Kérdés
Miért fontos az imaközösség?
Válasz
A keresztyének már az egyház kezdetekor összegyűltek imádkozni (ApCsel 4:24, 12:5, 21:5). Az imaalkalmak a gyülekezet egésze és az azokon résztvevők egyének számára egyaránt fontosak.
Az imádság csak azoknak való, akik hiszik, hogy Isten egy személy, és egy személyes kapcsolatot akarnak vele kialakítani. A hívők onnan tudják, hogy az imádság működik, hogy megismerték azt az Istent, aki azt mondta: „Szólj hozzám, és én meghallgatlak.” János apostol így fogalmazza ezt meg: „Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle” (1János 5:14-15).
Imádság révén, különösen akkor, ha egymással imádkozunk, kifejezzük és érvényesítjük a Jézusba vetett hitünket. Andrew Murray, a nagy keresztyén lelkipásztor és termékeny szerző azt mondta: „Az imádság nagyban, ha nem teljesen, attól függ, hogy mit gondolunk arról, akihez imádkozunk.” A közös imádság diszciplínája révén tudunk egy egyre bensőségesebb viszonyt alakítani Istennel, és lelki köteléket létrehozni egymással. Ez az egyik legfontosabb aspektusa a közös imádkozásnak.
Az imaközösség egy másik hasznos eleme az, hogy megvallhatjuk a bűneinket egymásnak. Az imaalkalmak lehetőséget adnak arra, hogy engedelmeskedjünk a Jakab 5:16 felhívásának: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” Jakab itt nem feltétlenül a testi gyógyulásra gondol, hanem a lelki helyreállításra (Zsidók 12:12-13). Ugyanakkor Isten megbocsátására is utal, aki alkalmassá teszi a hívőt arra, hogy lelkileg ismét egészséges lehessen. Jakab tudta, hogy aki kiválik a nyájból, az teszi ki magát leginkább a bűn veszélyeinek. Isten azt akarja, hogy népe szeretetközösségben, kölcsönös őszinteséggel és bűnvallással bátorítsa és támogassa egymást, miközben egymásért és egymással imádkozik. Az ilyen szoros közösség képes kellő lelki erőt adni a bűn leküzdéséhez.
Az imaközösség egy másik fontos része az, hogy a hívők bíztatni tudják egymást a kitartásra. Mindnyájan akadályokba ütközünk, de amikor megosztjuk egymással nehézségeinket, és hívőkként együtt imádkozunk, gyakran erősíteni tudjuk egymást, hogy ne csüggedjünk el a lelki életünkben. A közös imádság értéke abban rejlik, hogy képes egyesíteni a szíveket. Amikor a testvéreinkért imádkozunk Istenhez, akkor lelkileg kapcsolódunk egymáshoz. Miközben egymás terhét hordozzuk, betöltjük a Krisztus törvényét (Galata 6:2). Ahol imádság van, ott egység van, és Jézus azért imádkozott olyan buzgón, hogy egységben legyünk (János 17:23).
Ami pedig a legfontosabb: az imaalkalom változást idéz elő. A közös imádság révén a hívők megtapasztalják Isten csodatévő és szíveket megváltoztató erejét.
Az imaalkalom valóban hasznos idő, mert a hívők ez alatt bensőséges és csendes közösségben lehetnek Istennel a trónja előtt. Ez az az idő, amikor egységben lehetünk a többi hívővel az Úr jelenlétében. Ez az az idő, amikor törődhetünk egymással, egymás terhét hordozva. Ez az az idő, amikor Isten bemutatja végtelen szeretetét és azon vágyát, hogy kommunikálhasson az Őt szeretőkkel.
English
Miért fontos az imaközösség?
