Kérdés
Mit nevezünk kor-nap elméletnek?
Válasz
Annak ellenére, hogy Mózes jó 3400 évvel ezelőtt rögzítette állati bőrre a Teremtés könyvét (Genezis, vagy Mózes első könyve), a teremtés lefolyásának menete és annak pontos időrendje csak az utóbbi pár száz éve áll támadások kereszttüzében. Ennek megfelelően napjainkra számos — a teremtésről spekuláló, azt relativizáló — elmélet látott napvilágot, melyek közül az egyik az ún. kor-nap elmélet (angolul Day-Age theory). Eszerint a Teremtés könyvében említett napok nem szó szerint értendő 24 órás időintervallumok, hanem inkább egymást követő periódusok, szakaszok. Ennek értelmében tehát egy-egy nap sokkal tovább-, akár több millió évig is tarthatott (a pontos időtartam meghatározása még várat magára). Lényegében véve egy olyan kísérletnek lehetünk tanúi, amely megpróbálja a deista evolúciós elméletet összehozni a Szentírás kijelentésével, vagy legalább is egy sok milliárd éves Föld koncepciójával.
A tudománynak még soha sem sikerült a Biblia egyetlen sorát sem megcáfolnia. A Szentírás felülről jövő bölcsesség, abszolút és megingathatatlan Igazság, melynek fényénél kell vizsgálni minden tudományos elméletet. Egyes esetekben nyíltan tettenérhető, hogy bizonyos alternatív eredet-elméletek egyetlen célja az, hogy eltávolítsák Istent a képből. A kor-nap elmélet képviselőinek (talán) nem ez a céljuk, vagy legalább is nem annyira kendőzetlenül teszik ezt, mint más hasonló elméletek szószólói, hanem inkább arra törekszenek, hogy az ún. modern tudományos eredményeket összhangba hozzák a Szentírás kijelentésével. Mindazonáltal az ilyen és effajta kezdeményezésekhez csak nagyon óvatosan közelítsünk. Ha egyszer elindulunk azon a sikamlós úton, mely Isten élő és ható Igéjének ihletettségét-, és ezáltal tévedhetetlenségét, kezdi kétségbe vonni, akkor nagyon gyorsan belecsúszhatunk abba a sötét verembe, amelyből kifelé tekintve már azt Isten szájából származó minden beszéd teljesen bizonytalanná-, de legalább is viszonylagossá, változik sárral betömött viszkető füleinkben. De milyen kényelmes dolog is félretenni Isten azon kijelentéseit, melyek nem illeszkednek a mi igényeinkhez és nézeteinkhez? Kezdjük máris minden ember eredendő bűnösségével-, és a bűn következtében a világunkba belépő halállal a sort! A Szentírás az eredendő bűnről és a halálról szóló összes tanítása hitelességének az az előfeltétele, hogy a Teremtés könyvének első három fejezete is helyes, igaz és hiteles legyen. Ezt jól szem előtt tartva, vizsgáljuk meg hát a kor-nap elmélet egyes állításait.
A kor-nap elmélet képviselői sokszor utalnak arra, hogy az eredeti héber szövegben használt "yom", vagyis nap, szó egyes esetekben egy a szó szerinti 24 órás napnál hosszabb időtartamot jelöl. Ezen érvelés alátámasztására Péter apostol második levelének 3:8 igerészét szokták idézni, mely így hangzik: "...egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap" (lásd még Zsoltárok 90:4). Ez az igerész mindenképpen emlékeztet minket arra, hogy Isten az idő dimenzióján kívül helyezkedik el (ha akar), tehát ne kételkedjünk pusztán azért olyan kijelentések helyességében, melyek mind azt mondják, hogy az Úr Jézus Krisztus második eljövetele közel van, mert ez emberi szemeszögből sokszor igen hosszú időnek tűnik. A kor-nap elmélet ellenzői szerint a szóban forgó igerésznek vajmi kevés köze van a Teremtés hetének valós időtartamához.
A Teremtés könyvének első fejezetében leírt hat teremtési nap mindegyikének van "estéje és reggele". Ez a két szó igen sokszor fordul elő az Ószövetségben, és a legtöbb esetben szó szerint értendő napokra vonatkoznak. A kor-nap elmélet ellenzői azt is megjegyzik, hogy nyelvi szempontból nézve Isten Szent Lelke más olyan szavakat is használhatott volna, mint az "olám" vagy a "kvedem", hogyha hosszabb idői periódusokról akart volna szólni választott és alázatos szócsövén, Mózesen, keresztül.
A kor-nap elmélet képviselői arra is hivatkoznak érvelésük alátámasztásánál, hogy a fizikai Nap csak a teremtés negyedik napján lett megteremtve. Ezen tény ismeretében tehát nem beszélhetünk a mai fogalmaink szerinti 24 órás napokról, melyek a nappalt és éjszakát is magukba foglalják, tehát a nap szót csak metaforaként szabad értenünk. Az ellentábor erre azt szokta felhozni, hogy a nappal és az éjszaka kialakulásához gyakorlatilag sincs szükség Napra. Minden ami ezekhez kell egy fényforrás (maga Isten), valamint, hogy a Föld forogjon. Az éjszaka és a nappal ebben a kontextusban mindössze azt jelzi, hogy a Föld forgott (a fazekas korongján — a fordító megjegyzése). Isten első parancsolatának ("Legyen világosság")-, valamint János evangéliuma kezdetének ismeretében pedig a fény mibenléte is tisztázott. A fény és a sötétség kettéválasztása az első dolog volt, melyet mindenható Istenünk véghezvitt.
A kor-nap elmélet ellenzői arra is világosan rá szoktak mutatni, hogy a Jelenések könyve 21:23 igerészének hű bizonysága szerint a mennyei Jeruzsálemnek „...nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány" .
A teremtés kezdeti szakaszában Isten fényében úszott az egész isteni mű, míg aztán három nappal később az égitestekre testálta át az Úr a napok és az idők jelzését, valamint a Föld megvilágítását.
Muszáj arról is szólnunk, hogy a kor-nap elmélet legelterjedtebb olvasata szerint, a szenvedés, a betegség, és a halál már az ember bűnbeesése előtt is létezett. A Szentírás ezzel szemben világosan állítja, hogy "...egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál..." (Rómabeliekhez 5:12). Ádám Éden kertbeli engedetlensége előtt nem létezett halál. Erre a kor-nap elmélet képviselője azt mondaná, hogy Ádám ezen bűne előtt emberi halál nem létezett. Ez a megközelítés azt az óriási veszélyt rejti magában, hogy attól függően, hogy milyen párhuzamot vonunk a kor-nap elmélet és az ember eredete között, még odáig is eltévelyedhetünk, hogy az egész bűnesetet tagadni kezdjük. Ezzel persze a megváltás egész tanítása is teljesen jelentéktelenné válik, hiszen ha nem volt bűneset, akkor miért is volna szükség egy Megváltóra?
English
Mit nevezünk kor-nap elméletnek?
