Kérdés
A Biblia helyzeti etikát tanít-e?
Válasz
A helyzeti etika az erkölcsi etikának azon része, amely szerint az adott tett erkölcsössége az adott helyzettől függ. A helyzeti etika azt állítja, hogy ha van jó és rossz, azt csak az határozza meg, hogy milyen kimenetelre számítunk az adott helyzetben. A helyzeti etika abban különbözik az erkölcsi relativizmustól, hogy az erkölcsi relativizmus szerint nincs jó vagy rossz. A helyzeti etika egy olyan etikai szabályzat, amelyben az alapján dől el, hogy helyesen jártunk-e el vagy helytelenül, hogy eleget tettünk-e az adott helyzet követelményeinek vagy sem.
A Biblia az elejétől a végéig igaz, következetes és alkalmazható. A Biblia tanítja, méltatja a helyzeti etikát, vagy éppen afelé hajlik? A rövid válasz „nem". Nézzük ezt a három alapelvet: 1. Isten a teremtő és fenntartó. 2. Isten teljes igéje igaz. Még azok a részek is, amelyeket nem értünk vagy kedvelünk. 3. A jót és rosszat Isten személye határozza meg.
1. Isten a teremtő és fenntartó. A helyzeti etika azt tartja, hogy az erkölcsösséget a körülmények vagy a környezet határozza meg. Isten igéje azt mondja, hogy az erkölcsösséget Isten szuverenitása határozza meg, mivel Ő a teremtő és fenntartó. Ez pedig nem szemantikai kérdés, hanem tény. Még ha egyik embercsoportnak adna is Isten egy parancsot, egy másiknak pedig megtiltaná, nem a helyzet határozza meg, hogy mi jó vagy rossz, mi etikus vagy etikátlan, hanem Isten parancsa. Istennek hatalma van eldönteni mi jó és mi rossz. A Róma 3:4-ben ez áll: „igaz az Isten, az emberek pedig valamennyien hazugok".
2. Isten teljes igéje igaz. Azt állítani, hogy a Biblia a helyzeti etikát támogatja, azt jelenti, hogy tévedéseket tartalmaz. Ez viszont nem lehetséges. Ez nem lehetséges az első pont miatt, mert Isten a teremtő és fenntartó.
3. A jót és rosszat Isten személye határozza meg. A szeretet Isten természete. Nem az határozza meg a szeretet, amit tesz, hanem ami Ő. A Biblia azt mondja: „Isten szeretet" (1János 4:16). A szeretet önzetlen és tekintettel van másokra, soha nem a maga hasznát vagy dicsőségét keresi (1Korinthus 13). Ezért, tekintettel Isten természetére, a Biblia, amelyet Isten adott és igaz, nem tartalmazhat olyan etikai rendszert, amely önmagában szemben állna Isten természetével. A helyzeti etika alapján a jó vagy a rossz a többség vagy egy egyén kívánalmainak tesz eleget, amelyek önzésből fakadnak. A szeretet épp ennek az ellenkezője. A szeretet másokat akar bátorítani és építeni.
A helyzeti etikával két alapvető probléma van: hisz az abszolút igazságban és nem érti az igazi szeretetet. A Biblia abszolút igazságról tanít, amely szerint a jót és rosszat a szent Isten határozza meg. A szeretet pedig – a szeretet igaz, őszinte és valódi értelemben – nem ad teret az önző és tisztátlan indítékoknak. Még ha azt mondaná is valaki, hogy a helyzet önzést kíván, ezt az ember állítaná, nem Isten. Ha az ember igazi szeretet nélkül próbálja meghatározni, hogy mi a legjobb, akkor alapjában véve önző.
Mi van akkor tehát, ha a dolgok jól néznek ki, de Isten azt mondja, hogy rosszak? Bíznunk kell Isten szuverenitásában, és hogy „akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott" (Róma 8:28). Ha Krisztushoz tartozunk, Isten adta nekünk a Szentlelkét (János 16), és általa megérthetjük, hogy mi rossz, és mi jó. Ő megítél, bátorít és igazságosságra vezet. Ha őszintén keressük az igazságot és Istent, akkor jutalmul választ kapunk. „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek" (Máté 5:6).
English
A Biblia helyzeti etikát tanít-e?
