Kérdés
Hogyan kerülhetik el hívő házasfelek, hogy házasságon kívüli érzelmi afférokba keveredjenek?
Válasz
Érzelmi afférról akkor beszélünk, mikor egy házasfél belsőséges és intim érzelmi kapcsolatba kerül egy személlyel, aki nem a házastársa. Az ilyen házasságon kívüli érzelmi kapcsolat kialakulása nagyon gyorsan képes a házastársi viszonyt teljesen elhidegíteni. Arról persze nem is beszélve, hogy az — eleinte még pusztán — érzelmi kötődés kialakulása nem ritkán a házastárs megcsalásához vezet, aminek minden elképzelhető értelemben kimondottan pusztító hatása van. Sokan igyekeznek eljelentékteleníteni az ilyen érzelmi viszonyok komolyságát, holott ezek nagyon is magukban hordozzák a házasság-, és az egész család szétszaggatásának veszélyét.
A házasfelek egymással kell megosszák érzelmeiket, igényeiket és problémáikat, és közösen kell meghatározzák azt, hogy mindezek közül pontosan mi juthat el kívülállók füleibe. A házasság melletti baráti kapcsolatok természetesek, és egyesek számára az egészséges érzelmi élet részét képezik. Ha azonban a házasságunkon kívül álló személyekre már úgy tekintünk, mint akik nemcsak társas-, hanem érzelmi igényeinket is teljesen kielégítik, akkor – ellenkező nemű barát esetén – a testi érintkezés utáni kísértés egyre nagyobbá válhat, különösen ha a házasfelünkkel csak kevés időt töltünk együtt. Munkatársak és mások, kikkel sokat vagyunk együtt, idővel elfoglalhatják házastársunk szerepét érzelmi életünkben. Annak érdekében, hogy elkerüljük a helytelen szituációkat, munkahelyi kapcsolataink és barátságaink csak jól körbehatárolt körülmények medrében folyhatnak.
Jó pár figyelmeztető jele van annak, mielőtt az ártatlannak tűnő baráti kapcsolat érzelmi affér kialakulásába torkollik. Mikor kialakul bennünk az az érzés, hogy baráti viszonyunk egyes momentumait el kell rejtsük mások előtt, akkor már át is léptük ezt a kényes határt. A házasfelek közötti érzelmi szakadék mélyülése-, a viták előfordulásának sűrűsége, annak is jele lehet, hogy az egyik házasfél más személynél keresi az érzelmi közelséget. A házastársak közötti belsőséges kapcsolat egyben intimitást is igényel, így ha az egyik fél ezt a közelséget másnál keresi, akkor ez nagyban gátolja házasság meghittségének fenntartását.
A keresztény hívőnek őrködnie kell saját szívének kapuján, és óvakodnia kell attól, hogy Istenadta házastársán kívül érzelmileg másra is támaszkodjon. Lássunk egy pár jószándékú tanácsot:
1. Ne tölts időt teljesen egyedül a másik nem egyik képviselőjével sem, különösen akkor ha testileg vonzónak tartod őt!
2. Ne tölts más emberrel több szabadidőt, mint házastársaddal!
3. Életed intim részleteit először házastársaddal oszd meg és (esetleg) csak utána mással!
4. Egyenes életvezetésre törekedj! Viselkedj mindig úgy, mintha házastársad szüntelen veled lenne!
5. Szánj időt a Biblia beható tanulmányozására, majd az azt követő imára. Kérd Istent, hogy fonja óvó karjait házasságod köre (Jób 1:10)!
6. Tartsd fent gondolatvilágod tisztaságát, ne fantáziálj más emberekről!
7. Napi, heti és havi szinten is tervezd meg előre a házastársaddal eltöltött időt, hogy kialakulhasson és fennmaradhasson köztetek az érzelmi közelség!
Ezen tanácsok mindegyike hozzájárul ahhoz, hogy a keresztény hívő sikeresen beazonosíthassa érzelmi védőfala gyenge pontjait, és ellenállhasson az érzelmi afférok kísértésének.
A keresztény élet legelső helyén Isten kell álljon, csak ezt követően jön a házasság és a család. Egyedül Isten képes minden igényünk és szükségünk maradéktalan betöltésére. Isten arra szánta a házasság intézményét, hogy óvó keretei között két ember minden tekintetben teljesen eggyé válhasson (1.Mózes 2:24). Isten szándéka az, hogy semmi se férkőzhessen ezen egybekapcsolt emberpár közé (Máté 19:6). A házastársak legalább olyan nagyra kell értékeljék kapcsolatukat, amennyire azt az Úr teszi. Aktívan együtt kell dolgozzanak azon, hogy belsőséges viszonyt építsenek ki egymással, és hogy újra és újra megerősítsék azt. Isten határozottan tiltja a házasságtörést és a más társak iránti kéjes vágyakozást is (Példabeszédek 6:25; 2.Mózes 20:14; Máté 5:28). Mindazok, akik saját gerjedelmeiknek engedve áthágják Isten rendelkezéseit, vétkeznek Isten ellen és jó eséllyel házastársi kapcsolatukat is tönkreteszik (Példabeszédek 6:32; 1. Korinthusbeliekhez 6:9-20).
Sokan azt a világi nézetet vallják, mely szerint ahhoz, hogy házastársak viszonya egészséges legyen, térre van szükség — akár akkora térre, hogy az érintettek két teljesen külön életet kell vezessenek. Félreértés azonban ne essék, a Szentírás nem a társfüggőség mellett érvel. A házasság definíció szerint is egy együtt megtervezett-, együtt megélt életet jelent. A házasság a kölcsönös függőség kapcsolata. Akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni Isten a házasságra vonatkozó tervét, talán azt gondolhatják, hogy egészségtelen bárkivel is megosztani legbelsőbb valónkat. Azonban a házasságot pontosan ez teszi minden kapcsolat közül oly különlegessé. Nem pusztán két ember Isten által megáldott egységéről van szó, hanem Jézus Krisztus és teste (minden hívők gyülekezete) örök kapcsolatának előképéről.
Legyen szó akár érzelmi-, akár testi intimitásról, ha életünk ezen belsőséges elemeit a házastársunkon kívül mással is megosztjuk, akkor bizalomszegést és egyidejűleg bűnt követünk el.
English
Hogyan kerülhetik el hívő házasfelek, hogy házasságon kívüli érzelmi afférokba keveredjenek?
