Kérdés
Kik voltak a kánaániták?
Válasz
A kánaánita egy olyan ókori népcsoport volt, amely a Kánaán földjén-, a Földközi tenger keleti partján élt. A Biblia leírása szerint Kánaán földje Libánon tölgyesétől délre, egészen Egyiptom folyóvizéig (általános értelmezés szerint a Nílus) terült el, keleten pedig a Jordán folyó völgye határolta. A Kánaán földjének nevezett terület legnagyobb része Mózes első könyvének 10.-, valamint Mózes negyedik könyvének 34. fejezetének tanúsága szerint a mai Libanon és Izrael területén található, továbbá Jordánia és Szíria egyes részei is hozzátartoztak.
A kánaánitákat több mint 150 alkalommal említi a Szentírás. Olyan bálványimádó, bűnös nép volt ez, amely Noé Khám nevű fiának Kánaán nevű fiától származott (1.Mózes 9:18). Kánaán is átok alá esett, apja, Khám, Noéval szemben elkövetett bűne miatt (1.Mózes 9:20-25). Egyes bibliai passzusokban a kánaánita szó kifejezetten a Kánaán alföldjén és síkságain élő népre vonatkozik (Józsué 11:3), míg más esetekben a kánaánita kifejezés a föld minden lakójára, így a Hivveusokra, Girgazeusokra, az Emoreusokra, Perizitákra, a Khitteusokra és Jebuzeusokra utal (lásd Bírák 1:9-10).
Kánaán földje az a terület volt, amit Isten Ábrahám leszármazottjainak ígért örökségül (1.Mózes 12:7). A kánaánitákat erős és szálas népként ábrázolja a Biblia, kiket nem volt egyszerű legyőzni. Az izraeliták így rá voltak utalva Isten hathatós közbeavatkozására, hogy győzelmet arathassanak felettük, és elfoglalják földjüket. Isten pontosan ezt a segítséget ígérte meg Mózesnek és Józsuének (Józsué 1:3).
Mikor az egyiptomi kivonulás után Isten arra utasította Mózest, hogy vegyék be Kánaán földjét, akkor Mózes először követeket küldött a föld kikémlelésére. A hírnökök olyan hírekkel tértek meg küldetésükből, melyek éppannyira bíztatóak-, mint lesújtóak voltak. A föld gyümölcse bőséges és olyannyira óriási volt, hogy csak két ember volt képes egy szőlővesszőt és egy fürtnyi szőlőt elhozni (4.Mózes 13:23). A föld valósággal túláradt minden áldással. A kevésbé jó hír azonban az volt, hogy a kánaániták nagyon erősek voltak, hadászatilag messze fejlettebbek voltak Izráel népénél, és nagy, megerősített városokban lakoztak. A kémek arról is bizonyságot tettek, hogy Anák fiakat is láttak ott, azaz olyan óriásokat, akik mellett ők még saját szemeikben is "sáskáknak" tűntek (4.Mózes 13:28,33). Végtére hát annyira megijedt Izráel népe, hogy nem akartak felmenni arra a földre, melyet maga Isten ígért meg nekik. Egyedül Józsué ás Káleb bíztak eléggé az Úrban, ők hitték csak, hogy Isten képes népe harcait megharcolni, és legyőzni a kánaánitákat. Mivel tehát a nép nem volt hajlandó bízni Isten szavában, így azon hitetlen nemzedék nem is tehette be lábát Kánaán földjére, hanem még a pusztai vándorlás alatt kiveszett (4.Mózes 14:30-35).
Mózes halála után Józsué volt az, akit Isten arra hívott el, hogy Izráel népét a Jordán folyón át bevezesse az Ígéret földjére. Az útjukon lévő első település egy erős falú kánaánita város, Jerikó, volt. Józsué rendíthetetlenül hitt Istennek, így azt mondta a népnek, hogy maga Isten fog kardoskodni mellettük, hogy Ő fogja kiűzni a kánaánitákat arról a földről, hogy az izraeliták élhessenek rajta (Józsué 3:10). Jerikó bukása egy természetfölötti jelenség által ment végbe, mikor Isten ledöntötte a város falait (Józsué 6. fejezet). Ez a győzelem az izraelitáknak-, és az összes többi kánaáni népnek egyaránt jelezte, hogy maga Isten adta a földet az izraeliták kezére.
A kánaániták ellen vezetett hosszú hadjárat ellenére, még a föld felosztása után (12 törzs) is voltak elszórtan kánaáni emberek a földön (Bírák 1:27-36), akik közül néhányat Izráel fiai robotolásra kényszerítettek. Azonban számos győztes csata ellenére is maradt egy pár kánaánita erősség az országban. Mivel Izráel csak részben engedelmeskedett Isten ama parancsának, mely szerint teljesen ki kell űzni ezeket a népeket, így a meghagyott kánaánita fellegvárak a későbbiekben még sok bonyodalmat okoztak a Bírák országlása idején.
English
Kik voltak a kánaániták?
