Kérdés
Mit mond a Biblia a háznép megtéréséről?
Válasz
A háznép megtérése az az elgondolás, miszerint egész családok vagy háztartások egyszerre megtérnek. A teljes család megtérése a családfő hitén keresztül következik be. Ha az apa vagy a család feje keresztyénnek vallja magát, akkor egy keresztyén háztartást vezet, így a család tagjai alapjában keresztyének, a férj/apa döntései nyomán. A háznép megtérésének elve szerint Isten az egész családot üdvözíti, nemcsak a hitvalló egyént.
Ahhoz, hogy a Biblia tanítását a háznép megtéréséről helyesen értelmezzük, először azt kell megvizsgálnunk, mit tanít a Biblia az üdvösségről általában. Tudjuk, hogy az üdvösségnek csak egy módja van, éspedig a Jézus Krisztusba vetett hit (Máté 7:13-14, János 6:67-68, 14:6, ApCsel 4:12, Efezus 2:8). Azt is tudjuk, hogy a megtérésre szóló felhívás egyéneknek szól; a hit személyes dolog. Ezért az üdvösség csakis olyan egyénekre vonatkozik, akik személyesen hisznek Krisztusban. A hit nem olyasmi, amit egy apa megtehet a fiáért vagy lányáért. Az, hogy a család vagy háznép egyik tagja hisz, még nem garantálja, hogy a többiek is hinni fognak.
Jézus maga is azt állította, hogy az evangélium gyakran megosztja a családokat. A Máté 10:34-36-ban azt mondja: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, és így az embernek ellensége lesz a háza népe." Ezek a szavak teljesen aláaknázzák a háznép üdvösségének fogalmát.
Ha az emberek egyénként térnek meg, akkor hogyan kell értelmeznünk azokat az igeszakaszokat, amelyek, úgy tűnik, a háznép megtérésére tesznek ígéretet? Hogyan egyeztethető össze az egyéni hit szükségessége az üdvösséghez az ApCsel 11:14-hez hasonló versekkel? Abban a szakaszban Kornéliusz azt az ígéretet kapja, hogy a háza népe üdvözülni fog. Először is, mint minden szentírási szakasz esetében, azt kell megvizsgálnunk, hogy mi az adott könyv műfaja. Jelen esetben ez az Apostolok Cselekedeteiben található, ami egy történelmi feljegyzés valós eseményekről. A bibliai eseményekre vonatkozó alapelv az, hogy egy eseményt sem alkalmazhatunk automatikusan minden helyzetre. Sámson például összetörte Gáza kapuit, és felhordta egy hegyre (Bírák 16:3), de ez nem jelenti, hogy ha megnövesztjük a hajunkat, képesek leszünk hasonló erődemonstrációkra. Az ApCsel 11-ben Isten ugyan megígéri Kornéliusznak, hogy egész háznépe üdvözülni fog, de ez nem jelenti azt, hogy egy hasonló ígéret minden időben érvényes minden háznépre. Más szóval, az ApCsel 11:14 egy konkrét ígéret volt egy konkrét személynek egy konkrét időpontban. Vigyáznunk kell, hogy ne általánosítsuk az ilyen ígéreteket, és ne ragadjuk ki őket a történelmi hátterükből.
Másodszor, fontos meglátnunk, miként teljesítette Isten a Kornéliusznak tett ígéretét. Az ApCsel 10-ben Kornéliusz házába fogadja Pétert, és azt mondja: „mind itt vagyunk" (10:33). Más szóval, Kornéliusz egész háza népe összegyűlt, hogy hallja Péter prédikációját. Mindnyájan hallották az evangéliumot, és mindnyájan válaszoltak. Kornéliusz egész háznépe hitt és megkeresztelkedett (ApCsel 11:15-18). Isten pontosan ezt ígérte. Kornéliusz háza népe nem azért nyert üdvösséget, mert Kornéliusz hitt, hanem mert ők hittek.
Az ApCsel 16:31 egy másik olyan szakasz, amely a háznép üdvösségére tesz ígéretet. Itt a filippi börtönőr megkérdezi Páltól és Szilásztól: „Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?" A misszionáriusok azt felelték: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe! Ismétlem, ez az ígéret egy konkrét személynek szól egy konkrét helyzetben; ez azonban egy további ígéretet is tartalmaz, amely nyilvánvalóan minden időkre és minden helyzetre kiterjed. Ez az ígéret nem a háznép üdvösségére vonatkozik, hanem teljes összhangban van a Biblia többi versével, amely az üdvösségről szól. Az ígéret az, hogy ha hiszel az Úr Jézusban, üdvözülsz. Ebben az esetben a börtönőr háza népe szintén annak következtében tért meg, hogy hallották Isten igéjét és egyénileg hittel válaszoltak rá. Pál és Szilász „hirdették az Isten igéjét neki és mindazoknak, akik a házában voltak" (ApCsel 16:32). Az egész család hallotta az evangéliumot. Isten ígéretéhez híven mindnyájan megtértek, de üdvösségük nem annak tudható be, hogy a börtönőr háza népét képezték, hanem annak, hogy maguk is elhitték az evangéliumot.
Még van egy harmadik igevers az Újszövetségben, amellyel némelyek a háznép üdvösségének tanát támasztják alá, éspedig az 1Korinthus 7:14: „Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, a hitetlen feleség pedig hívő férje által; különben gyermekeitek is tisztátalanok volnának, így azonban szentek." Ez a vers látszólag azt tanítja, hogy egy hitetlen házastárs üdvösséget nyerhet párja Krisztusba vetett hite által. Úgy tűnik, hogy a gyermekek szintén szentek lesznek az Úr előtt, mivel az egyik szülőjük hívő. De ez a következtetés nincs összhangban a Szentírás általános tanításával. Ebben a kontextusban a szent szó nem az üdvösségre vagy az Isten előtti szentségre vonatkozik, hanem magának a házassági köteléknek a szentségére. Pál azt tanította, hogy a hívők ne legyenek hitetlenekkel „felemás igában" (2Korinthus 6:14). Némelyek a gyülekezetben attól tartottak, hogy mivel hitetlen volt a házastársuk, bűnben éltek: családjuk nem volt „szent", és az ebből a kapcsolatból származó gyermekeik törvénytelenek voltak. Pál megnyugtatja félelmüket: azok a hívők, akik már házasságban élnek egy hitetlennel, maradjanak is így, amíg a hitetlen fél is fenn kívánja tartani a frigyet. Ne akarjanak elválni, mert házasságuk szent (elkülönített Isten szemében) a hívő fél hite alapján. Ugyanígy, a házasságból fakadt gyermekek szintén törvényesek Isten szemében.
Az 1Korinthus 7:16-ban Pál feltesz egy kérdést. Ez alapján nyilvánvaló, hogy az 1Korinthus 17:14 nem a háznép üdvösségére vonatkozik: „Mert mit tudod te, asszony, vajon megmentheted-e a férjedet? Vagy mit tudod te, férfi, vajon megmentheted-e a feleségedet?" Ha a háznép üdvösségének tana igaz lenne, akkor minden feleség már üdvösséget nyert volna (férje hite alapján), és Pálnak nem kellene jövőbeli megtérésére utalnia.
A Biblia nem tesz ígéretet a háznép üdvözülésére. De ez nem jelenti azt, hogy egy istenfélő apa vagy anya ne lehetne mély lelki hatással a gyermekeire. A háznép feje sok tekintetben megszabja a család irányát, beleértve a lelki síkot is. Őszintén remélnünk kell, és imádkoznunk és munkálkodnunk kell családtagjaink üdvösségéért. Sokszor előfordul, hogy Ábrahám Istene Sára, majd Izsák, majd Jákób Istenévé is válik. Ahogy Charles Spurgeon mondta: „Habár a kegyelem nem az erekben csörgedezik, és a megújulás nem vér vagy születés által történik, mégis gyakran... előfordul, hogy Isten az egyik családtag révén vonzza magához a többit. Elhív egy egyént, és lelki csalétekként használja arra, hogy a család többi tagja is fennakadjon az evangélium hálóján."
English
Mit mond a Biblia a háznép megtéréséről?
