Kérdés
Mi a hitből való imádság?
Válasz
A “hitből való imádság” (állandósult) szókapcsolata Jakab apostol levelének 5. fejezetéből származik, amely kimondja, hogy “...a hitből való imádság megtartja a beteget...” (Jakab 5:15).
Egyes keresztények úgy hiszik, hogy ez az igevers valójában azt jelenti, hogy amennyiben valaki elég nagy hittel imádkozik, a beteg gyógyulása garantált. Mások úgy vélik, hogy a “hitből való imádság” egyszerűen a gyülekezet vénei által végzett ima-szolgálatra utal, az igeversben szereplő megtartani szó pedig inkább Isten lelki és érzelmi vigasztalását hivatott kifejezni, sem mint a fizikai gyógyulást (lásd 2.Korinthusbeliekhez 1:3-5).
De vizsgáljuk meg az igevers szövegkörnyezetét is: “Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki. Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése” (Jakab 5:14-16).
A “hitből való imádság” egy adott gyülekezet vénei szájából hangzik el, akik meglátogatják a lelki-szellemi gondozásuk alatt álló beteget. Ezt az imádságot, amelyet olajjal való megkenés is kísér, “az Úrnak nevében” ajánlják fel, vagyis az Úr hatalmába adják át az esetet, és az Ő akaratának vetik azt alá. Az imádkozás természetesen az Isten gyógyító erejébe vetett teljes bizalomban történik. Ha az adott betegség személyes bűn következménye, akkor a bűn megvallása és megbánása is szükséges.
A Jakab 5:15 igeversben említett “felsegítés” nem szükségszerűen fizikai, vagyis tesi értelemben veendő – ha valóban így kellene érteni, akkor voltaképp egyetlen hívő sem halhatna meg! A valóság ezzel szemben az, hogy minden évben számos keresztény veszíti életét betegség vagy valamilyen sérülés/baleset következtében. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az ő-, vagy az értük imádkozók hite nem “elég nagy”, vagy teljesen hiányzik. Ez csupán annyit jelent, hogy ezen esetekben nem a gyógyulás volt az Úr akarata (lásd 1.János 5:14). A hitből való imádságot hittel és hitben visszük Isten elé. Ennek a hitnek az abba vetett bizalom is szerves részét képezi, hogy Isten tudja a legjobban (minek kell történnie). Az imádkozóknak rendíthetetlenül kell bízniuk abban, hogy Isten mindig azt teszi, ami helyes, ami a legjobb. Miután hitből való imádsággal járultunk az Úrhoz, örömmel tehetjük le életünk Isten kezébe. A beteg megépülése, amit a Jakab 5:15 igeverse a hitből való imádság eredményeként garantál, azt az érzelmi, szellemi helyreállítást foglalja magában, amely Isten vigasztalása és békéje formájában ér el minket, embereket.
Jézus tanítványainak újra és újra az imádság fontosságáról beszélt. Arra tanította őket, hogy imádkozzanak Isten országának földi eljöveteléért és megvalósulásáért, valamint azért, hogy az Ő akarata teljesüljön; azt is mondta nekik, hogy a mindennapi betevő falatért, a bűnök bocsánatáért és a kísértésekkel szembeni erőért is imádkozzanak (lásd Máté 6:9-13). Bátorította őket, hogy amit – az Isten dicsőségének öregbítésére – az Ő nevében kérnek, meg is adatik nekik (János 14:13-14). Afelől is biztosította őket, hogy Isten tudja, hogyan kell jó ajándékokat adni gyermekeinek (Máté 7:11). Mindezen igeszakasz Isten jóságát és a velünk való törődését emelik ki, a fizikai gyógyulás azonban egyikben sincs garantálva. Isten akaratának teljesülését kérjük, fohászkodunk azért, amire vágyunk, és imádkozunk az Ő nevében, mégis el kell fogadjuk, hogy Isten életünkre néző tervében néha nem szerepel a fizikai gyógyulásunk.
English
Mi a hitből való imádság?
