Kérdés
Mi az ingyen kegyelem? Mi az ingyen kegyelem teológiája?
Válasz
Az ingyen kegyelem teológiája lényegében egy olyan szoteriológiai (megváltástan) nézet, ami tradicionálisabb baptista gyökerekből nőtt ki. Az 1980-as években olyan teológusok foglalták rendszerbe, mint Dr. Charles Ryrie és Zane Hodges, és főként az ún. úrság-teológiára, illetve úrság-üdvösségre (Lordship Salvation) adott válasznak szánták, amely a református teológiából ered (kapcsolódó szócikkünket a “Mit takar az úrság-üdvösség fogalma” címmel találod oldalunkon). Az ingyen kegyelem teológiája ma is erősen tartja magát, és olyan keresztény személyiségek és szervezetek támogatják, mint Tony Evans, Erwin Lutzer, Bruce Wilkinson, a Dallas Theological Seminary és a Grace Evangelical Society.
Az ingyen kegyelem teológiájának alapvető tanítása szerint a “Jézus Krisztus hitére való elhívásra” adott hitben fogant válasz már önmagában elég az örök élet elnyeréséhez. Ez az alapvető, egyszerű meggyőződés biztosít minket afelől, hogy “bebocsátást nyerünk” Isten országába. Ha eztán valaki tovább is engedelmeskedik a “Jézus követésére” szóló felhívásnak, akkor tanítvány lesz belőle, és megszentelődik. Krisztus követőjének lehetősége van arra, hogy “örökölje” Isten országát, ami azt is magában foglalja, hogy az Istenért véghez vitt földi cselekedeteiért különleges jutalmakban részesül.
Az ingyen kegyelem teológusai - főként János evangéliumában és a Páli levelekben - számos olyan igehelyre mutatnak rá, melyek által az üdvözítő hit és a Krisztus követése közötti különbségtételt igyekeznek igazolni. Azt például, mikor Jézus a kútnál lévő asszonynak azt magyarázta, hogy hitet kaphat, ha csak egyszerűen megkéri Őt (János 4:10), az apostolokhoz néhány perccel később intézett szavaival hasonlítják össze, melyek így hangoztak: “...annak akaratját [kell] cselekedjem, a ki elküldött engem...” (János 4:34, betoldva).
János evangéliumának más versei az üdvösség kizárólagos követelményeként a hit cselekedetét nevezik meg, többek között a János 3:16 és a János 5:24 igékben is ezt találjuk. János evangéliumának 6:47 igeverse ma is így szól hozzánk: “...A ki én bennem hisz, örök élete van...” Annak ténye, hogy a cselekedetek elnyerik mennyei jutalmukat, olyan passzusokból is kisejlik, mint a Máté 5:1-15, az 1.Korinthusbeliekhez 3:11-15, valamint a Zsidókhoz 10:32-36, annak is kiváltképp a 36. igeverséből, amely így szól: “Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.”
Sok református teológus kissé visszahőköl az ingyen kegyelem teológusai állításait hallván, és “könnyelmű hittel” vagy akár antinomianizmussal vádolják őket. Az antinomianizmus az az eretnek tan, mely szerint a keresztény ember semmilyen bibliai vagy erkölcsi törvény hatálya alatt nem áll, így tehát mindent megtehet, amit csak akar. A helyzet azonban tényleg úgy fest, hogy az ingyen kegyelem teológiája megkönnyítheti az antinomianizmus irányába való eltévelyedést. Az ingyen kegyelem tana azonban önmagában még nem antinomista. Az ingyen kegyelem teológusai álláspontjukat biblikusan helytállóbbnak tartják, mint a úrság-üdvösséget, amelyben ők a cselekedeteken alapuló üdvözülés teológiáját vélik felfedezni. Az ingyen kegyelem teológusai szerint a úrság-üdvösség azt a nézetet képviseli, mely szerint az üdvözítő hit eredendően magában foglalja a jó tettekben gyümölcsöző radikális belső változás megvalósításának “cselekedetét”.
Ez pedig végül az ingyen kegyelem tana általi üdvbiztonság hangsúlyozásához vezet, amely a János evangéliumában található alapvető ígéretekre támaszkodik, melyek szerint az üdvösséghez szükséges egyetlen dolog a hit. Az ingyen kegyelem teológusa számára ez egy egyszerű és világos téma – ha hiszel, üdvözülsz. Az úrság-üdvösség tábora számára az üdvösség bizonyossága azáltal alakul ki, hogy a magát hívőnek valló emberben változás lesz megfigyelhető, vagyis immár jó cselekedeteket visz véghez. Mindkét tábor úgy tekint a másikra, mint amelynek tanai jó eséllyel eretnekséghez vezethetnek.
Bár az ingyen kegyelem teológiája és az úrság-üdvösség olyan irányzatok, amelyek csak a közelmúltban alakultak ki, mégis olyan aggályoknak adnak hangot, amelyek már az egyház kezdete óta jelen voltak. Végső soron azt mondhatjuk, hogy bármelyik nézetet valljuk is, alapvető lelki üdvösségünk egyik oldalon sem kérdéses. Mindkét nézet az ortodoxia-, azaz az eredeti óhit határain belül mozog. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy egy jelentéktelen vitával állnánk szembe. Ezen témát illető meggyőződésünk ugyanis nagyban megváltoztathatja az önmagunkról, Istenről és az üdvbiztonságról kialakított képünket.
English
Mi az ingyen kegyelem? Mi az ingyen kegyelem teológiája?
