Kérdés
Mi az a kinizmus?
Válasz
A kinizmus egy azon vallásos mozgalmak egész sorából, melyek a faji szegregáció (elkülönítés) mellett érvelnek és egyben nyíltan propagálják is azt. A mozgalom alapjának a kereszténységet tekinti. Ez a többségében fehér emberek alkotta csoport teológiáját tekintve a kereszténység történelmileg reformált ágán belül helyezhető el, továbbá kálvinista és ortodox nézetűnek tekinthető. Az ortodox kifejezés a kinizmus tekintetében azonban nem azt jelenti, hogy hitük vagy vallásgyakorlatuk tekintetében ténylegesen ortodoxok, még akkor sem, ha a kinistákról általánosságban elmondható, hogy elvétve ragaszkodnak egy-egy igaz bibliai doktrínához. Valójában pont az igaz bibliai tanítás és az emberi nézeteik összemosása az, ami csak még veszélyesebbé teszi ezt a törvénykező szemlélet mocsarában veszteglő szektát. Egyes kinista tagok kiterjedt teológia ismeretei csak növelik ezt a szellemi veszélyt.
A kinizmusról viszonylag nehéz konkrét ismereteket gyűjteni, ami részben azzal magyarázható, hogy egy relatíve új és ki nem kristályosult mozgalommal van dolgunk, részben pedig azzal, hogy a kinista tagoktól nem idegen egyfajta ezoterikus szemlélet, továbbá egyesek közülük némi tudományos gőgtől sem mentesek. (Az ezotéria — az exotériával szemben — a széles néptömegektől elzárt, kizárólag a beavatottaknak szóló, titkos ismeretek gyűjtőneve. — a fordító megjegyzése) Egy pár elemet azonban jól elkülöníthetően ki lehet emelni. A Christian Identity Movementtel (Keresztény Identitás Mozgalom), és az Aryan Nationnel (Árja Nemzet) szemben a kinisták nem hiszik azt, hogy a nem-fehér fajok képviselőinek ne lehetne megváltásban részük. Az Anglo-Izraelitákkal szemben ők nem tartják azt a nézetet sem, mely szerint Izráel valós örökösei a brit és amerikai fehér nemzetek lennének.
A kinizmus abban a tekintetben is eltér az előbbiektől, hogy meggyőződése szerint Isten egy olyan rendet is meghatározott, mely túlmutat a személyes és egyéni istentiszteletre vonatkozó szabályokon. Úgy vélik, hogy Isten olyan biológiai határt szabott az emberiségnek, melyet a "törzsi rend" fenntartásával kell tiszteletben tartanunk. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyan létezhetnek fehér-, és fekete kinista csoportok is, együtt sosem fognak istentiszteletet tartani.
Úgy hiszik, hogy mikor az emberek más fajokkal keverednek, akkor éppen lerontják ezeket az Isten által rendelt válaszfalakat, mintegy megfosztván Istent az Őt megillető tisztelettől. Egy kinista ezt így fogalmazta meg: "Ez a (hit) kihat az egyháztanunkra is, hiszen eszerint egy sok nemzetiségű, kongazajos megagyülekezet orrfacsaró bűz Isten orrában." Amellett, hogy ez a kijelentés nyilvánvaló szeretetlenségről tanúskodik, egyszerűen egy biblia-mentes és biblia-ellenes rasszista nézőpontot propagál, és egyben a törvénykező szemlélet és a büszkeség melegágyát is képezi.
A kinisták ragaszkodnak a fajilag elkülönített gyülekezetekhez és életközösségekhez (értsd területi elkülönítés), valamint a fajilag egységes családokhoz. Hitük szerint, korunk keresztényének még mindig engedelmeskednie azon ószövetségi törvényeknek, melyek megtiltották a zsidóknak, hogy más törzsek és családok lányaival és fiaival házasodjanak. Állításuk szerint Isten Bábel tornyánál "választotta szét" a fajokat, tehát ezt az Isten általi rendet holmi "újraegyesítés" által megbontani felér egy Isten elleni sértéssel. Meglehet, hogy e két nézet igen erős "bibliatudományos" támogatottságot élvez a kinista táboron belül, a Szentírás fényében azonban sebesen szertefoszlanak.
Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy az Újszövetség hatásköre alatt élő egyházra még mindig érvényesek-e az ószövetségi szegregációs törvények, előbb fel kell tegyük a kérdést, hogy Isten miért hozta ezeket a határozatokat az ószövetségi időkben. Teljesen nyilvánvaló, hogy Isten kizárólag azért rendelkezett így, hogy megakadályozza a bálványkultuszok beszivárgását és elterjedését a zsidó társadalomban, hogy azok idővel teljesen be ne olvasszák magukba népét (Malakiás 2:11; 5.Mózes 7:3). Az Újszövetségben már a szívekben lakozást vevő Szent Lélek kiöntetéséből-, és az evangélium minden népnek való terjesztésének parancsából is jól kitűnik, hogy a zsidók immáron nem Isten egyetlen választott népe. Napjainkban már az az érvényes, hogy "...minden nemzetben kedves Ő előtte, a ki Őt féli és igazságot cselekszik" (Apostolok Cselekedetei 10:34-35), és hogy pusztán hit által minden nemzetből származó ember Jézus testének (egyház) tagjává válhat. A kinisták ezt az érvelést hallván helyeselnek, és arra is rábólintanak, hogy minden nemzetség tagjai kereszténnyé válhatnak, azonban rögtön hozzá is fűzik, hogy a fajok keveredése továbbra is tiltott. Erre azonban semmilyen érvényes bibliai bizonyítékot nem tudnak felmutatni.
Miután a "pogányok teljessége bemegyen" majd, Isten meg fogja igazítani (azaz igazzá fogja tenni) Izráel nemzetségét (Rómabeliekhez 11:11-12). A törvény, mely kimondja, "sógorságot se szerezz ő velök, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak; Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak" (lásd 5.Mózes 7: 3-4) mára nincsen már érvényben, hiszen egy izraelita személy házassági kötelékbe léphet egy más nemzetségből-, vagy rasszból, származó kereszténnyel, úgy hogy kicsit sincs kitéve azon veszélynek, hogy házastársa az egy igaz Istentől hamis bálványok rajához térítené szívét. A Korinthusbeliekhez írt második levél 6:14-es igerészének új parancsolata saját szavainkkal valahogy így hangzik: "ne házasodj hitetlennel, hogy ne gátolják Isten útján való haladásodat". A népcsoportok elszigetelése egyszerűen már szükségtelenné vált, hiszen napjaink egyháza mindenki előtt nyitva áll, aki megváltását egyedül az Úr Jézus Krisztustól várja, legyen szó akár zsidóról, akár pogányról. Más szavakkal tehát, minden ember, aki Isten Szent Lelkét befogadta, egy és ugyanazon szellemi — vagyis nem vérségi — testvériség tagja (lásd Lukács 8:21; Galátziabeliekhez 3:26-29).
Ha jobban megvizsgáljuk Isten cselekedetét a bábeli toronynál, akkor fel fogjuk ismerni, hogy ott sem faji szegregáció elrendelése ment végbe. A történet (1.Mózes 11:1-9) sokkal inkább arról szól, hogy Isten azért zavarta össze az emberek nyelvét, hogy azok összefogván ne törhessenek még egyszer ilyen gonoszságra Ő ellene, vagyis hogy a Sátán ne hajthassa olyan könnyen gonoszságának igájába Isten teremtményeit. Faji szegregációról, vagy nagyrasszok mentén történő szétválasztásról, szó sincs. Ezen érvelésünket a Galátziabeliekhez írt levél 2:11-14 igerésze is igazolja. Itt arról olvasunk, hogy Pál apostol dorgálóan lép fel Péter apostollal szemben, mert elkülönítette magát a gyülekezet nem-zsidó híveitől. A másik ilyen példa azt szemlélteti, hogy Pál apostol a görög származású Timótheust nevezi ki keresztény lelkipásztornak (2.Timótheus 1:6) és Timótheust még "az én igaz fiamnak a hitben" is nevezi (1.Timótheushoz 1:2). Timótheus édesanyja egy zsidó istenhívő asszony volt. Ez azt is jelzi, hogy Timótheus egy olyan gyülekezetben élt és szolgált, melyben zsidó és nem-zsidó hívek egyaránt képviseltetve voltak. Ha Istennek valóban az volna az akarata, hogy az istentisztelet és a gyülekezet faji határok mentén legyen elválasztva, akkor hogyan lehetne a félig zsidó és félig pogány Timótheus Isten kegyelméből való lelkipásztor? Esetleg talán zsidó származású édesanyja nem is látogathatná fia gyülekezetét? Hogyan lehetne Pál az evangélium hirdetője, a pogányok apostola és tanítója "hitben és igazságban" (1.Timótheushoz 2: 7)? Ha a kinizmus nézetei helyesek volnának, akkor Isten talán nem egy pogányt küldött volna a pogányok megtérítésére?
Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kinizmus valójában csak egy további kísérlet arra, hogy amit Isten a szellemben elkezdett, azt mi emberek testben fejezzük be. Nem több, mint egy arra való törekvés, hogy ne Isten ingyen adott kegyelméből-, hanem büszke tetteink béréből, üdvözüljünk. Isten irgalmasságát így közli felénk ma is az evangéliumban: Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak elõször meg görögnek" (Rómabeliekhez 1: 16 kiemelve).
English
Mi az a kinizmus?
