Kérdés
Miért található két különböző teremtéstörténet az 1Mózes 1-2-ben?
Válasz
Az 1Mózes 1:1-ben ez áll: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” Aztán később, az 1Mózes 2:4-től mintha egy másik teremtéstörténet kezdődne. A két különböző teremtéstörténet gondolata gyakori félreértelmezése e két szakasznak, amelyek valójában ugyanarról az eseményről számolnak be. Nincs különbség köztük a teremtés sorrendisége vonatkozásában, és más szempontból sem mondanak ellent egymásnak. Az 1Mózes 1-ben „a teremtés hat napjáról” (és a hetedik pihenőnapról) olvasunk, az 1Mózes 2 pedig csupán a teremtés hetének egyetlen napjáról – a hatodik napról – ad tájékoztatást, és a kettő összhangban van egymással.
Az 1Mózes 2-ben a szerző visszalép az időrendi sorrendben a hatodik napra, amikor Isten az embert alkotta. Az 1. részben a teremtés csúcspontjaként mutatja be az ember teremtését a hatodik napon, majd itt, a 2. részben részletesebben szól erről az eseményről.
Alapvetően két állítólagos ellentmondást szokás említeni Mózes 1. könyvének 1. és 2. része között. Az első ezek közül a növényvilággal kapcsolatos. Az 1Mózes 1:11-ben az áll, hogy Isten a harmadik napon teremtette a növényeket, az 1Mózes 2:5-ben pedig azt olvassuk, hogy az ember teremtése előtt „még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az Úristen még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a termőföldet megművelje.” Hogy’ is történt akkor valójában? A harmadik napon, az ember teremtése előtt alkotta meg Isten a növényeket (1Móz 1), vagy az ember teremtése után (1Móz 2)? A két bibliai helyen két különböző héber kifejezés fejezi ki a „növény” szót. Az 1Móz 1:11-ben egy olyan szó szerepel, amely mindenféle növényt jelent, míg az 1Móz 2:5-ben egy ennél szűkebb értelmű kifejezéssel találkozunk, amely a termesztett, azaz művelést igénylő növényeket takarja. A két szakasz tehát nem mond ellent egymásnak. Az 1Mózes 1:11 arról szól, hogy Isten növényeket teremt, az 1Mózes 2:5 pedig arról, hogy Isten nem sarjasztotta ki addig a „kultúrnövényeket”, amíg nem volt ember a földön, hogy művelje.
A második állítólagos ellentmondás az állatvilággal függ össze. Az 1Mózes 1:24-25 szerint Isten a hatodik napon, tehát az ember teremtése előtt alkotta meg az állatokat. Az 1Mózes 2:19 azonban bizonyos fordításokban arra enged következtetni, hogy az állatok megteremtése az ember teremtése után következett. Pedig az 1Mózes 2:19-20 helyes és pontos fordítása valahogy így hangozhat: „Formált tehát [az angolban korábbi eseményre utaló, befejezett múlt idő, amelyet a magyar nyelv nem tud kifejezni – a fordító] az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi. Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek.” Ez a szöveg nem azt mondja, hogy Isten először megteremtette az embert, majd azután megteremtette az állatokat, és végül odavezette az állatokat az ember elé, hanem valójában erről van szó: „Formált tehát [már korábban] az Úristen a földből mindenféle mezei állatot.” Itt sincs tehát ellentmondás. Isten a hatodik napon megteremtette az állatokat, majd megteremtette az embert, és végül odavezette az állatokat az ember elé, hogy nevet adjon nekik.
A két teremtéstörténetet átgondolva és egybevetve azt láthatjuk, hogy Isten Mózes 1. könyvének 1. részében közli velünk a teremtés kronológiáját, majd a 2. részben bővebben kifejti a teremtés egy-egy mozzanatát, különös tekintettel a 6. nap eseményeire. Nem ellentmondással van tehát dolgunk, hanem pusztán egy gyakran alkalmazott írói eszközzel, ahol a szerző először az összképet mutatja meg, majd azután tér ki a részletekre.
English
Miért található két különböző teremtéstörténet az 1Mózes 1-2-ben?
