Kérdés
Miért fordul el olyan sok fiatal a hittől?
Válasz
Az egyik vezető kutató cég, a Barna Group, legfrissebb felmérése szerint az Egyesült Államok fiatal felnőtt lakosságának kevesebb, mint 1 százaléka rendelkezik bibliai világnézettel. A kutatóinézet egyéb vizsgálatainak fókuszában is a hit és a kultúra kapcsolata áll. Sokkal megrázóbb azonban az az adat, mely szerint a szóban forgó 1 százalékból is csak minden második 18 és 23 év közötti fiatalnak van jól megalapozott, helyes bibliai ismerete.
A Barna Group a következő kritériumok érvényesülése mentén definiálta a biblia világnézetet:
• létezik az egy abszolút, azaz kizárólagos jellegű, erkölcsi igazság
• a Biblia minden hibától mentes, tévedhetetlen
• a Sátán egy valós létező, és nem pusztán egy szimbolikus jellegű fantazma
• érdemei, vagy tettei alapján senki sem lehet a Isten mennyei királyságának örököse
• Jézus Krisztus teljesen makulátlan, bűn nélküli életet élt itt a földön
• Isten az egek és a föld teremtője, aki mind a mai napig az egész univerzum felett uralkodik és az egész teremtett mindenség fölött áll
A Fuller Seminary által végzett másik vizsgálat szerint, a legmeghatározóbb faktor annak tekintetében, hogy a fiatalok elhagyják hitüket, vagy hogy állhatatosak maradnak az, hogy szabadon kifejezhetik e kétségeiket és aggodalmaikat hitük és a Szentírás tartalmával kapcsolatban mielőtt hazamennek a gyülekezeti alkalmakról. Kritikus jelentőségű továbbá az is, hogy segítségükre sietnek-e olyan felnőtt vezető személyek, akik képesek érdemi tanácsokkal és világos iránymutatással felelni a fiatalokat nyugtalanító kérdéskre. A szülői otthon, és a fiataloknak rendezett gyülekezeti ifjúsági alkalmak kell legyenek azok a menedékek, ahol feszélyezettség nélkül, biztonságban beszélhetnek ezekről a dolgokról.
Ugyanakkor a Fuller vizsgálat azt is megállapította, hogy a gyülekezeti ifi programok középpontjában inkább a fiatalok szórakoztatása és megvendégelése áll, mintsem az, hogy a fiatalok hitét Isten Igéje által építsék és szilárdítsák. Ennek eredményeként a fiataljaink egyszerűen nincsenek kellően felvértezve-, azaz hiányosan és rosszul vannak felkészítve azokra a kihívásokra, melyekkel hitük szembetalálja magát a világban.
Az USA Today és a Barna Group által végzett további felmérés szerint a keresztény fiatalok majd 75 százaléka elhagyja az egyházat a középiskola után. Ezen jelenség egyik kulcstényezője az intellektuális szkepticizmus. Ez a eredménye annak, hogy sem otthon, sem a gyülekezetben nem oktatják fiataljainknak a Bibliát. A statisztikák szerint gyermekeink heti 30 órát töltenek állami iskolákban, ahol olyan elméleteket és eszméket közvetítenek feléjük, melyek szöges ellentétben állnak a Biblia szellemiségével, úgy mint az evolúciós elmélet, vagy a homoszexualitás helyessége. Hazaérkezvén további heti 30 órát töltenek el a tv előtt letaglózva a testnedvektől csepegő reklámok és ponyva sorozatok tömegétől. Ehhez jön még a Facebook előtt való naphosszig tartó lógás, ahol barátokkal chatelve és játszva fecsérlik idejüket. Mivel fiataljaink átlagban mindössze heti 45 percet töltenek Bibliaórán, nem kell azon csodálkoznunk, hogy jól megalapozott keresztény világnézet nélkül hagyják el a családi fészket. Nem hogy nem állnak szilárdan a hitben, hanem arra sincsenek kellőképpen felkészítve, hogy intelligens módon, racionális eszközökkel megvizsgálják a szkeptikusok nézőpontját, kik minden bizonnyal kihívják majd- és próbára teszik hitüket. A legtöbb ilyen tanuló nem áll készen arra, hogy egyetemi tanulmányai során képes legyen megvédeni hitét az egyetemi oktatók jó felével szemben, akik kifejezetten ellenségesen viszonyulnak a kereszténységhez, és minden alkalmat megragadnak, hogy mind őket, mind a hitüket lekicsinyeljék.
Nem fér hozzá kétség, hogy kulcstényező a szülők gyermekeikre gyakorolt hatása. Ettől függ ugyanis nagyban, hogy a gyerekeik eltökélten kiállnak majd hitük mellett, vagy feladják azt. A Példabeszédek 22:6 igerészben ez áll: „Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól." Egy bizonyos felmérés eredményei szerint, két elkötelezett-, és a gyülekezetben tevékenyen működő szülő esetében 93%-os annak az esélye, hogy a gyermekeik is követik a látott példát. Ha csak az egyik szülő volt szilárd meggyőződésében és cselekedeteiben, úgy a gyerekek 73%-a maradt elkötelezett a gyülekezet és a hit mellett. Abban az esetben, mikor egyik szülő sem vette ki aktívan részét a gyülekezeti életből, a gyermekek mintegy 53%-a maradt állhatatos. Abban az esetekben azonban, ahol egyik szülő sem volt a gyülekezet aktív résztvevője és csak időnként látogatták az istentiszteletet, a hitbe kapaszkodó gyerekek aránya 6%-ra csökkent.
A mai keresztény köreink tinédzserei azon törik fejüket, hogy vajon miképp viszonyul a kereszténység és az ő keresztény identitásuk a versengő világi nézetekhez. Értékrelativizáló tételmondatok, mint a „Mindenkinek megvan a saját igazsága, avagy mindenki másképp csinálja", vagy „ Jézus nem volt több, mint egy a nagy szellemi vezérek sorában" mára egyre elfogadottabbá válnak társadalmunkban. Gyermekeinknek valós szellemi tréninggel felvértezve kellene elhagyniuk a védelmező otthoni környezetet, jól felkészítve világi barátaik minden lehetséges felvetésére. Mindig készen kell állniuk számot adni a bennük lévő reménységről (1 Péter 3:15). Az ilyen és hasonló kérdések ugyanis bizonyosan jönni fognak: Honnan tudod, hogy Isten tényleg létezik? Ha Isten tényleg létezik, miért enged meg ennyi fájdalmat és szenvedést a világban? A Biblia valóban igaz? Létezik olyasvalami, mint „A végső és kizárólagos igazság"?
Fel kell fegyvereznünk az ifjú hivőket annak az ismeretével, hogy miért kizárólag keresztény hitünk tételei helyesek más hitek tanaival szemben. Ez nem csak számukra fontos, hanem azoknak is, akik érdeklődéssel tudakozódnak majd az ő hitük felől. A keresztény hit valós és igaz. Isten igazsága, élő és ható Igéje, be kell vésődjön fiataljaink szívébe. Fel kell készítenünk őket azokra az intellektuális síkon futó harcokra és azokra a szellemi kihívásokra, melyek várnak rájuk a világban. Az apologetikában való jártasság létfontosságú fiataljaink szellemi megedződésében, hiszen az nagyban hozzájárul, hogy birtokában legyenek a Szentírás igazságának és így képesek legyenek megvédeni azt, valamint ahhoz, hogy keresztény hitüket hitelesen képviselhessék.
Minden gyülekezetnek alaposan górcső alá kell vonnia ifjúsági programjait. Ahelyett, hogy fiataljainkat zenés szórakoztató programokkal altatnánk vagy videókkal kötnénk le, a Szentírást kell közvetítenünk feléjük, az Igében rejlő igazságot kell logikus módon eléjük tárnunk, valamint keresztény világnézetünket kell átadnunk. Frank Turek, a széles körben ismert apologetika előadó és keresztény író, így tapint rá fiataljaink kihullásának okára: „Nem ismertük fel időben, hogy azok a dolgok, amivel megnyerjük őket, egyben azok a dolgok, amikhez hozzászoktatjuk őket."
A keresztény szülőknek és gyülekezeteinknek keményebben kell munkálkodniuk, hogy fiataljaink szívét és elméjét mind élesebbre pallérozzák Isten Igéje által (1 Péter 3:15; 2 Korintusbeliekhez 10:5).
English
Miért fordul el olyan sok fiatal a hittől?
