Kérdés
Hogyan lehet az asszony férje utáni vágyódása egy átok (1Mózes 3:16)?
Válasz
Amikor Isten ítéletet hirdet Éva felett az Éden kertjében történt bűnesetben való részvétele miatt, a következőket mondja neki: "...Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad" (1Mózes 3:16 SZIT). Ez az igevers némi fejtörést okozhat, az embernek ugyanis úgy tűnhet, hogy az asszony hitves férje utáni vágyódása voltaképp jó dolog, nem pedig átok.
A szóban forgó héber frázis nem tartalmaz igét, a szó szerinti tükörfordítása tehát valahogy így hangozhatna: "a férjed iránt a vágyad". Mivel ez az ítélet előrejelzi azt, ami elkövetkezik az emberiségre, a pontosítás kedvéért a "fogsz" jövő idejű ige kerül betoldásra, így kapjuk a "vágyakozni fogsz férjed után" mondatot. Ennek az igeversnek a legalapvetőbb és legkézenfekvőbb értelmezése az, hogy a nő és a férfi a bűnbeesés pillanatától fogva folyamatos konfliktusban áll egymással. Az Édenkertben uralkodó ideális állapotokkal-, valamint az Ádám és Éva közötti harmóniával ellentétben kapcsolatuk folyamatos hatalmi harcok árnyalják. Az EFO ezt még nyilvánvalóbban fejezi ki: "Szeretnél uralkodni a férjeden, mégis ő fog uralkodni rajtad".
Isten ezzel arra mutat rá, hogy Éva uralkodni akar(t) a férje felett, mégis férje kezd(ett) uralkodni őrajta. Az Úr által berendezett, egymás kölcsönös függősége által jellemezhető kapcsolat helyébe annak vágya lépett, hogy az egyik házasfél irányítsa a másikat. A bűn viszályt hozott - a nemek harca ezzel pedig kezdetét vette. A házasságban immár a nő és a férfi is a másik fél dominálására tör. A férfi, aki szeretettel kellene gondoskodjon feleségéről és minden jóval el kellene lássa őt, már arra törekszik, hogy uralkodjon felette, a feleség pedig arra, hogy kiragadja az irányítást a férje kezéből.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az ítélet csupán azt jelzi előre, hogy mi fog történni: Isten általa azt mondja ki, hogy a férfi és a nő szűnni nem akaró konfliktusban fog élni egymással, vagyis hogy kapcsolatuk igencsak terheltté válik. Az "uralkodni fog rajtad" kijelentés tehát nem egy arra vonatkozó bibliai parancs, hogy a férj le kell uralja feleségét.
Az Újszövetségben Isten aláhúzza, hogy a házasság adja a férfi és a nő közötti ideális kapcsolat kereteit, ezzel egyidejűleg pedig a Krisztusi tulajdonságokat mozdítja előtérbe: amit a bűn átka hozott be, azt a Krisztusban hívők Isten Szent Lelke által való életvitellel hivatottak kijavítani. Az Efézusbeliekhez írt levél 5. fejezete azt tanítja, hogy a feleség készségesen, önszántából kell alávesse magát férje vezetésének, vagyis hogy aktívan ellen kell álljon annak, hogy eleget tegyen az átokból fakadó felsőbbrendűségi késztetéseinek, és magához ragadja az irányítást (22-24. igeversek). A férj pedig feltétel nélkül, áldozatkészen kell szeresse feleségét, ahogyan Krisztus is szereti az egyházat (25-30. igeversek). Szintén figyelemreméltó, hogy a jelen igeszakasz az egymás iránti kölcsönös alárendelődés hangsúlyozásával kezdődik: "Legyetek egymásnak alárendeltjei Krisztus iránti tiszteletből" (21. igevers SZIT). (Az egymásnak való kölcsönös alárendelődésben az is bennefoglaltatik, hogy az egyik fél helyes hozzáállása nem képezi előfeltételét a másik fél Isten szerint kívánatos viszonyulásának. Magyarul attól, hogy a feleség nem rendeli magát alá férje vezetésének, a férjnek még szeretnie kell őt, illetve a feleség a szeretetlen férjének is alá kell rendelje magát. Különösen élesen rajzolódik ez ki a felemás igában szenvedők viszonyában - a fordító megjegyzése).
Isten a kezdetektől fogva a férj és feleség közötti szeretetre és tiszteletre helyezi a hangsúlyt. Bár a bűn beszennyezte e kapcsolat eredeti szépségét, Isten mégis azt parancsolja a Krisztusban hívőknek, hogy ezt az ideális kapcsolatot tűzzék ki célul a férj és feleség nexusában, vagyis egy olyan ideált kövessenek, amelyet Krisztus és az Egyház kapcsolata tökéletesen szemléltet.
English
Hogyan lehet az asszony férje utáni vágyódása egy átok (1Mózes 3:16)?
