Kérdés
Elvesztheti-e egy keresztyén ember az üdvösségét?
Válasz
Mielőtt megválaszolnánk ezt a kérdést, a „keresztyén” kifejezés meghatározását kell megadnunk. Nem az a keresztyén, aki elmondott egy imát, egy rendezvényen előrement egy felhívásra vagy keresztyén családban nőtt fel. Mindezek része lehetnek a keresztyén átélésnek, de nem ettől lesz valakiből keresztyén. Az az ember keresztyén, aki hit által elfogadta Jézus Krisztust, mint egyetlen megváltóját, és teljes egészében rábízta magát (János 3:16; Cselekedetek 16:31; Efézus 2:8–9).
Tehát ezt szem előtt tartva, vajon elvesztheti egy keresztyén ember az üdvösségét? Talán e fontos kérdés megválaszolásának legjobb módja az, ha megvizsgáljuk, hogy a Biblia szerint mi történik az üdvösségre jutáskor, és mit vonna így maga után az üdvösség elvesztése. Íme, néhány példa:
A keresztyén ember új teremtés. „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre” (2 Korinthus 5:17). Ez az igevers arról szól, hogy aki „Krisztusban van”, az teljesen új teremtéssé lett. Ha egy keresztyén elveszítené az üdvösségét, akkor az új teremtést vissza kellene fordítani.
A keresztyén ember megváltott. „Tudván, hogy nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén” (1 Péter 1:18–19). A „megváltott” szó arra utal, hogy történt valamiféle vásárlás, kifizettek valamilyen árat. Ahhoz, hogy egy keresztén elveszítse az üdvösségét, magának Istennek vissza kellene vonnia a megfizetett árat, Krisztus drága vérét.
A keresztyén ember megigazult. „Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róma 5:1). A „megigazít” jelentése: „igaznak nyilvánít”. Mindenkit „igaznak nyilvánít” Isten, aki elfogadja Jézust megváltójának. Ahhoz, hogy egy keresztyén ember elveszítse üdvösségét, Istennek vissza kellene vonnia, amit már kinyilvánított.
A keresztyén ember ígérete az örökélet. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Az örökélet az Istennel a mennyben töltött örökkévalóság. Azt ígéri Isten, hogy „Higgy, és örök életed lesz.” Ahhoz, hogy egy keresztyén elveszítse az üdvösségét, el kellene venni tőle az örökéletet. Ha azt ígérte Isten egy keresztyénnek, hogy örökké élni fog, akkor hogyan szeghetné meg ígéretét és vehetné el az örökéletet?
A keresztyén ember számára garantált a megdicsőülés. „Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette” (Róma 8:30). Amint a Róma 5:1-ben is láttuk, a megigazulás a hitre jutás pillanatában végbemegy. A Róma 8:30 szerint a megdicsőülés mindazok számára biztosított, akiket Isten megigazított. A megdicsőülés azt jelenti, hogy a keresztyén ember tökéletes, feltámadt testet kap a mennyben. Ha egy keresztyén ember elvesztheti az üdvösségét, akkor a Róma 8:30 téved, mert akkor Isten nem garantálhatja mindenkinek a megdicsőülést, akit ő eleve elrendel, elhív és megigazít.
Számos illusztrációt lehetne még bemutatni arról, mi történik az üdvösségre jutáskor. Ez a néhány is bőségesen elegendő ahhoz, hogy egyértelmű legyen előttünk, hogy a keresztyén ember nem veszítheti el az üdvösségét. Ha az üdvösség elveszíthető lenne, akkor hatálytalanítani kellene a legtöbb dolgot — ha nem az összeset —, ami a Biblia szerint Jézus Krisztus befogadásakor velünk történik. Az üdvösséget nem lehet visszafordítani. A keresztyén embert nem lehet „új-teremtésteleníteni”. A megváltás nem érvényteleníthető. Az örökéletet nem lehet elveszteni úgy, hogy az továbbra is örök maradjon. Ha egy keresztyén ember elvesztheti üdvösségét, akkor Istennek vissza kellene vonnia szavát és meg kellene gondolnia magát — ez pedig kettő olyan dolog, amiről a Szentírás azt állítja, hogy nem történik meg vele.
A két leggyakoribb ellenvetés azzal kapcsolatban, hogy egy keresztyén ember nem veszítheti el az üdvösségét: 1) Mi a helyzet azokkal a keresztyénekkel, akik folyamatosan erkölcstelen életet élnek? és 2) Mi a helyzet azokkal a keresztyénekkel, akik később már nem hisznek, és megtagadják Krisztust? A két ellenvetésben a „keresztyén” szó hibádzik. A Biblia szerint egy valódi keresztyén nem él folyamatos erkölcstelenségben (1 János 3:6). A Biblia szerint, ha valaki elhagyja a hitet, akkor ezzel azt bizonyítja, hogy soha nem is volt valódi keresztyén (1 János 2:19). Ezért egyik ellenvetés sem helytálló. A keresztyének nem élnek folyamatos erkölcstelenségben, és nem tagadják meg a hitet és Krisztust. Ezek a cselekedetek azt bizonyítják, hogy soha nem is váltattak meg.
Nem, egy keresztyén ember nem veszítheti el az üdvösségét. Semmi sem választhatja el a hívő embert Isten szeretetétől (Róma 8:38–39). Semmi sem ragadhatja ki a hívő embert Isten kezéből (János 10:28–29). Isten hajlandó is és képes is biztosítani és fenntartani az üdvösséget, amit odaadott. Júdás 24–25: „Annak pedig, aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel: az egyedül üdvözítő Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által: dicsőség, fenség, erő és hatalom öröktől fogva, most és mindörökké. Ámen.”
English
Elvesztheti-e egy keresztyén ember az üdvösségét?
