Kérdés
Keresztény archeológia – miért fontos?
Válasz
Az archeológia kifejezés két görög szó: az arche (jelentése: „ősi”) és a logosz (jelentése: „tudás”) szavak összetételéből alakult ki, vagyis az „ősi dolgok tudását/kutatását” jelenti. Az archeológusok vagy régészek munkája sokkal több mindent foglal magában annál, hogy Indiana Jones-hoz hasonlóan múzeumba való ősi leletek után kutatva rohangáljanak ide-oda a nagyvilágban. Az archeológia tudománya a múltból származó anyagok feltárása és dokumentálása révén kutatja az ősi kultúrákat. A keresztény archeológia olyan ókori kultúrákat tanulmányoz, amelyek hatással voltak a kereszténységre és a judaizmusra, valamint magára a zsidó és a keresztény kultúrára. A keresztény archeológusok nem csupán új dolgokat szeretnének felfedezni a múltról, hanem a már meglévő ismereteket is megpróbálják igazolni, továbbá gazdagítani igyekeznek a bibliai kor emberének életmódjával és szokásaival kapcsolatos tudást.
Az ókori bibliai népek történelméről a Biblia szövegében és más írásos feljegyzésekben találjuk a legfontosabb információkat, csakhogy ezek az iratok számos kérdést megválaszolatlanul hagynak. Itt van szükség a keresztény régészetre, amely kiegészítheti a bibliai beszámolók által nyújtott töredékes képet. A régi szeméttelepeken és elhagyatott városokban végzett ásatások során megannyi apró lelet került feltárásra, melyek mind-mind elárulnak valamit a múltról. A keresztény archeológia célja az ó- és újszövetségi alapigazságok bizonyítása, éspedig az akkori emberek által hátrahagyott tárgyi leletek segítségével.
A keresztény régészet csupán a XIX. században vált tudománnyá. Alapjait többek között Johann Jahn, Edward Robinson és Sir Flinders Petrie fektette le, a XX. században pedig William F. Albright volt a legmeghatározóbb művelője. Albright volt az, aki a keresztény archeológiát a bibliai beszámolók eredetéről és megbízhatóságáról folyó újkori vitákban is bevetette, és tanítványaival ő szolgáltatta a legtöbb tárgyi bizonyítékot is a Bibliában leírt történelmi események alátámasztásához. Ma ennek ellenére mintha legalább annyi régész fáradozna a Biblia megcáfolásán, ahányan a hitelességét próbálják igazolni.
Nem kell túl messzire mennünk, ha példát akarunk mondani a kereszténység ellen intézett újabb támadásokra. Gondoljunk csak a Discovery Channel televíziós csatorna különböző műsoraira, például a Da Vinci Kódról szóló dokumentumdrámára. Más műsorok Krisztus történelmi személy voltával foglalkoznak. Az egyik, James Cameron által rendezett műsorban azt állították, hogy megtalálták Jézus sírját és koporsóját, mely „felfedezésből” azt a következtetést vonták le, hogy Jézus nem támadt fel a halálból. Arról elfelejtettek említést tenni, hogy azt a bizonyos koporsót évekkel korábban fedezték fel, és azóta bizonyítást nyert, hogy mégsem Krisztus koporsója volt. Ez utóbbi felfedezést keresztény archeológusok megfeszített munkájának köszönhetjük.
Az ókori emberek életével és az akkori korral kapcsolatban a régészeti leletek jelentik a lehető leghasznosabb kézzelfogható bizonyítékot. Ha az ókori helyszíneket megfelelő tudományos módszerekkel tárják fel, új információkra tehetünk szert, melyek segítségével jobban megérthetjük az ókori népeket és kultúrájukat, valamint újabb bizonyítékokat nyerhetünk a bibliai szöveg mellett. E világszerte megannyi tudós által elismert felfedezéseknek, s az azokon alapuló rendszerezett feljegyzéseknek köszönhetően teljesebb képet kaphatunk a bibliai korok emberének életéről. A keresztény archeológia egyike azon eszközöknek, melyek segítségével a tudósok hathatósabban léphetnek fel a bibliai beszámoló és Jézus Krisztus evangéliuma védelmében. Bizonyságtétel alkalmával a hitetlenek gyakran megkérdezik, hogy honnan tudjuk, hogy a Biblia igaz. Erre egyebek mellett azt a választ adhatjuk, hogy a keresztény régészek munkájának köszönhetően számos olyan tény bizonyítást nyert, amelyről a Bibliában olvasunk.
English
Keresztény archeológia – miért fontos?
