Kérdés
Ki volt Éva a Bibliában?
Válasz
A bibliai Éva, Ádám, azaz Isten közvetlen teremtményének felesége volt. Minden más ember Ádám leszármazottjaként van számon tartva. Éva volt Káin és Ábel édesanyja, de az Ábel helyett adatott Séthet-, és más "fiakat és leányokat" is szült (1.Mózes 4:1-2, 25; 5:4). Éva volt az első nő, az első feleség, és a világ első édesanyja is.
Éva neve a héber "hevá" szóból vezethető le, mely szó szerint annyit tesz, az élő, az élet. Azért kapta ezt a nevet, "mivelhogy ő lett anyja minden élőnek" (1.Mózes 3:20). Isten csak azután teremtette őt, miután Ádámot eljuttatta arra a felismerésre, hogy az állatok között nincsen méltó társa, vagyis nem volt még egy olyan teremtmény, ami hozzá hasonló lett volna. Isten tehát Ádám méltó társául és segítőjéül teremtette Évát. Éva is Isten képére teremtetett, éppúgy mint Ádám (1.Mózes 1:27).
Isten parancsot adott Ádámnak, mikor teremtése után az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt. Világos utasítása szerint a kert mindegyik fájáról szabadon ehetett, kivéve a "jó és gonosz tudásának fájáról", mert — mint figyelmeztette őt — azon a napon, melyen eszik arról a fáról, biztosan meg fog halni (1.Mózes 2:17). Felmerül a kérdés, hogy Éva honnan tudhatott e parancsról, hiszen ő annak megadása idején még nem formáltatott. Több mint valószínű, hogy az Isten képmására teremtett ember, az Úr Jézus Krisztushoz hasonlóan, szintén próféta (volt). Prófétálni pusztán annyit jelent, továbbadni Isten Igéjét. Miután Isten kijelentése (Szentírás) napjainkra teljes, ezért az előbbi állítás különösen igaz. Ádám tehát a történelem első prófétájaként lépett fel, mikor Évának minden Igét továbbadott, ami Isten szájából származott. A Szentírás nem hozza tudtunkra, hogy Ádám és Éva pontosan mennyi ideig éltek az Édenben, azonban nem tűnik túl elrugaszkodottnak a gondolat, hogy maga az idő fogalma — halál és öregedés hiányában — teljesen más lehetett. Egy napon azonban Éva beadta a derekát a csábításnak, szakított a tiltott fa gyümölcséből, és Ádámnak is adott belőle enni. A kígyó vezette félre Évát (1.Timótheushoz 2:13-14), aki a Szentírás hű tanúsága szerint maga az ördög és a Sátán (Jelenések 20:2). A kígyó — mind a mai napig használatos módszerével — először kétséget keltett azt illetően, hogy Isten valóban azt mondta-e, hogy a kert egyik fájáról sem szabad enniük (1.Mózes 3:1). Ezzel a kérdésben foglalt állításával a hazugságok atyja egyben a világtörténelem legelső hazugságát szólta. A kérdés fonák természete (egyik helyett egyik sem) jól rávilágít a Vádló valós jellemére. Sátán eztán a burkolt hazugságból egy szempillantás alatt Isten Igéjének nyílt tagadásba csapott át. Ez a húzás szintén nagyon beszédes. Azt hazudta tehát Évának — magát ezzel Istennel egyenesen szembehelyezve -, hogy "...bizony nem haltok meg; hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói" (1.Mózes 3:4-5). Éva tehát szakított a gyümölcsből és evett belőle, majd vitt Ádámnak is, aki szintén evett. Ádám és Éva ekkor rögtön megértette azt, amit előtte nem: mind a jóra-, mind pedig a rosszra megnyíltak szemeik. Isten Igéje azonban ez esetben is maradéktalanul beteljesedett, hiszen ezen tetten keresztül az entrópia, a romlás és a halál belépett a tökéletes teremtésbe, és konkrétan az ő életükbe is.
Évát tehát megvezették, Ádám pedig látván, hogy felesége evett és nem halt meg (rögtön), úgy gondolhatta, hogy saját maga dönti el mi a jó és a rossz, ahelyett hogy Isten iránymutatására hagyatkozna. Ebben a szellemi felfuvalkodásban keresendő (mind a mai napig) összes bűnünk gyökere. A bűnbeesés Évára-, és ezzel minden nőre nézve, két konkrét átkot vont maga után. Az első az volt, hogy Isten megszaporította a gyermekszülés fájdalmait, a másik pedig, hogy a nő minduntalan a férje felé akar magasodni, de férje uralkodni fog rajta, a nő pedig vágyódik a férfi személye után (1.Mózes 3:16). Ez a két átok majdnem minden nő (nem minden nő szül) életének bizonyos pontján meg-megmutatkozik. Függetlenül attól, hogy az orvostudomány milyen újabb vívmányokkal rukkol elő, a szülés mindig fájdalomteljes és felettébb embertpróbáló feladat a nőnek. Továbbá függetlenül attól, hogy az emberiség éppen milyen társadalmi modellel kísérletezik, a férfi és a nő kapcsolata sosem lesz mentes az irányításért és a (f)elsőbbségért való harctól. A nemek csatája arra kárhoztatott, hogy tele legyen versengéssel és viszállyal.
Mikor Éva minden élő anyjává vált, ő lett az első, akik ezeket az átkokat saját életében is megtapasztalta. Mindazonáltal Éva Ádámmal együtt megmenekült a második, azaz szellemi, halál átkától, mégpedig az eljövendő második Ádám véráldozata által. Az Úr Jézus Krisztus, kit Isten Szent Lelke legkisebb szolgáján keresztül "második Ádámnak" nevez, bűn nélkül való volt (Rómabeliekhez 5:12-14), hogy minden bűnünket magára vehesse. "Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek... Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítõ szellemmé (1.Korinthusbeliekhez 15:22, 45).
English
Ki volt Éva a Bibliában?
