Kérdés
Mi az emberi szellem?
Válasz
A szellem az ember anyagtalan része. A Biblia szerint a szellem maga a mindenható Isten lehelete, amelyet a teremtéskor lehelt az emberbe. „Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé" (1Mózes 2:7). A szellem teszi lehetővé, hogy tudatában legyünk létünknek, és más, bár korlátozott mértékű „isteni" tulajdonságaink legyenek. A szellem magában foglalja az intellektusunkat, érzelmeinket, félelmeinket, szenvedélyeinket és kreativitásunkat. Ez a szellem teszi lehetővé, hogy megértsünk és felfogjunk dolgokat (Jób 32:8, 18).
A szellem és lehelet szavak a héber nesamah és a görög pneuma szavak fordításai. Mindegyik jelentése: „erős szél, fújás vagy belélegzés". A nesamah az élet forrása, amely az emberiséget élteti (Jób 33:4). Az érinthetetlen, láthatatlan szellem az, amely az ember mentális és emocionális létét irányítja. Pál apostol mondta: „Mert senki sem ismerheti a másik ember gondolatait, csakis az illető saját szelleme, amely benne lakik" (1Korinthus 2:11, Egyszerű). A halál beálltakor a szellem „visszatér Istenhez, aki adta" (Prédikátor 12:7; vö. Jób 34:14-15, Zsoltárok 104:29-30).
Minden embernek van szelleme, és ez nem ugyanaz, mint az állatok lelke vagy élete. Isten az által tette különbbé az embert az állattól, hogy a maga képmására alkotta (1Mózes 1:26-27). Ezért az ember képes gondolkozni, érezni, szeretni, tervezni, alkotni és élvezni a zenét, viccet és művészetet. A szellem miatt van szabad akaratunk, amivel semmilyen más teremtmény a földön nem rendelkezik.
A szellem a bukáskor megsérült. Amikor Ádám vétkezett, az Istennel való kapcsolata is megszakadt, és noha fizikailag nem halt meg aznap, lelkileg igen. Azóta is a szellem a bukás következményeit hordozza. Megtérését megelőzően a személy a szellemi halál állapotában leledzik (Efezus 2:1-5, Kolossé 2:13). A Krisztussal való kapcsolat megeleveníti a szellemünket, és naponként megújít (2Korinthus 4:16).
Érdekes megfigyelni, hogy amint Isten a szellemet az első emberbe lehelte, úgy lehelte (Jézus) a Szentlelket az első tanítványokba a János 20:22-ben. „Ezt mondván, rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyetek Szentlelket"" (János 20:22; vö. ApCsel 2:38). Ádámot Isten lehelete elevenítette meg, és minket, akik „új teremtmények" vagyunk Krisztusban, az Isten lehelete, a Szentlélek elevenít meg lelkileg (2Korinthus 5:17, János 3:3, Róma 6:4). Amikor elfogadjuk Jézus Krisztust, Isten Szentlelke oly módon egyesül a szellemünkkel, ahogy fel nem tudjuk fogni. János apostol azt mondja: „Tudjuk, hogy Istenben élünk, és Isten bennünk él. Honnan tudjuk? Abból, hogy ő a saját Szelleméből adott nekünk" (1János 4:13, Egyszerű).
Ha engedjük, hogy az Isten Lelke irányítsa az életünket, „Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk" (Róma 8:16). Isten gyermekeként nem a saját szellemünk, hanem Isten Lelke vezérel, aki elvezet minket az örök életre.
English
Mi az emberi szellem?
