Kérdés
Mit értünk Jézus feltámadásának ereje alatt (Filippi 3:10)?
Válasz
A Filippibeliekhez írt levél 3. fejezetében Pál apostol arra buzdítja a filippibelieket, hogy inkább az Úrban örvendezzenek, mintsem saját vélt alkalmasságukban bizakodjanak (Filippi 3:1). Pál önmagát állítja e tekintetben például, mikor azt magyarázza, hogy neki aztán test szerint is lett volna a bizakodásra (Filippi 3:4-6), de ő mégsem saját teljesítményében bízott (Filippi 3:3), hanem Jézus Krisztus feltámadásának erejére tekintett (Filippi 3:10). Ennek tükrében mindazt, amit a legtöbben nyereségnek tartanának, ő már csak kárnak ítélte (Filippi 3:7). Krisztushoz mérten, ugyanis minden más csak értéktelen szemét (Filippi 3:8). Pál számára tehát már csak Krisztus volt értékes. Az apostol az Úrban találta meg bizalmát és örömét, mikor Jézus feltámadásának erejére tekintett: "Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét..." - ez volt a vágya.
Ahelyett, hogy test szerint bizakodott volna, Pál inkább abban a munkában bízott, amit Isten végzett az életében, vagyis abban, hogy nem a Mózesi törvény rigorózus betartása által lett igazzá, hanem hogy az Úr a Jézus Krisztusba vetett hit által tette őt azzá (Filippi 3:9). Pál tudta, hogy a valós igazságosság sosem cselekedetekből-, hanem mindig csak a Jézusba vetett hitből származhat (Róma 3:20; Efézus 2:8-9). Saját személyes eredményeit tehát semminek tartotta az apostol. A legnagyobb fegyvertény szemében már az volt, hogy Isten kegyelme által elnyerhette Krisztust (Filippi 3:8) és az igazságot (Filippi 3:9). Pál tudta, hogy Krisztusban él (Filippi 3:9), megismerte Krisztust és az ő feltámadásának erejét (Filippi 3:10).
Pál még Jézus szenvedéseiből is kivette részét, mivel Krisztus halálával azonosult testében, hogy szellemben élhessen (Filippi 3:10). Ez tulajdonképpen egy másik kifejezési módja annak, hogy Pál (és minden Krisztusban hívő) úgy van (szellemileg) elkönyvelve, mint aki Krisztussal együtt meghalt. Mindezek alapján Pál örömmel várta a halálból (új életre való) feltámadását (Filippi 3:11). Egy másik igehelyen ezt így fogalmazza meg: "...Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ő vele" (Róma 6:6-8). Ez az Ő feltámadásának ereje (volt).
Jézus a mi bűneinkért való helyettesítő áldozataként tette le életét. Mindazok, akik hisznek Őbenne, az Ő igazságosságában részesültek, kiváltattak a halálból és az Istentől való elszakadás állapotából. Egy napon Jézus megjelenik dicsőségben, mi pedig már ott leszünk vele (szintén megdicsőült testben) (Kolossé 3:4). Erről már Pálnak is volt tudomása. Krisztus megismerésének nagy dicsőségé mellett minden elhalványul az életben. Krisztus épp a feltámadása által mutatta meg, hogy hatalma van legyőzni a halált, és igazi életet (vagyis nem mulandó, földi nyolcvan évet) biztosítani mindazoknak, akik hisznek Őbenne. Ez a tudás értékesebb volt Pál számára, mint bármi más életében vagy ezen a világon.
Jézus feltámadásának ereje volt az, ami miatt Pál joggal bízott Jézusban, és amiért képes volt szívből örülni az Úrban. Jézus feltámadásának ereje volt az, ami miatt Pál minden hívőt arra buzdított, hogy örvendezzen az Úrban (Filippi 3:1), továbbá hogy mindenekelőtt Krisztus ismeretét tartsák nagyra (Filippi 3:8), ahhoz mérten pedig minden mást értéktelennek tekintsenek.
English
Mit értünk Jézus feltámadásának ereje alatt (Filippi 3:10)?