Kérdés
Mit jelent embernek lenni?
Válasz
Isten az embert minden más lénytől különbözőnek teremtette. Az embernek fizikai teste-, és egy szellemi összetevője, azaz lelke is van. Ezen immateriális (vagyis minden anyagiságot nélkülöző) aspektusának része az értelem, az érzelem és az akarat. Az emberi lények Isten képmására lettek teremtve (1.Mózes 1:27), így különböznek az angyaloktól, akiknek nincs fizikai testük, de az állatoktól is, amelyek nem tükrözik vissza az imago Deit (Isten képmását).
Eltérő nem-bibliai nézetek léteznek arról, hogy mit is jelent valójában embernek lenni. A klasszikus gnoszticizmus például azt vallja, hogy az ember elsősorban egy tiszta, szellemi lény, akit nehézkes, romlott teste béklyóz meg. Más megközelítések, mint például a naturalizmus, az emberiséget egy észvesztően összetett fizikai gépezetnek tekinti, amelynek egyáltalán nincs szelleme - minden érzés, gondolat vagy felsőbb sugallat, amit adott esetben megtapasztalunk, kizárólag az agyunkban lejátszódó kémiai reakciók mellékterméke – állítják. Azonban ezen szélsőségesen sarkító nézetek egyikének sincs bibliai alapja.
Embernek lenni azt jelenti, hogy Isten élő képmását hordozzuk. Nem vagyunk istenek, de magát az isteniséget tükrözzük vissza. Isten értelemmel, érzelemmel és akarattal rendelkező személy. Mint képmása hordozói, nekünk is van értelmünk, érzelmi lényünk és akaratunk. Kreativitással rendelkezünk, feltalálunk, gyártunk, ellentétpárokat és elméleteket állítunk fel, zenélünk és mindenféle műalkotást hozunk létre. Rendelkezünk a nyelv ajándékával, gondolatokat kapcsolunk össze és adunk át egyik tudatos elméből a másikba. Szavak ezreit tanuljuk meg, és ha szükségünk van rá, új szavakat találunk ki. Hajt bennünket, hogy megnevezzük és osztályozzuk az állatokat, épp úgy ahogy atyánkat, Ádámot is (1.Mózes 2:19-20). Mivel Isten képmására teremtettünk minden egyes emberi lény elidegeníthetetlen méltósággal és eredendő értékkel rendelkezik.
Embernek lenni azt jelenti, hogy rendeltetésünk van. Isten így utasította Ádámot és Évát: “...Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon” (1.Mózes 1:28). Ezen elhívásunkat ma is teljesítjük, amikor állatokat háziasítunk, a természeti erőforrásokkal értelmesen élünk, átformáljuk a természetet, és még a legzordabb környezetben is megteremtjük az élet fenntartásához szükséges feltételeket. Azonban a bolygó gondnokainál mégis jóval többek vagyunk. Rendeltetésünk része az is, hogy megismerjük Istent és kapcsolatunk legyen vele. Legfőbb célunk Isten dicsőítése kell legyen: “Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van...” (Kolossébeliekhez 1:16).
Embernek lenni azt is jelenti, hogy szükségleteink is vannak. Csak Isten önfenntartó és önellátó, nekünk viszont testi, lelki és szellemi szükségleteink vannak. A testünknek ételt, italt és pihenést kell kapnia az életbemaradáshoz. A lelkünknek pedig szüksége van a másokkal való közösségre, a bennünk rejlő kreativitás kibontakoztatására, valamint szellemi, érzelmi és esztétikai ingerekre, hogy megőrizze egészségét. Lelkünknek Isten Igéjéből kell táplálkoznia és élő kapcsolatban kell lennie Krisztussal (Lukács 4:4; János 6:35). Aki e három terület bármelyikén megtagadja szükségleteit, az emberi mivolta egy részét tagadja meg.
Embernek lenni egyet jelent az erkölcsi felelőségvállalással. Megvan bennünk helyes és a helytelen megkülönböztetésének képessége. Atyánk, Ádám, szabad akarattal bírt, így felelősséggel tartozott azért az erkölcsi döntésért, hogy engedelmeskedik Teremtőjének vagy ellenszegül neki; sajnos ez utóbbi mellett döntött (1.Mózes 2:16-17). A teljes emberiség egyazon erkölcsi felelősségben osztozik, és mindannyiunknak erkölcsi kötelessége, hogy engedelmeskedjünk Istennek. ”...Az igazon legyen az ő igazsága, és a gonoszon az ő gonoszsága” (Ezékiel 18:20).
Embernek lenni azt jelenti, hogy bűn alá rekesztve lenni, legalábbis egyelőre. Sajnos mindannyian bűnösök vagyunk (Rómabeliekhez 3:23; 5:12). Mindannyian megszegtük Isten törvényeit, és helyette a saját utainkat jártuk (Ézsaiás 53:6; 1.János 3:4). Bűnünk elválasztott minket Teremtőnktől, és a lelki halál állapotába taszított minket (Efézusbeliekhez 2:1-10). A bűn rabszolgáiként önerőnkből képtelenek vagyunk visszafordítani az általa okozott pusztítást (Rómabeliekhez 6:23). Közbenjáró beavatkozása nélkül egy az Istentől elszakított örökkévalóságra vagyunk kárhoztatva (János 3:16-18). Isten könyörülő kegyelmének hála azonban nem kell ebben az állapotban maradnunk. Jézus Krisztusban mindenki számára elérhető a megváltás. Jézus kereszten meghozott áldozata árán bűneink megbocsátást nyertek, az Istennel való kapcsolatunk pedig helyre lett állítva (János 3:16-18; Efézusbeliekhez 2:8-9). Embernek lenni azt jelenti, hogy Isten szeret, és lehetőséget ad arra, hogy az Ő gyermekévé váljunk (János 1:12; 3:16).
A Biblia tanítása szerint Isten Fia emberi testet öltött, és így vált az Ember Fiává. Jézus Krisztus a mennyből jött, bűntelen életet élt, bűneinkért való igaz áldozatként meghalt a kereszten, majd feltámadt az életre. Mindazoknak, akik Krisztusba vetik hitüket, az Ő igazságossága íratik jóvá “szellemi egyenlegükön” (2.Korinthusbeliekhez 5:21). Új teremtmények lettünk (2.Korinthusbeliekhez 5:17), a Szent Lélek pedig lakozást vett bennünk (Efézusbeliekhez 1:13-14). Krisztus halála és feltámadása az, ami mindent alapjaiban változtat meg az emberiség számára.
Végül azt mondhatjuk, hogy embernek lenni önmagában még nem elég. Az emberiséget megrontotta a bűn, melynek következtében a világ Isten ítéletével néz szembe. Csak a megváltott ember láthatja meg Istent színről színre, és maradhat meg örökké Vele. Csak a Krisztusban élők fogják megtapasztalni a romlottság eltörlését és minden könny letörlését. “Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát” (János 3:3).
English
Mit jelent embernek lenni?
