Kérdés
Miért nekem kell Ádám bűnének a következményét viselnem, holott én nem is ettem a tiltott gyümölcsből?
Válasz
A Biblia kijelenti, hogy “...egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek” (Rómabeliekhez 5:12). A bűn Ádám által lépett be a világba. Mikor Ádám vétkezett, szellemileg menten meghalt, ugyanis megszakadt az Istennel való kapcsolata, de fizikailag is haldokolni kezdett, hiszen teste az öregedés, azaz a fizikai elmúlás útjára lépett. Innentől fogva minden valaha megszületett ember Ádám bűnös természetét örökölte, és ugyanazon következményeket is szenvedi, vagyis a szellemi és a fizikai halált.
Fizikai értelemben elevenen, szellemileg viszont holtan születünk. Ezért mondta Jézus Nikodémusnak: “...Szükség néktek újonnan születnetek” (János 3:7). A fizikai születés bűnös emberi természetet ad nekünk – a lelki újjászületés viszont olyan új természetet, “...mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben” (Efézusbeliekhez 4:24).
Talán nem tűnik igazságosnak, hogy Ádám bűnös természetének a terhét ránk róják, ez (a jelenség) azonban mégis összhangban van az emberi szaporodás egyéb aspektusaival. Egyes fizikai tulajdonságokat, úgy mint a szemünk színét szüleinktől örököljük – éppígy szellemi tulajdonságokat is öröklünk. A szellemi tulajdonságok átörökítése miért menne másképp végbe, mint a fizikai tulajdonságok átadása? Persze panaszkodhatunk, hogy szemünk barna, holott mi mindig is kéket szerettünk volna, a szemünk színe viszont puszta genetikai kérdés. Nem különben a bűnös természetünk, ami a “szellemi genetika” kérdése; az effajta átörökítés az élet természetes velejárója.
A Biblia azonban azt is mondja, hogy nem csupán természetünknél fogva, hanem tetteink szerint is bűnösök vagyunk. Azaz kétszeresen is bűnösnek számítunk: azért követünk el bűnt, mert bűnösök vagyunk (Ádám rossz döntése nyomán), de bűnösök vagyunk azért is, mert mi magunk is vétkezünk (a mi rossz döntéseink nyomán). “Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül” (Rómabeliekhez 3:23). Többek vagyunk tehát potenciális bűnösöknél; mindannyian gyakorló bűnösök is vagyunk. “Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága” (Jakab 1:14). Képzeljünk el annak a sofőrnek az esetét, aki bár látta a sebességkorlátozó táblát, mégis túllépi a megengedett sebességet. Így aztán meg is bírságolják. Ádámot ezért aligha hibáztathatja.
“De hiszen én nem is ettem a gyümölcsből”. Míg ez igaz, addig a Szentírás azt mondja, hogy mi mindannyian, egyénileg és kollektívan – emberi fajként – is, Ádám által voltunk képviselve (a kertben). “Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek” (1.Korinthusbeliekhez 15:22). Egy diplomata, aki az ENSZ-közgyűlésén felszólal, ugyan mondhat és tehet olyan dolgokat, amit sok honfitársa helytelenít, de attól még ő a diplomata – ő országa hivatalosan elismert képviselője.
Azt a teológiai koncepciót, miszerint egy adott ember a leszármazottait is képviseli, a “szövetségi fejedelemség” elvének nevezik. Ádám volt az első teremtett emberi lény. Ő volt az emberi faj “feje”. Azért helyeztetett az Édenbe, hogy ne csupán önmaga, hanem minden utódja nevében is cselekedjen. Ekkor már minden valaha megszületendő ember “Ádámban” volt, így személyében minden embert ő képviselt. A szövetségi fejedelemség koncepciójáról a Szentírás egyéb igehelyeken is világosan tanít: “És hogy úgy szóljak, Ábrahámnál fogva tized vétetett Lévitől is, a tizedszedőtől, mert ő még az atyja ágyékában vala, a mikor annak elébe ment Melkisédek” (Zsidókhoz 7:9-10). Lévi több évszázaddal Ábrahám földi napjai született, “Ábrahámnál fogva” azonban Lévi is tizedet fizetett Melkizedeknek. Ábrahám volt a zsidó nép szövetségi feje, tettei pedig a későbbi tizenkét törzset és magát a lévita papságot is képviselték.
“De hiszen én nem is ettem a gyümölcsből”. Igaz, de minden bűnnek a kezdeti rossz cselekedeten túl is vannak következményei. “Senki sem különálló sziget, minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja” – hogy John Donne angol költő ismert idézetével éljünk (fordító: Sőtér István). Ez az igazság spirituális keretbe is átültethető. Dávid Betsabéval elkövetett bűnének természetesen volt következménye Dávidra nézve, de volt egy hullám módjára tovaterjedő hatása is, amely Uriásra, Dávid születendő gyermekére, Dávid családjának többi tagjára, az egész nemzetre, sőt, még Izráel ellenségeire is kihatott (2.Sámuel 12:9-14). A bűn a körülöttünk élőkre is nemkívánatos hatást gyakorol. Ádám súlyos bűnének hullámverése mindmáig érezhető.
“De hiszen én nem is ettem a gyümölcsből” – hallatszik újfent a replika. Igen, fizikailag tényleg nem voltál jelen a valóságos Éden kertben, és a tiltott gyümölcs kicsorduló leve nem is a te szennyes szád szélét színezte. A Biblia viszont látszólag azt sugallja, hogy ha személyesen te lettél volna Ádám helyében, ugyanazt tetted volna, amit ő. Az alma – ahogy mondani szokás – nem esik messze a fájától.
Az, hogy “igazságosnak” tartjuk-e, hogy Ádám bűnét ránk róják, vagy sem, lényegében nem igazán számít. Isten azt mondja, hogy Ádám bűnös természetét örököltük, szóval kik vagyunk mi, hogy vitába szálljunk a Teremtőnkkel? Különben is, mi magunk is bűnösök vagyunk. Saját bűneink árnyékában Ádám minden bizonnyal egy igen tiszta embernek tűnne.
Végezetül azonban álljon itt a jó hír: Isten szereti a bűnösöket. Sőt, Ő arról is tett, hogy elhárítsa bűnös természetünk (annak minden nemkívánatos kihatásával egyetemben), mikor elküldte Jézust, hogy Ő fizessen meg bűneinkért, és ajándékként kínálja fel nekünk az Ő igazságosságát (1.Péter 2:24). Jézus magára vette a mi jogos büntetésünkként járó halált, “...hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne” (2.Korinthusbeliekhez 5:21). Figyeljük meg az “ő benne” szavakat. Mi, akik egykor Ádámban voltunk, most hit által Krisztusban lehetünk. Krisztus a mi új Fej(edelm)ünk, Őbenne pedig “mindnyájan megeleveníttetnek” (1.Korinthusbeliekhez 15:22).
English
Miért nekem kell Ádám bűnének a következményét viselnem, holott én nem is ettem a tiltott gyümölcsből?
