Habakuk könyve
Szerző: Habakuk könyve 1. részének 1. verse Habakuk próféta szózatának nevezi Habakuk könyvét.Keletkezés ideje: Habakuk könyve vélhetően Kr. e. 610 és 605 között íródott.
A könyv célja: Habakuk nem értette, miért engedi Isten, hogy ellenség gyötörje választott népét. Isten válaszolt Habakuk dilemmájára, mire Habakuk visszanyerte a hitét.
Kulcsigék: Habakuk 1:2: „Meddig kell még kiáltanom, URam, miért nem hallgatsz meg? Kiáltok hozzád az erőszak miatt, de nem segítesz!”
Habakuk 1:5 „Nézzétek a népeket és lássátok, ámulva csodálkozzatok, mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék!”
Habakuk 1:12: „URam, ősidőktől fogva te vagy az én szent Istenem! Nem fogunk meghalni!”
Habakuk 2:2-4: „Az ÚR szólt is, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni! Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el. Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.”
Habakuk 2:20: „Az ÚR azonban ott van szent templomában: csendesedjék el előtte az egész föld!”
Habakuk 3:2: „URam, hallottam, amit hirdettél, félelem fog el attól, amit teszel, URam. A közeli években valósítsd meg, a közeli években tedd ismertté! De haragodban is gondolj az irgalomra!”
Habakuk 3:19: „Az ÚR, az én Uram ad nekem erőt, olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem.”
Rövid összefoglalás: Habakuk mindjárt könyve legelején Istenhez kiált válaszért, mert nem érti, miért kell a fogságban szenvednie Isten népének (Hab 1:1-4). „Hiába mondanám, úgysem hinnéd el” – feleli Isten lényegében véve Habakuknak (Hab 1: 5-11), mire a próféta ezt mondja: „Rendben, te vagy az Isten, de ettől függetlenül magyarázd meg, miért történik mindez” (Hab 1:17-2:1). Isten újra válaszol neki, és immár bővebb tájékoztatást ad, majd megparancsolja a földnek, hogy csendesedjen el előtte (Hab 2:2-20). Habakuk ezután imádságot fogalmaz, amely kifejezi a súlyos megpróbáltatások ellenére Istenbe vetett erős hitét (Hab 3:1-19).
Mit vetít előre a könyv: Pál apostol a hit általi megigazulás tanával kapcsolatban két alkalommal is idézi a Habakuk 2:4-et (Róm 1:17; Gal 3:11). A hit, amely Isten ajándéka és Krisztuson keresztül nyerhető el, egyben az a hit, amely üdvözít (Ef 2:8-9) és megtart bennünket egy életen át. Hit által nyerjük el az örök életet, és ugyanezen hit segítségével élhetjük keresztény életünket. A vers elején említett „elbizakodott ember” nem őszinte lelkű és nem igaz a lelke (Rev. Károli ford.), mi azonban a Krisztusba vetett hitünk által teljesen megigazultunk, Krisztus ugyanis az Ő tökéletes igazságára cserélte a bűneinket (2Kor 5:21), és képessé tett bennünket arra, hogy hit által éljünk.
Gyakorlati alkalmazás: Habakuk könyvének az a legfőbb mondanivalója az olvasó számára, hogy kellő tisztelettel igenis meg szabad kérdezni Istentől, hogy mit miért tesz. Olykor nem értjük, mi történik – különösen akkor nem, amikor szenvedésekben van részünk, vagy úgy tűnik, hogy ellenségeinknek jól megy a sora, miközben mi a túlélésért küzdünk. Habakuk könyve azonban arra emlékeztet, hogy Isten szuverén és mindenható Úr, aki mindeneket a kezében tart. Nem kell mást tennünk, mint elcsendesednünk és elismernünk, hogy Isten munkálkodik. Az Úr maga mondja, hogy Ő létezik, és megtartja ígéreteit. Meg fogja büntetni a gonoszokat. Akkor is ott ül a világmindenség trónján, ha nem látjuk. Lebegjen mindig ez a szemünk előtt: „Az ÚR, az én Uram ad nekem erőt, olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem” (Hab 3:19). Ez az utolsó kifejezés azt jelenti, hogy Isten felemel bennünket magához, ahol el vagyunk választva a világtól. Olykor szenvedésen és bánaton át vezet az út magaslatra, de ha bízunk az Úrban és megnyugszunk benne, oda érkezünk, ahol Ő akar látni bennünket.
English
Habakuk könyve
