Kérdés
A geológiai időskála hogyan illeszkedik a fiatal Föld- nézethez?
Válasz
Igencsak fogas kérdésnek számít, hogy az ún. geológiai időskála hogyan illeszkedik a “fiatal Föld”- nézethez. Nem minden tudós, és nem minden keresztény van annak tekintetében azonos nézeten, hogy a geológia által prezentált bizonyítékok hogyan egyeztethetők össze a fiatal Föld-paradigmával. Még azok közül is, akik hiszik, hogy a Biblia maga az igazság, valamint hogy Isten a Teremtő, néhányan tagadják, hogy a fiatal Föld-nézet (Young Earth Creationism – a továbbiakban YEC) összhangba hozható a geológiai időskálával, illetve az abból levezetett megállapításokkal.
Ebben a vitás kérdéskörben megfogalmazott ellentmondó állítások könnyen a fejünkre nőhetnek. Az egymással versengő bizonyítékok tornyosulása mély tudományos ismeretek hiányában azonban nem különösen van segítségünkre. A legmegbízhatóbb tanulság, amit a geológiai időskála témáját illetően egy nem szakértő levonhat magának, az, hogy maradjon nyitott. A geológia tudományágának ugyanis egyetlen felfedezése sem képes semmilyen értelemben kétes fényt vetni a Biblia kijelentésének igaz voltára. Azon tudósok, akik a Szentírást tévedhetetlennek és tökéletesnek tartják, inkább azt illetően nem értenek egyet időről időre, hogy az adott empirikus megfigyeléseiket hogyan értelmezzék. Mivel a geológiai időskála témáját a Biblia konkrétan nem nevezi nevén, a keresztény embernek bőven van mozgástere saját nézetet kialakítani a témában.
A geológusok annak érdekében vizsgálják a földkéreg egyes kőzetrétegeit, hogy felmérjék, milyen régen rakódtak le az azokban zárványként foglalt (szerves és szervetlen) anyagok. Bizonyos esetekben ezek a rétegek (lat. stratum vagy strata), a növényi és állati élővilág olyan maradványait is tartalmazzák, melyek pont hogy a megkövesedés (fosszilizáció) által maradtak fenn. Sok esetben igaz, hogy bizonyos fosszíliák csak egy bizonyos rétegben fordulnak elő – ezeket nevezik “indexfosszíliáknak”. A paleontológusok, vagyis az ősi korok növény- és állatvilágát tanulmányozó tudósok az ezen fosszíliák korára vonatkozó feltevéseket pedig gyakran a kőzetrétegek korának datálására használják.
Az elmélet kritikusai szerint ezzel egy körkörös érvelési hurok jön létre: a fosszíliák korára vonatkozó feltételezéseket használják a kőzetrétegek datálására, a kőzetrétegek korára vonatkozó feltételezéseket pedig a fosszíliák datálására. Ugyanezen kritikusok arra is rámutatnak, hogy a rétegek nem mindig a várt sorrendben lelhetőek fel. Azt is megjegyzik, hogy egyes kőzetformációkban azokba (vélt létrejöttük idejéhez) nem illeszkedő fosszíliák is előfordulnak: olyan élő organizmusok maradványai, amelyek a paleontológia feltételezései szerint valahogy “nem a vélt koruknak megfelelő, rossz kőzetrétegben” maradtak fenn. Egyes esetekben azonban igenis lehetséges, hogy a feltételezetten különböző korszakokhoz kapcsolható fosszíliákat egyazon kőzetben találjuk.
Az 1970-es évek közepén J. E. O'Rourke, a komputációs geometria szakterületének professzora, tömören így fogalmazta meg azt a talányt, amit az előbbiek a tudománnyal elmélyülten nem foglalkozó, laikus ember számára fölvetnek:
“Az intelligens laikusok már régóta gyanították, hogy a kőzetek kormeghatározásánál körkörös érvelést alkalmaznak, vagyis a szerves maradványok korának meghatározásához a kőzeteket használják, a kőzetek korának a meghatározásához pedig a szerves maradványokat. A geológusok persze soha nem vették a fáradságot, hogy egy épkézláb magyarázattal álljanak elő erre, mivel úgy vélték, hogy azzal nem érdemes vesződni, amíg a munka eredményeket hoz. Ez az a keményfejű pragmatizmus, amiről beszélek.” ("Pragmatism Versus Materialism in Stratigraphy", American Journal of Science magazin, 276.szám, 1976/01, 47. old.).
Bár O'Rourke észrevételében minden bizonnyal van egy jó adag igazság, több dologra mégis vak marad. A geológusok “keményfejű pragmatizmusa” bizonyos értelemben már önmagában véve is ok arra, hogy fejtegetéseiket komolyan vegyük. Legyen egy geológus akár világi, akár hívő, általánosságban szólva minden bizonnyal elmondható róla, hogy a kőzetrétegekben tárolt információk helytálló felfejtésében (nem pedig prekoncepciói bizonygatásában) érdekelt, hogy ezáltal előrejelzéseket tudjon tenni, valamint helyesen tudja elemezni a Föld kérgében zajló folyamatokat. Ez különösen fontos az energiaszektorban – gondoljunk csak pl. a fosszilis tüzelőanyagok feltárására, vagy egyéb bányászati szaktevékenységre. Éppen ezek azok az iparágak, melyek szó szerint több százezer megfigyeléssel szolgáltak a kőzetrétegek összetételet illetően. Az elhanyagolható haszon és az annál nagyobb kockázat figyelembe vétele mellett gyakorlatilag egyetlen geológusnak sem érdeke, hogy szakvéleménye kialakításakor egy pontatlan feltételezést részesítsen előnyben.
A keresztény geológusok például arra mutatnak rá, hogy a földtani rétegek keveredését vagy sorrend-cseréjét természeti jelenségek is kiválthatják. A ma alapként szolgáló geológiai időskála létrehozása megelőzte Darwin evolúciós elméletét. A geológia időskála általános rendszerét voltaképp épp egy odaszánt hívő, név szerint John Phillips dolgozta ki, aki ezen témákat illetően rendre vitába szállt Charles Darwinnal. Ez – ha mást nem is – azt mindenképp jól mutatja, hogy a modern geológiai időskála semmilyen vonatkozásában nem függ az evolúcióról alkotott bizonyos nézetektől.
Ugyanezen a Biblia-hívő tudósok azt is megjegyzik, hogy az öreg Föld-elmélet geológiai időskálája elméletének kidolgozását inkább olyan (földtani) folyamatok felfedezése vezérelte, melyek végbemenetele, minden jel szerint, igencsak hosszú időt vesz igénybe. Amikor a huszadik század elején végrehajtott radiometriai és csillagászati megfigyelések szintén megfeleltek ezen obszervációknak, úgy tűnt, hogy igazolást nyert, hogy a geológiai időskála sokkal nagyobb időintervallumot foglal magába/fed le, mint amit a YEC-nézet sugall.
Végső soron sem a rétegtani oszlop, sem pedig a tudományos körökben helytállónak tekintett geológiai időskála nem különb minden más emberi ismeretnél: gyarló és ki van téve a változás szelének, mindemellett mégsem szabad teljesen elvetni azokat. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy egyik kereszténynek sem kell sem a YEC-nézethez, sem pedig az öreg Föld-paradigmához ragaszkodnia ahhoz, hogy hűséges maradjon a Szentírás kijelentéséhez, ugyanis mindkét oldal mellett lehet érveket felhozni – még ha különböző érvényességűeket is.
Két döntő pont tekintetében azonban minden kereszténynek érdemes egyetértenie. Először is, annak ellenére is lehetséges, hogy Isten valóban csak egy pár ezer éve hozta létre a Földet, hogy az már igen öregnek tűnik. Másodszor, a széleskörű tudományos megfigyelések félreérthetetlenül egy “öreg” Föld benyomását keltik. Azt illetően, hogy az előbbiek ismeretében mindezt hogyan értelmezzük, bizonyos fokú személyes szabadságot ad a Szentírás.
English
A geológiai időskála hogyan illeszkedik a fiatal Föld- nézethez?
