Kérdés
Mit jelent a János 2:17 igeversben az, hogy "a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem"?
Válasz
A "te házadhoz való féltő szeretet emészt engem" kijelentés eredetileg a zsoltárokban fordul elő. Így olvassuk az igét:
"Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat. Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé. Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám. Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik. Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik. A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek" (Zsoltárok 69:8-13).
Ez Dávid egyik zsoltárának részlete. Pontosan nem tudjuk, hogy milyen esemény vagy eseménysorozat késztette őt a 69. zsoltár megírására, mint ahogy azt sem, hogy azelőtt vagy azután írta, hogy király lett. Mégis úgy tűnik, hogy egyesek épp az Isten iránti elkötelezettsége miatt vetették meg, közösítették ki, gúnyolták, sértegették, és utasították el őt. Dávid sok zsoltárával egyetemben ez is jól illik Dávid fiára, azaz a Messiásra.
Az Isten háza iránti féltő szeretet miatti elemésztetést János evangéliumának 2. fejezete személyesen Jézusra vonatkoztatja. Az igevers elhangzásának előterében Jézus épp annak adta bizonyságát, hogy mekkora láng ég benne az Úr háza (ószövetségi értelemben az Úr temploma; újszövetségi értelemben pedig az Őbenne hívők élő közössége, az egyház) iránt. Ekkor történt ugyanis, hogy "...közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe. És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala: És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté; És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává" (János 2:13-16). Látva Jézus cselekedeteit a templomban, "megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem" (17. igevers).
Nagyon is elképzelhető, hogy a templomban már bevett szokásként folyó adok-veszek miatt mások is "kellemetlenül" érezték magukat. Jézus volt azonban az egyetlen, Aki a feljegyzések szerint ki is állt az igazság mellett, és valóban tett is valamit. Így nézve a "féltő szeretet emészt engem" kijelentés további felhangoktól sem mentes. Jézus Istenért való buzgólkodása nem csupán abban az értelemben volt emésztő, mint ahogy tűz elemészt minden tisztátalanságot, ami itt radikális fellépésében nyilvánult meg, hanem abban az értelemben is, hogy ezen tette volt az, ami a zsidó legfelsőbb vezetőséggel való frontális ütközéshez vezetett, ami végtére teljesen elemésztette Őt (helyesebben a testét), hiszen átadták Pilátusnak, hogy az keresztre feszítse.
Az Újszövetség írói számos párhuzamot vonnak Jézus és Dávid király között. Jézus Istenért való tüzes buzgólkodását legtöbb honfitársa elutasította. Dávidot szintén Isten iránti buzgósága miatt utasították el, vetették meg, és gúnyolták ki. Ez csupán egy további bizonyítéka annak, hogy Jézus valóban Dávid jogos örököse - Dávid fia, Aki még nála is nagyobb. Hasonlóképpen azok, akik ma Jézus nyomdokain járnak, ugyanilyen elutasítással szembesülhetnek, ha bebizonyosodik róluk, hogy Isten ügyéért buzgólkodnak.
English
Mit jelent a János 2:17 igeversben az, hogy "a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem"?
