Kérdés
Mi az igazságosság?
Válasz
A szótári definíció szerint az igazságos ember egy olyan személy,”aki mindig az igazságot követi, annak alapján cselekszik, beszél, ítél; nem részrehajló” (forrás MNYÉSZ-online). Ezt, a magatartásban is megnyilvánuló szellemi attitűdöt, az erkölcsös, igazságra törekvő, nemes egyenesség jellemzi. A Biblia azonban nem a különböző korok, kultúrák vagy az éppen aktuális többségi vélemény által meghatározott erkölcsről beszél: Isten Igéje maga a Teremtő tökéletességét teszi mércénkké, legyen akár szó szándékainkról, szavainkról, vagy tetteinkről. Isten törvénye, mint ahogyan azt a Szentírásban találjuk, nem csupán Isten jellemét tárja elénk, hanem egyben az emberi igazságosság legfőbb mérőzsinórja, az a mérleg, amire Isten minden ember lelkét, szolgáét és királyét, felteszi.
Az Újszövetség görög eredetijében használt “igazságosság” szó első sorban az Istennel való kapcsolatot, és az embertársakhoz való viszonyulást jelöli. Ez utóbbiba a tágabb értelemben vett jogi és üzleti viszonyok is beletartoznak (lásd a másik fél javának szem előtt tartása). Ellentettje a gonoszság, ami summásan azt az embert jellemzi, aki csak és kizárólag önmaga körül forog, és ezért “Istent nem fél, és embert nem becsül”. A Szentírás az igazságosságot gyakorló személyt olyan igaz embernek írja le, aki Istenhez tart és teljes szívvel bízik Őbenne (Zsoltárok 33:18-22).
A kijózanító hír azonban az, hogy a valós és tökéletes igazságosságot ember - saját erőfeszítései mentén - sosem érheti el, hiszen a mérce egyszerűen túl magas. Ezzel szemben viszont jó hír, hogy a valós igazságosság Jézus Krisztus vére által, mely minden bűnből képes kimosni minket-, valamint a Szent Lélek bennünk való munkássága nyomán hozzáférhetővé válik az újjászületett hívő számára. Más út egyszerűen nincs: az igazságosságot saját törekvéseinkből, önmagunkban és önmagunk által sosem fogjuk megtalálni, elérni. Nem a mi (nem létező) vélt igazságosságunkról van tehát szó, hanem Isten objektív és abszolút igazságosságáról, amit Ő hajlandó a keresztény hívőre átruházni. Ez maga Jézus Krisztus igazságossága: “Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne” (2.Korinthusbeliekhez 5:21). Ez a több, mint előnyös csere egyedül Isten kegyelmének érdeme: Jézus Krisztus keresztáldozata által bűneinket magára vette, cserébe pedig tökéletes igazságosságát adta nekünk. Mikor tehát egy napon majd mindannyian megállunk Isten ítélőszéke előtt, akkor az Úr az újjászületett híveken már nem bűntől szennyes rongyaikat látja, hanem egyszülött Fia szeplőtlen, vakítóan fehér öltözetét, vagyis az Ő makulátlan igazságosságát.
Más szóval ez azt jelenti, hogy Isten szemében minden újjászületett hívő már megigazult embernek számít, vagyis Ő már igaz emberként tekint ránk, és igaz emberként kezel minket. Ezt azonban nem a mi-, hanem kizárólag Jézus érdemei miatt teszi. Krisztus bűnné vált értünk, hogy mi Isten igazságossága lehessünk. Az Úr Jézus a bűnösnek kijáró bánásmódban részesült a kereszten, mintha Ő volna bűnös, holott teljességgel tiszta és szent (volt). Mi pedig annak ellenére, hogy meg vagyunk romolva, és lényünket át- és átszövi a bűn, olyan bánásmódban részesülünk, mintha igazak volnánk. A Jézus Krisztus értünk tett, hosszútűréssel teljes engesztelő áldozata miatt olyan fényben tűnhetünk fel, mintha valaha is képesek lettünk volna tökéletesen megtartani Isten törvényének minden egyes rendelését, olyan emberként, mint aki a törvény előtt feddhetetlen. Az igazságosság eme becses ajándékát kizárólag Isten könyörülő kegyelmének köszönhetjük. A dicsőség egyedül Istené!
English
Mi az igazságosság?
