9; 1Timóteus 1:9-11; Jelenések 21:8). Egyes ószövetségi törvények, így például a szombati pihenőnap megtartása alól voltak kivételek (Máté 12:11; 2Mózes 22:2), a Szentírás viszont egyetlen egy olyan esetet sem említ, amikor a hazugság elfogadható lett volna. Különösen fontos megjegyezni, hogy Isten sohasem hazudik (4Mózes 23:19; Titusz 1:2). Ezért nekünk sem szabad hazudnunk (3Mózes 19:2; 1Péter 1:16).
Jakab apostol így emlékeztet minket: "Ha valaki tudja, hogy mi volna helyes, mégsem teszi meg, bűnt követ el" (Jakab 4:17, EFO). Ha nem tudjuk, hogy egy adott dolog bűn-e, akkor igenis feladatunk, hogy kutassuk Isten Igéjét, és így próbáljuk meg megérteni az Ő ahhoz való viszonyulását. Már önmagában az, hogy hajlandóak vagyunk megtudni a választ az adott kérdésre, azt mutatja, hogy tiszteljük Isten szentségét, és hogy szívünk vágya, hogy az Ő akaratának teljesítése által keressük tetszését (Zsoltárok 40:9).
Jelen kérdésünket racionálisan valahogy ekképp szűkíthetjük le: Vajon hazugság-e az "igen"-t bejelölni, ha nem olvastuk el az általános szerződési feltételeket, holott egyébként szándékunkban áll az adott szerződés feltételeinek betartása? Amikor ugyanis "igent" mondunk, akkor lényegében épp ezt tesszük - beleegyezünk a szerződési feltételekbe vagy a weboldal belső szabályzatának elfogadásába. Még ha azt a feladatot is rónák ránk, hogy a szerződés/megállapodás minden egyes szavát elolvassuk, érdemben az sem segítene rajtunk, hiszen legtöbbünk úgy sem értené a körmönfont jogi zsargon nagy részét. Így inkább csak “beixeljük” a négyzetet, beleegyezünk a feltételek és irányelvek betartásába, majd továbblépünk. Ebben az esetben tehát úgy tűnik, hogy őszinte választ adunk, hiszen igenis szándékunkban áll betartani a feltételeket, így pedig nem követjük el a hazugság bűnét.
Az Újszövetségben megjelenő "hazudni" vagy "hazugságot beszélni" kifejezések eredetije a görög pseudomai ige, ami pontosan a következőt jelenti: "valótlanságot beszélni"; "a megtévesztés feltett szándékával egy adott dolgot színlelni", "becsapás által megtéveszteni". Anániás és Szafira hazudott, hiszen szándékosan arra törekedett, hogy megtévesszék az apostolokat (ApCsel 5:1-11). Vétkesek voltak a hazugság bűnében, és meg is fizették a legmagasabb árat. Amikor azonban bejelöljük az "igen"-, vagy a "beleegyezek" feliratú kis dialógus-dobozt, vajon tényleg az a szándékunk, hogy jól megvezessünk egy céget, hogy annak munkatársai azt higgyék, alaposan átolvastuk a szerződési feltételeiket? Nem, minden bizonnyal nem.
Keresztényként túl gyakran esünk a legalizmus, vagyis a törvénykező szemlélet csapdájába. Túlságosan is a törvény apró részleteivel foglalkozunk, miközben annak alapvető vonatkozásait figyelmen kívül hagyjuk. Sokszor csak a törvény betűjére összpontosítunk, nem pedig annak szellemére. Néha épp azért tesszük ezt, hogy elkerüljük a felelősségre vonást (vagyis hogy a részletek mögé bújva a lényeggel ne kelljen szembenéznünk – a fordító megjegyzése); máskor pedig feleslegesen szigorúak vagyunk magunkhoz, és sajnos nem ritkán másokhoz is.
Pál apostol azt tanítja a hívőknek, hogy inkább a Jézus Krisztussal való élő kapcsolat kialakítására összpontosítsanak, sem mint szabályok és előírások rendszerének követésére (Kolossé 2:20-23; Galata 5:1). A törvénykező, legalizáló vallás halott vallás, amely végtére annak ellenére is célt téveszt, hogy igazságosnak és szellemi értelemben teljesnek tűnik,: "Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett" (János 1:17). A legalizmus túlságosan is a külső teljesítményre törekszik, míg a Lélek által vezetett, Jézussal való életvitel tényleges megszentelő, belső változást eredményez.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a legtöbb esetben az "Igen, beleegyezek" vagy az "Igen, elolvastam a szerződési feltételeket" opciók választása nem minősül hazugságnak, ezért pedig nem is bűn. Az Úr előtti jó lelkiismeretre való törekvés miatt azonban nekünk is szorgalmasnak kell lennünk, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy felelősségünk teljes tudatában lehessünk. Amikor beixeljük a kis négyzetet, azzal lényegében egy szerződést írunk alá. Ha nem olvassuk el az apró betűs részt, akkor nyilván nem tudhatjuk, hogy mibe egyezünk bele, vagy hogy milyen mértékben kötelezzük el magunkat. Azon esetben tehát, ha bizonytalanok vagyunk, bölcsen járunk el, ha egészen végigtekerjük és elolvassuk az apró betűs részt. Ha ezt figyelmetlenségből, lustaságból, közönyből, vagy felelőtlenségből kifolyólag nem tesszük meg, akkor lehet, hogy tényleg bűnt követünk el azzal, hogy bejelöljük a négyzetet. Mindent meg kell tennünk, hogy a felelősségünk tudatában lehessünk, valamint hogy mérlegelhessük a lehetséges következményeket, mielőtt rákattintunk a "belegyezek" gombra. Ezután pedig tartanunk kell magunkat a feltételekhez, hogy az igenünk valóban igen lehessen (lásd Jakab 5:12).
English
Bűn bejelölni, hogy "Igen, elolvastam és elfogadom a szerződési feltételeket", ha valójában nem is olvastam el azokat?
