Kérdés
Mit mond a Biblia az imamentes életről?
Válasz
Az imádság a keresztyén életvitel érrendszere. Ez köt össze minket Istennel, és aktív kifejezésmódja lehet mások szeretetének és a velük való közösségnek, valamint fogékonnyá tesz Isten korrekciós hangjára. A Biblia arra int, hogy szüntelen imádkozzunk (1Thesszalonika 5:17), ezért ha nem imádkozunk és nem vagyunk közösségben Istennel állandóan, az bűn. Bármi, ami az Istennel való kapcsolatot félbeszakítja, vagy ami ahhoz vezet, hogy önmagunkra támaszkodjunk, helytelen.
Az imádkozás hiányára jó példa Ádám és Éva esete az 1Mózes 3-ban. Esznek a jó és rossz tudásának fájáról, és túlságosan szégyellik magukat ahhoz, hogy beszéljenek az Úrral, amikor Ő találkozni szeretne velük a kertben. Bűnük révén elszakadnak Istentől, és a kommunikáció is megszakad. Ádám és Éva „imamentes” hozzáállása bűn volt, és bűn is okozta azt.
El tudod képzelni, hogy valaki a legjobb barátjának tart, és közben soha nem beszél veled? Egy ilyen barátság minden bizonnyal feszült viszonyra utalna. Ugyanígy van ez Istennel is: kommunikáció nélkül szegényes és kiégett a kapcsolat. Az imádkozás iránti közömbösség ellentéte az Istennel való jó viszonynak. Isten népe természetes vágyat érez az Úrral való kommunikációra. „Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak” Zsoltárok 5:4). Az imádkozásra történő bibliai felszólításokat csodálatos ígéretek kísérik: „Közel van mindenkihez, aki segítségül hívja őt, aki tiszta szívből hozzá kiált” (Zsoltárok 145:18, Egyszerű).
Legjobb példa az imádságos életre Krisztus. Ő maga is sokat imádkozott (ld. Lukács 3:21; 5:16; 9:18, 28; 11:1), és követőit is arra tanította, hogy imádkozzanak (Lukács 11:2-4). Ha Mária fia szükségét látta az imádkozásnak, mennyivel inkább szükségünk van nekünk is az imádkozásra?
Az imamentes élet figyelmen kívül hagyja a közbenjárás ajándékát, amelyet Istentől kaptunk. A Jakab 5:16 arra szólít fel, hogy imádkozzunk testvéreinkért. Pál gyakran kérte Isten népét, hogy imádkozzanak érte (Efezus 6:19, Kolossé 4:3, 1Thesszalonika 5:25), és maga is hűségesen imádkozott értük (Efezus 1:16, Kolossé 1:9). Sámuel próféta szolgálata elengedhetetlen részének tartotta, hogy Izrael népének érdekében imádkozzon: „Tőlem is távol legyen, hogy vétkezzem az Úr ellen, és ne imádkozzam többé értetek” (1Sámuel 12:23). Sámuel szerint az imádkozás hiánya bűn.
Amikor nem imádkozunk, ellenszegülünk Isten azon parancsának, hogy szeressünk másokat. Ráadásul nemcsak azokért kell imádkoznunk, akikért könnyű imádkozni. „Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért” (1Timóteus 2:1). Jézus azt mondta, hogy azokért is imádkoznunk kell, akik üldöznek minket (Máté 5:44). Ez Krisztus üzenete: szeressünk és támogassunk imáinkkal mindenkit, még azokat is, akiket nehéz szeretni.
Az imádság érzékennyé tesz Isten fegyelmező hangjára. Az imádkozás hiánya miatt pedig képtelenek leszünk meghallani Krisztust, amikor javító vagy meggyőző szándékkal suttog a lelkünknek. A Zsidók 12:2 arra emlékeztet, hogy Krisztus a hitünk szerzője és beteljesítője. Ha Lelke nem lakozna a szívünkben, a magunk feje szerint járnánk a rögös úton. Miközben azért imádkozunk, hogy Isten akarata legyen meg a földön, ahogy a mennyben is (Máté 6:10), napfényre kerül a saját akaratunk ellentétessége.
A Máté 26:41 egy újabb intést tartalmaz: „Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen. Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek”. Az imádkozással szembeni közömbösség elhomályosítja a szívünket, hogy ne ismerjük fel a körülöttünk levő kísértéseket, és ajtót nyit további bűnöknek. Csak a Lélek megvilágítása és vezetése révén juthatunk bölcs szívhez. Ugyanakkor csak a Lélek ereje által lesz hatékony az imádságunk (Róma 8:26-27).
Az imádság Isten segélyhívószáma és a vele való kapcsolat eszköze. Földi élete során Krisztus az imádság iránti érdektelenség ellenkezőjét mutatta be, és egy imádsággal teli élet példáját tárta elénk.
English
Mit mond a Biblia az imamentes életről?
