Kérdés
Mit tanulhatunk Sámson életéből?
Válasz
Sámson élete tele volt ellentmondásokkal. Bár csak úgy duzzadt a testi erőtől, erkölcsi tónusa már igencsak lankatag volt. Bíraként húsz éven keresztül ítélte Izráel népét, nazireusságának törvényeit azonban újra és újra megsértette. (Anyja már születésétől fogva Istennek szentelte őt, vagyis Sámson nazireus volt, akinek sem "beretva" nem érte fejét, sem pedig részegítő ital, vagy tisztátlan étel nem ment torkán — lásd Bírák 13:3-5). Isten Lelke többször is megpihent rajta, és nagy fizikai erővel ruházta fel, hogy képes legyen az Izráelt elnyomó filiszteusokat leverni. Ő azonban sokszor bosszúálló természete pillanatnyi impulzusainak engedelmeskedett, és nőügyeiről is ismert volt. Sámson élete jól illusztrálja, hogy nagyon is szükséges ellenállnunk a testi csábításoknak, mint ahogyan arra az újszövetségi Ige is következetesen int minket (lásd 1.Péter 2:11, Jakab 4:7). Történetében beigazolódik, hogy Isten igenis hajlandó és képes gyarló és bűnös embereket — azaz minden embert — tökéletes tervének érvényesítésére használni. Életéből azt is megtanulhatjuk, hogy a bűnnek milyen durva következményei lehetnek, de a Sámsonról szóló Írás Isten túláradó kegyelmét is világosan közvetíti.
Sámson élete — születése
Sámson élettörténete születése bejelentésével kezdődik. A Dán törzséből származó Manoah olyan asszonyt vesz feleségül, akiről később kiderül, hogy magtalan, vagyis hogy nem születhetnek gyermekei (Bírák 13:2). Egy napon azonban Isten angyala látogatta meg az asszonyt, és e szavakat szólta hozzá: "Ímé most magtalan vagy, és nem szültél; de terhes leszesz, és fiat szülsz" (Bírák 13:3). Az angyal arra is intette, hogy már terhessége napjain is tartsa be a nazireus-fogadalom minden szabályát (lásd feljebb). Az asszony elmesélte férjének a különös találkozást, aki aztán azért imádkozott, hogy az angyal újra eljöjjön hozzájuk, és közvetítse az Úr szándékát a gyermek nevelését illetően (8. igervers).
Isten meg is válaszolta Manoah imáit, így mikor felesége kint volt a mezőn az Úr angyala megint megjelent neki. Az asszony kis türelmet kért Tőle, és már szaladt is férjéért. Az angyal tehát Manoahnak is elmondta mindazt, amit feleségével már első alkalommal közölt. A férfi bátorkodott megkérdezni az angyal nevét, mire a következő választ kapta: "...Miért kérdezősködöl nevem után, a mely olyan csodálatos?" (Bírák 13:18). Manoah eztán vacsorára marasztalta a férfiút, de ő illedelmesen visszautasította azt, és arra buzdította, hogy az Istennek adjon hálát, mire Manoah kecskegödölyével áldozott az Úrnak. Ekkor megint valami nagyon különös történt, "tudniillik, mikor a láng felcsapott az oltárról az ég felé, az oltár lángjában felszállott az Úrnak angyala. Mikor pedig ezt meglátták Manoah és az ő felesége, arczczal a földre borultak" (Bírák 13:20). Manoah csak ekkor ismerte fel, hogy valójában Ki járt náluk, mire a következőképp reagált: "És monda Manoah az ő feleségének: Meghalván meghalunk, mert az Istent láttuk" (Bírák 13: 22). Azonban már a 11. versben is találunk egy arra néző árulkodó utalást, hogy maga Isten látogatta meg őket, mikor Manoah kérdésére az angyal csak így felel: "Én vagyok".
Isten igaz Igéjéhez hűen Manoah felesége fiúnak adott életét, aki a Sámson nevet kapta. A neve a következő jelentést hordozza: az ő napja, az ő szolgálata, a másodjára eljött. Isten áldása pedig ifjúsága minden napján kísérte őt.
Sámson élete — a kísértéstől a bűnig vezető sikamlós út
A Bírák könyve következőleg csak Sámson felnőttkoráról számol be, mikor már feleséget keresett magának. Szülei ellenkezése-, és Isten Igéjének világos tiltása ellenére is filiszteus lányt akart magának. Apja és anyja vonakodva bár, de elkísérték Sámsont Timnát városába, hogy a menyegzőt megszervezhessék. Az odavezető úton egy "oroszlánkölyök jött ordítva" Sámson elébe, ami pedig eztán történt, arról így olvasunk: "És felindítá őt az Úrnak lelke, és [úgy] kettészakasztá azt, mint a hogyan kettészakasztatik a gödölye; pedig semmi sem volt kezében" (Bírák 14:6). Mikor később Sámson újra az oroszlán teteme mellett haladt el, akkor meglepetésére azt látta, hogy az állat belsejében méhek telepedtek meg, és így az telve volt mézzel. Sámson vett tehát a mézből és úton hazafelé lassan eszegette azt. Ezzel a tettével megsértette a nazireusi fogadalom egyik szabályát, ugyanis meg van írva, hogy "az egész időn át, a melyre (a nazireus) az Úrnak szentelte magát, megholtnak testéhez be ne menjen" (4.Mózes 6: 6 — betoldva). Sámson látszólag tudta, hogy szabályt szegett, mert mikor szüleinek is adott az édességből, akkor "nem mondta meg nekik, hogy az oroszlán holtteteméből vette ki a mézet" (Bírák 14:9).
A filiszteus szokás szerinti lakodalom, mint ahogyan azt a Bírák könyvének 14:10-es igehelyén találjuk, gyakorlatilag egy nagy ivó-ünnepség volt. Nazireusként azonban Sámsonnak tartózkodnia kellett volna az erjesztett italoktól (4.Mózes 6:3). Bár az ihletett könyv egy szóval sem utal arra, hogy Sámson maga is fogyasztott volna valamilyen alkoholos italt, azonban ez megint egy olyan alkalom volt, ami jó eséllyel bűnbe torkollhatott. A hétnapos ünnepség alatt Sámson egy találós kérdést tett fel a mellé adott "harmincz társnak". A tétet harminc ingben és harminc öltöző ruhában határozták meg (Bírák 14:12). Sámson újdonsült filiszteus felesége azonban addig nyaggatta Sámsont, míg az megmondta neki a találós kérdés megoldását, a nő pedig nem habozott azt honfitársainak elárulni. Sámson erre dühében harminc filiszteust ölt meg, kiknek ruháit azoknak adta, akik "sikeresen" megfejtették a találós kérdést. Azonban valójában csak ürügyet keresett arra, hogy a filiszteusokat provokálhassa, és az ennek nyomán esetlegesen kialakuló nyílt konfliktus keretében megszabadíthassa népét igájuk alól. Ha figyelmesen olvassuk az Igét, akkor azt is felismerhetjük, hogy az egész házasságot csupán ezért ötölte ki: "Az ő atyja és anyja pedig nem tudják vala, hogy ez az Úrtól van, hogy ő alkalmatosságot keres a Filiszteusok ellen, mert abban az időben a Filiszteusok uralkodtak Izráel felett" (Bírák 14:4).
Sámson élete — Isten még gyarló, bűnös embereket is képes tervének végrehajtására használni
Sámson számos alkalommal adta a fejét olyan dolgokra, amik a bűn rothadt gyümölcseit hozták, Isten azonban a rosszat mindig jóra-, és ezzel saját dicsőségére tudta fordítani. A bűnös ember — vagy bármilyen magas kérub — szánt szándékkal elkövetett bűne sem képes Isten akaratát hátráltatni. Jó, ha mielőbb megértjük, hogy Isten szuverén uralkodó.
Mikor Sámson tudomást szerzett róla, hogy feleségét "harmincz társa" közül egyik feleségül vette, akkor bosszújában megesküdött, hogy "kárt" okoz "nékik", vagyis a filiszteusoknak (Bírák 15:3). Háromszáz rókát fogott össze, majd kettő-kettő farkát összekötve tüzes csóvát erősített hozzájuk, eztán pedig a filiszteusok gabonaföldjein és olajfa-kertjeiben engedte el őket. (Sámson ezen tette mind a mai napig hullámokat vet, gondoljunk csak az egyik legelterjedtebb internet böngésző program nevére és megjelenésére.) Mikor a filiszteusok tudomást szereztek arról, hogy ki követte el a merényletet, akkor rágyújtották Sámson filiszteus feleségére és atyjára — azaz saját vérükre — a házat. Sámsonnak se kellett több ürügy a filiszteusokkal szemben, "megverte őket keményen" (8. igevers).
Sámson eztán egy ideig Júdeában keresett menedéket. A környék lakói okkal tartottak attól, hogy a filiszteusok haragja Sámson miatt még őket sújtja majd, hiszen az ellenséges csapatok már fel is vonultak tartományukba. Sámson eztán megengedte népének, hogy kötelekkel gúsba kössék és átadják őt a filiszteusoknak (Bírák 15:8-13). Mikor aztán már a filiszteusok biztosnak vélték a győzelmet, akkor "felindítá őt az Úrnak lelke, és olyanok lettek a karján levő kötelek, mint a lenszálak, melyeket megperzsel a tűz és lemállottak a kötések kezeiről" (Bírák 15:14). Eztán megragadott egy nyers szamárállcsontot, és a háromezer fős seregből ezer férfit ott helyben agyonütött vele (15. igevers).
Sámson egyszer még egy prostituáltat is felfogadott Gázában. Mikor Gáza lakói megtudták azon az éjjel, hogy Sámson városukban van, lesbe álltak, hogy hajnalban majd rátörnek és megölik. Sámson azonban már éjfélkor megindult "és megfogván a város kapujának szárnyait, a kapufélfákkal és a závárokkal együtt kiszakította azokat, és vállaira vette, és felvitte a hegy tetejére, mely Hebronnal szemben fekszik" (Bírák 16: 3).
Sámson élete – a bűn következményekkel jár
Bár Isten terve – vagyis a filiszteus iga levetése – Sámsonon keresztül egyre inkább a teljesülés felé haladt, Isten mégis felelősségre vonta őt bűneiért, engedetlensége és balgasága következményeit saját bőrén kellett megtapasztalnia. Ez azzal magyarázható, hogy Sámson mindvégig a saját szabad akaratából vitte véghez ezeket a tetteket, azonban az ő önfejű haragja már a világ első porszemének teremtése előtt szerepelt Isten tervében, tehát Isten azt úgy építette be művébe, hogy az Ő akaratának érvényesülését szolgálja. A Vádló minden tettével ugyanez a helyzet, vagyis mikor azt gondolja, hogy most jól odapirított Istennek, akkor valójában pont azt vitte véghez, amit Isten tervének teljesülését lendíti előre. Ennek legékesebb példája, hogy bár Sátán megöli Isten egyszülött Fiát, Jézus Krisztus éppen helyettesítő kereszthalálában válik az egész emberiség áldásává! Mindazonáltal Sátán ítélete jogos (Rómabeliekhez 3:7-8), hiszen ő mindvégig a saját gonosz és gyilkos akaratát vitte véghez (János 10:10). Ismerjük hát fel, hogy Isten egyik legfőbb tulajdonsága, hogy a gonoszt jóra fordítja (1.Mózes 50:20). Gondoljunk csak arra, hogy mi gonoszok (Rómabeliekhez 7:18, 1.Mózes 8:21) hogyan mondatunk igaznak Jézus Krisztus igazságossága miatt, ha hittel és hit által elismerjük őt Megváltónknak! Sámson egyik újabb amorózus kalandjában Delilának csapta a szelet, szíve megint filiszteus nőért vert, illetve továbbra is ürügyet keresett az elnyomók ellen. A filiszteusok vezetői ezt megneszelték és nyomban meg is vesztegették Delilát, hogy derítse ki Sámson nagy erejének forrását, továbbá hogy őt tőrbe csalva szolgáltassa ki nekik (Bírák 16:5). Delila tehát elkezdett célzottan Sámson idegeire menni. Addig-addig fűzte őt, hazudozott és könyörgött neki, míg Sámsonnak elege lett, és elárulta a nőnek, hogy ereje onnan ered, hogy ő személyében az Úrnak van szentelve, pontosan pedig abból, hogy haját egész életében nem érte beretva (lásd 4.Mózes 6:5). Delila rögtön át is adta az értékes információt a filiszteusok vezetőinek, majd megvárta míg Sámson elaludt, és hívott valakit, hogy az levágja szeretője haját. Eztán ártatlanságot színlelve nagy kiáltással ébresztette Sámsont, "és monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson!" (Bírák 16: 20). Sámson erre felriadt és harcolni kezdett, "mert még nem tudta, hogy az Úr eltávozott ő tőle" (Bírák 16: 20b).
Sámson folyamatos és szándékos engedetlenségének Isten ott és akkor
szabott határt. Hősünk annyira elbizakodott volt, hogy úgy
gondolta, ő minden törvény felett áll. Úgy tűnik, hogy szívében ekkor
süllyedt le odáig, ahol már azt hitte, hogy Istenre sincs semmi szüksége. Ennek következtében "...a Filiszteusok megfogták őt, és kiszúrták szemeit, és levezették őt Gázába, és ott megkötözték két vaslánczczal, és őrölnie kellett a fogházban" (Bírák 16:21). Sámson eztán már vakon kellett szembenézzen tettei következményeivel.
Sámson élete — Isten kegyelme ki nem apad
A filiszteusok már éppen azon voltak, hogy nagy győzelmi tort üljenek Sámson fölött. A nép és minden fejedelmük Dagon nevű istenük templomában gyűlt össze, hogy dicsőítsék hal-ember-bálványukat, mert kezükbe adta fő ellenségüket, Sámsont (Bírák 16:23). Ünnepségeik közben előhozták Sámsont, hogy táncoló medve módjára szórakoztassa őket. Sámson ekkor nekidőlt a pogány templom tartóoszlopának és "ekkor Sámson az Úrhoz kiáltott, és monda: Uram, Isten, emlékezzél meg, kérlek, én rólam, és erősíts meg engemet, csak [még] ez egyszer, óh Isten! hadd álljak egyszer bosszút a Filiszteusokon két szemem világáért" (Bírák 16: 28). Isten irgalmasan megadta Sámson kívánságát. Sámson erre "nagy erővel megrándította [az oszlopokat,] és rászakadt a ház a fejedelmekre és az egész népre, mely abban volt" (Bírák 16:30). Mivel ennek következtében mintegy háromezer embert halt szörnyhalált, Sámson holtában több embert életét követelte, mint életében.
Sámsont a hit embereként tartja számon a Zsidókhoz írt levél írója, és az ún. "hit csarnokában" is helyet ad neki (Zsidókhoz 11:32). Ezzel egyidejűleg le kell szögeznünk, hogy tettei sokszor test-, és nem Szellem-vezéreltek voltak. Számos hibája intő példaként áll minden olyan embertársunk előtt, akik úgy gondolják, hogy szabadon játszhatnak a tűzzel anélkül, hogy a gyufa valaha is ráégne a körmükre. Sámson élete megmutatja nekünk, hogy milyen fontos mindenben Isten erejére támaszkodnunk, nem pedig a saját vélt képességeinkre és erősségeinkre, hogy csak akkor érjük el célunkat, ha a csökönyös csőlátásunk helyett Isten útmutatására hagyatkozunk, továbbá csak akkor leszünk bölcsek, ha Isten Igéje lesz szövétnekünk, nem pedig emberi intellektusunk pislákoló fénye.
English
Mit tanulhatunk Sámson életéből?
