Kérdés
Éreznie kell-e a hívő embernek a Szent Szellemet?
Válasz
Noha a Szent Szellem bizonyos tevékenysége esetleg érezhető — például a bűnbánat munkálása, a vigasztalás, az erővel felruházás —, a Szentírás nem arra buzdít bennünket, hogy a Szent Szellemmel való kapcsolatunkat arra építsük, hogy mit érzünk, vagy miként érezzük magunkat. Minden újjászületett hívő emberben ott lakik a Szent Szellem. Jézus azt mondta, hogy amikor eljön a Vigasztaló, akkor ő velünk és bennünk lesz. „Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz” (János 14:16–17). Tehát Jézus egy hozzá hasonló személyt küld, aki velünk és bennünk lesz.
Onnan tudjuk, hogy a Szent Szellem velünk van, hogy Isten ezt állítja az Igéjében. Minden újjászületett hívő keresztyénben ott lakozik a Szent Szellem, de nem mindegyiküket vezeti is ő, és ez nagy különbség. Amikor testünk dolgait tesszük, akkor nem a Szent Szellem vezetése alatt vagyunk, noha ő ettől még ott lakik bennünk. Pál apostol is beszél erről, és olyan illusztrációt alkalmaz, ami segít nekünk megérteni ezt az igazságot. „Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Lélekkel" (Efézus 5:18). Sokan úgy értelmezik ezt a verset, hogy Pál apostol a bor ellen prédikál. Ellenben a szakasz szövegkörnyezete a Szent Szellemmel teljes hívő ember életéről és hadakozásáról szól. Tehát többről van itt szó, mint csupán a túl sok bor ellen való beszédről.
Amikor részeg valaki, akkor bizonyos dolgok jellemzők rá: esetlenné válik, beszéde összemosódik, ítélőképessége csorbul. Pál apostol egy hasonlatot állít fel. Ahogyan, akit a túl sok bor irányít, az bizonyos tüneteket produkál, ugyanúgy bizonyos tüneteket kell produkálnia annak, akit a Szent Szellem irányít. A Galata 5:22–24-ben a szellem gyümölcséről olvashatunk. Ez a Szent Szellem gyümölcse, amit az általa vezetett újjászületett hívő ember terem meg.
Az Efézus 5:18-ban használt igeidő azt jelenti, hogy folyamatosan „telve lenni” Szent Szellemmel. Mivel ez figyelmeztetés, ebből az következik, hogy az is előfordulhat, hogy valaki nincs telve a Szent Szellemmel, nem a Szent Szellem irányítja. Az Efézus 5 következő szakasza a Szent Szellemmel teljes élet jellemzőit mutatja be. „Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket; énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak, és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében” (Efézus 5:19–21).
Nem akkor tölt be bennünket a Szent Szellem, amikor érezzük, hanem ez a keresztyén embernek privilégiumként megadatik. Ha Szent Szellemmel telve vagyok, és ő vezet, akkor ez azért van, mert az életemre jellemző az Isten iránti engedelmesség. A kegyelem ajándéka ez, nem pedig érzelem. Az érzelmek be tudnak és be is fognak csapni bennünket; érzelmeinket fel tudjuk úgy gerjeszteni, hogy az nem a Szent Szellemtől van, hanem a testtől. „Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek... Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint" (Galata 5:16, 25).
Ettől függetlenül nem tagadhatjuk, hogy időnként túláradó módon betölt bennünket a Szent Szellem jelenléte és ereje, és ez gyakran érzelmi átélés is egyben. Amikor bekövetkezik, olyan öröm ez, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Dávid király „teljes erővel táncolt” (2 Sámuel 6:14), amikor Jeruzsálembe hozták a Szövetség ládáját. A Szellem örömének megtapasztalása egyben annak a tudatosítása is, hogy Isten gyermekeként az ő kegyelmének áldása árad ránk. Tehát valóban, a Szent Szellem működése érintheti érzéseinket és érzelmeinket. Ugyanakkor nem szabad a Szent Szellem jelenléte felöli bizonyosságunkat az érzéseinkre alapozni.
English
Éreznie kell-e a hívő embernek a Szent Szellemet?
