Kérdés
Honnan tudhatom biztosra, hogy a haragom jogos felháborodás?
Válasz
Onnan tudhatjuk biztosra, hogy a haragunk vagy felindulásunk jogos, hogy olyasmire irányul, ami magát Istent is haragra gerjesztené. Jogos haragra és felháborodásra az adhat okot, ha bűnnel találjuk szembe magunkat. Jó példa a gyermekbántalmazás, pornográfia, rasszizmus, homoszexuális tevékenység, abortusz és hasonlók iránt érzett harag.
Pál apostol világosan figyelmeztet azokra a dolgokra, amelyek felingerlik Istent: „A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás; irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát” (Galata 5:19-21). Jézus jogos haragját juttatta kifejezésre az emberek bűne miatt (Márk 3:1-5, Máté 21:12-13, Lukács 19:41-44). De haragja a bűnös magatartásra és tagadhatatlan igazságtalanságra irányult.
Viszont azt is olvassuk, hogy vigyázzunk a haraggal, nehogy vétkezzünk általa. „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek": a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek” (Efezus 4:26-27). Mielőtt harangra lobbannánk mások iránt, vizsgáljuk meg a hozzáállásunkat és indítékunkat. Pál ellát némi egészséges tanáccsal a megfelelő hozzáállást illetően: „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek" - így szól az Úr. Sőt, "ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére." Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval” (Róma 12:19-21).
Jakab szintén ellát jó tanáccsal a jogos felháborodást illetően: „Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát” (Jakab 1:19-20). Péter apostol ugyanezt visszhangozza, különösen olyan esetekre, amikor Istennek és Isten dolgainak ellenségeivel találjuk szemben magunkat: „De még ha szenvednétek is az igazságért, akkor is boldogok vagytok; a fenyegetésüktől pedig ne ijedjetek meg, se meg ne rettenjetek. Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó magatartásotokat. Mert jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata” (1Péter 3:14-17).
A hívők építő módon is levezethetik haragjukat, ég pedig úgy, hogy csatlakoznak egy keresztyén szervezethez, amely a társadalmat érintő gonoszságokkal száll szembe. A kulcs abban rejlik, hogy ha a dühünk eredményeként emberek szeretetteljes és megbékélt kapcsolatba kerülnek Istennel, akkor jogos volt a felháborodásunk.
English
Honnan tudhatom biztosra, hogy a haragom jogos felháborodás?
