Kérdés
Mit jelentenek a kicsapongás és dobzódás szavak?
Válasz
A kicsapongás és a dobzódás a bujaság és az érzékiség szokásszerű, korlátlan élvezetét jelenti. A Szentírás több igehelyen is a kicsapongás és dobzódás szavakat használja arra, amit ma csak "bulikázásnak", "partizásnak" neveznénk. A kicsapongás és a dobzódás a szentségtelen életvitel számos aspektusát magában foglalja, beleértve a szexuális erkölcstelenséget (értsd paráznaság), a részegeskedést, a rothadt beszédet, és az általában vett kontrollálatlan viselkedést, és még sok minden mást.
A kicsapongás és a dobzódás szó használatára a Bibliában többek között a következő példákat találjuk:
- Efézus 5:18: "És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel..."
- 1Péter 4:3: "Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban."
- Lukács 15:13, a tékozló fiú életmódjára utalva: "Nem sok nap mulva aztán a kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre költözék; és ott eltékozlá vagyonát, mivelhogy dobzódva élt.".
- Róma 13:13: "Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben.".
A Rómabeliekhez írt levél 13:14-es igeverse a továbbiakban szembeállítja a kicsapongó, dobzódó életmódot az Istent tisztelő életvitellel: "Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra". Szembetűnő, hogy kicsapongás kifejezését a Biblia rendre az istentelenekre vonatkoztatja (lásd Galata 5:19). A Szentírás ugyanis határozottan felemeli az ellen a szavát, hogy egy keresztény züllött kicsapongásban éljen. "És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel..." - mondja az Ige (Efézus 5:11). Akik betöltekeztek a Szent Lélekkel, nem fognak dobzódásban élni.
A dobzódás magában foglalja mindazt, amit Isten gyűlöl (Róma 1:18), és végül pusztulást hoz a kicsapongó személyre (Galata 6:8). Keresztény hívő az, aki úgy döntött, hogy megtagadja önmagát, naponta felveszi a keresztjét, és követi Krisztust (Lukács 9:23). A test kívánságainak hódoló életmód és a szellemi életvitel egymással összeegyeztethetetlen, ezért nem is létezhetnek párhuzamosan egymás mellett. János apostol első levelének 5:18 igeverse ma is így szól: "Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik...". A Galata 5. fejezete arról is szól, hogy a dobzódó kicsapongásból megváltottak önuralmat tanúsítanak. "A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt" (24. igevers).
A kicsapongás és a dobzódás az istenfélelem szöges ellentettje. Ez épp azokat jellemzi, akik nem ismerik Krisztust, akik azon a "széles úton" járnak, mely a pusztulásba vezet (Máté 7:13). Senki sem lehet Krisztus követője, aki a dobzódó, kicsapongó életmódot választja (Róma 6:1-2; 1János 2:3; 3:10).
English
Mit jelentenek a kicsapongás és dobzódás szavak?
