Kérdés
Mit mond a Biblia a halottakhoz mondott imáról, a velük való beszélgetésről?
Válasz
A halottakkal való kommunikációt a Biblia szigorúan tiltja. Az 5Mózes 18:11-12 szerint mindaz, aki „halottaktól tudakozódó" „utálatos az Úr előtt". Amikor Saul egy médiumhoz fordult, hogy megidézze a halott Sámuel szellemét, az a halálába került, mivel „hűtlen lett az Úrhoz, és nem fogadta meg az Úr szavát. Sőt szellemet idéztetett, és azt kérdezte meg" (1Sámuel 28:1-25, 1Krónikák 10:13-14). Isten világosan kijelentette, hogy ilyesmit nem szabad tenni.
Vegyük csak Isten jellemvonásait. Isten mindenütt jelenvaló – egyszerre van mindenütt, és a világ minden imáját hallja (Zsoltárok 139:7-12). Az embernek viszont nincs meg ez a jellemvonása. Továbbá csak Istennek van hatalma megválaszolni az imákat. Ebből a szempontból Isten mindenható – mindenre van ereje (Jelenések 19:6). Nyilvánvalóan egyetlen élő vagy holt ember sem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Végül, Isten mindentudó – mindent tud (Zsoltárok 147:4-5). Még mielőtt imádkoznánk, Isten tud minden szükségletünkről, még jobban, mint mi. De Ő nemcsak ismeri a szükségleteinket, hanem tökéletes terve szerint meg is válaszolja imáinkat.
Ezért ahhoz, hogy egy halott meg tudja válaszolni az imáinkat, először is hallania kellene, kellene legyen hatalma megválaszolni az imát, és tudnia kellene, hogy mi a legjobb az imádkozónak, hogy aszerint tudjon reagálni. De az Ő tökéletes lényegénél és – ahogy néhány teológus nevezi – immanenciájánál fogva csak Isten hallja és válaszolja meg az imákat. Az immanencia Istennek azon tulajdonsága, amellyel közvetlenül beavatkozik az emberiség dolgaiba (1Timóteus 6:14-15), és ebbe beletartozik az imák meghallgatása is.
Még miután meg is halt valaki, Isten továbbra is beleavatkozik az illető sorsába. A Zsidók 9:27-ben ez áll: „elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik". Ha valaki Krisztusban hal meg, a mennybe kerül, hogy az Úrral legyen (2Korinthus 5:1-9, főleg 8.v.). Ha viszont valaki bűnben hal meg, a pokolba jut, és mindenki, aki a pokolba kerül, végül a tűznek tavába vettetik (Jelenések 20:14-15).
Sem a gyötrő fájdalomban szenvedő, sem a mennyei örömben fürdőző személy nem lesz képes meghallani az imákat. Ha olyasvalakihez imádkozunk, aki örök gyötrelemben szenved, elvárhatjuk-e tőle, hogy meghallja és megválaszolja az imánkat? Hasonlóképpen, ha valaki a mennyben van, fog-e a földiek ideiglenes problémáival foglalkozni? Isten a Fiát, Jézus Krisztust adta, hogy közbenjáró legyen Isten és az ember között (1Timóteus 2:5). Ha Jézus Krisztus a közbenjárónk, akkor általa mehetünk Istenhez. Miért akarnánk bűnös halott személyeken keresztül Istenhez közeledni, főleg úgy, hogy tudjuk, hogy ez által Isten haragját is magunkra vonhatjuk?
English
Mit mond a Biblia a halottakhoz mondott imáról, a velük való beszélgetésről?
