Kérdés
Mit jelent a Bibliában az „istenek vagytok” kifejezés (Zsoltárok 82:6 és János 10:34)?
Válasz
Kezdjük a 82. Zsoltárral, hiszen Jézus is ezt idézi a János 10:34-ben. A Zsoltárok 82:6-ban „istenek”-nek fordított kifejezés héberül megfelelője az elohím. Ez a szó általában az egy igaz Istenre utal, de más értelemben is előfordul az Ószövetségben. A Zsoltárok 82:1-ben például így olvassuk: „Isten ott áll az isteni közösségben, ítéletet tart az istenek fölött.” A következő három versből világossá válik, hogy az „istenek” kifejezés itt bírákat, elöljárókat és más tekintélyes és uralkodó pozíciót betöltő embereket jelöl. Az, hogy egy földi bírát „isten”-nek nevez a Biblia, három dolgot fejez ki: 1) az illető hatalommal rendelkezik más emberek fölött, 2) tartani kell az általa gyakorolt hatalomtól, és 3) a hatalma magától Istentől ered, aki a 8. vers szerint az egész föld bírája.
A Biblia ritkán nevez „istenek”-nek embereket, mindazonáltal máshol is találkozunk ilyen esettel az Ószövetségben. Mózesnek például ezt mondta az Úr, amikor a fáraóhoz küldte: „Lásd, olyanná teszlek a fáraó előtt, mintha isten volnál.” (2Móz 7:1) Ez nem jelent egyebet, mint hogy Mózes Isten hírnökeként Isten beszédét szólta Egyiptom királya felé, s ezért Isten képviselőjeként állhatott meg előtte. A 2Mózes 21:6, 22:8, 9, valamint 28. versekben is az elohím szó szerepel, de itt „bírák” fordításban találkozunk vele (a Károli fordításban).
A 82. Zsoltár lényegében véve arról szól, hogy a földi bíráknak pártatlanul és igazságosan kell ítélniük, hiszen egy napon nekik is meg kell majd állniuk mindenek Bírája előtt. A 6. és a 7. versek arra figyelmeztetik a földi bírákat, hogy rájuk is ítélet vár: „Azt mondtam ugyan, istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan, mégis meg fogtok halni, mint a közemberek, és elhullotok, mint bármelyik főember.” Ez a szakasz tehát azt mondja, hogy Isten helyezett egyeseket hatalmi pozícióba, és az emberek számára úgy tűnhet, mintha istenek lennének. Nem szabad azonban elfeledniük, hogy noha Istent képviselik a világban, ők is halandók, és végül számot kell majd adniuk Istennek arról, hogy miként éltek a rájuk ruházott hatalommal.
Most lássuk, hogyan idézte Jézus ezt az ószövetségi szakaszt. Jézus éppen ekkor jelentette ki magáról, hogy az Isten Fia (Jn 10:25-30). A hitetlen zsidók erre istenkáromlással vádolták, mivel Istennek állította magát (33. vers), mire Jézus a Zsoltárok 82:6-ot idézte. Emlékeztette a zsidókat arra, hogy az Írás is nevezett „istenek”-nek embereket – jóllehet csupán a fontos tisztséget betöltőket. Jézus tehát mintha csak ezt mondta volna: ti istenkáromlással vádoltok azért, mert „Isten Fiának” mertem nevezni magam; márpedig az Írásotok az összes bírát istennek nevezi. Ha azokat „istenek”-nek lehet mondani, akik hatalmat kaptak Istentől, akkor mennyivel inkább megilleti ez a cím Isten Választottját és Küldöttjét (34-36. versek)?
Ezzel szemben nézzük meg, mit hazudott a kígyó Évának az Éden kertben. „Megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz” (1Móz 3:5) – mondta, pedig ez csupán féligazság volt. Az első emberpárnak valóban megnyílt a szeme (7. vers), de nem lettek olyanok, mint Isten. Sőt, ahelyett, hogy tekintélyt és hatalmat kaptak volna, azt is elveszítették, amennyivel addig rendelkeztek. Sátán rászedte Évát, és elhitette vele, hogy olyanná lehet, mint az egyedül igaz Isten, minek utána Éva is hazugságra adta a fejét. Jézus bibliai és szemantikai alapon védte meg állítását, hogy Ő az Isten Fia: ha bizonyos értelemben a befolyásos embereket is isteneknek lehet mondani, a Messiás is jogosan nevezi így magát. Az emberek nem „istenek”, de még csak nem is „kisistenek”. Mi nem vagyunk Isten. Az Úr az Isten, mi pedig, akik megismertük Krisztust, az Ő gyermekei vagyunk.
English
Mit jelent a Bibliában az „istenek vagytok” kifejezés (Zsoltárok 82:6 és János 10:34)?
