Kérdés
A körkörös érvelés mely példáira mutathatunk rá a keresztény hívők érvelésében?
Válasz
Ha minél egyszerűbben szeretnénk kifejezni, akkor azt mondhatjuk, hogy a körkörös érvelés egy állítás vagy kijelentés alátámasztására tett kísérlet, amelyet némileg újrafogalmazva-, esetleg kifejezőbb szavakkal (de tartalmilag egyezően) megismételve próbálunk alátámasztani. A körkörös érvelés logikailag hibás módszer, mégis számos olyan területen találkozunk vele, amely feltételezésekből és előfeltevésekből él (pl. kvantumfizika, mint az elméleti fizika egy ága – a fordító megjegyzése). A körkörös érvelés klasszikus példájaként a fosszíliák kormeghatározási módszerét szokták említeni, mely lényegében abban áll, hogy megnézik, az adott kőzet – vagy megkövesedett szerves maradvány – milyen korú kőzetrétegben található. Miután erre sor került, magát a kőzetréteg korát az abban imént talált – immáron indexfosszíliának nevezett – lelet kora alapján határozzák meg. Az egyes kőzetrétegek kormeghatározása (a benne található fosszíliák alapján) viszont nyilván csak akkor működik, ha abból indulunk ki, hogy az evolúciós elmélet-, illetve az abból levezetett megállapítások helyes(ek) (mint pl. hogy a bolygónkon már több százmillió éve is létezett élet – a fordító kiegészítése). Egy paleontológus (őslénykutató) ezt így ismerte el: “A legtöbb biológus számára az evolúciós hipotézis elfogadása mellett szóló legnyomósabb érv az, hogy igaznak fogadnak el egy elméletet, ami ebből indul ki” (David G. Kitts, “Paleontology and Evolutionary Theory”, az Evolution 1974. szeptemberi kiadásának 466. oldalán).
Néha azonban a keresztények is körkörös érveléshez folyamodnak. A “Hiszem, hogy a Biblia igaz, mert a Biblia azt állítja magáról, hogy igaz” kijelentésnek egy hívő számára nagyon is van értelme. A kijelentés persze hiten alapszik – egy logikai érvelés során ez azonban már körkörös érvelésnek minősülne. Az állítás magát az állítását használja arra, hogy állítását bizonyítsa. A kereszténység kritikusai és egyéb szkeptikusok gyakran állítják, hogy a keresztények kizárólag körkörös érvelést foganatosítanak bibliai hitük védelmére. Az ilyen kritikák azonban az esetek túlnyomó többségében nem felelnek meg az igazságnak; arra azonban tényleg érdemes ügyelnünk, hogy az igazság alátámasztásánál valid érvelést és valid bizonyítási módszert használjunk.
A körkörös érvelés egy további példája Isten létezését érinti. Néhány keresztény azzal érvel, hogy Isten létezik, ugyanis a Biblia azt mondja, hogy Isten létezik – és mivel a Bibliát Isten írta, és Isten jelleme tökéletesen jó, azaz sosem hazudik, ennek az állításnak is igaznak kell lennie. Ez az érvelés azonban már tisztán logikai szempontból is problematikus, hiszen a keresztény hívő az Isten létezésébe vetett hitét azon meggyőződésére alapozza, hogy a Biblia Istentől származik.
A Biblia valóban alapvetésként kezeli Isten létezését, és valóban azt állítja tartalmáról, hogy az Isten Szava, vagyis színtiszta igazság (1.Mózes 1:1; Zsoltárok 33:4). Az persze valószínűleg senkit nem lep meg nagyon, hogy ezeket a kijelentéseket hit által lehet igaznak elfogadni. A Biblia azt tanítja, hogy hitre van szükségünk. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni – ezzel tehát maga a hit válik a keresztény élet alapjává (Zsidókhoz 11:6; Rómabeliekhez 1:17).
Ezzel egyidejűleg számos jól megalapozott, logikus és kézenfekvő érvet lehet felsorakoztatni a keresztény hit (helyessége) mellett. Isten létezésére magából a világ létezéséből – mint ahogyan számos sajátosságából is – következtethetünk (Zsoltárok 19:2), a Biblia hitelességét azonban történelmi bizonyítékok által is lehet igazolni (János 10:37-38). Körkörös érvelés alkalmazása teljesen szükségtelen. A Szentírás tanításának igaz mivoltát alátámasztó legerősebb érvek felvonultatásánál a bibliai tények-, a logikus okfejtés-, a filozófia-, valamint a történelmi és a tudományos bizonyítékok kombinációját is segítségünkre hívhatjuk. Számos keresztény író érvelt már műveiben a hit védelme mellett, köztük C. S. Lewis, Josh McDowell, Lee Strobel, Norman Geisler és mások.
A Biblia arra szólítja fel a hívő keresztényeket, hogy mindig álljanak készen arra, hogy felkészült módon, hitelesen beszéljenek másoknak a bennük élő reménységről: “...Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel: Jó lelkiismeretetek lévén; hogy a miben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, megszégyenüljenek a kik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket” (1.Péter 3:15-16).
Végső soron azonban kizárólag hit által lehet elfogadni a Bibliát. Egyedül Isten Igéjének van hatalma arra, hogy az emberi életeket valóban megváltoztassa (János 17:17). Vajon logikai érvelés által közelebb vihetjük embertársainkat az igazsághoz? Igen, ez nem kizárt. A Szentírás igazságát hit nélkül is el lehet fogadni? Nem, ez nem lehetséges.
English
A körkörös érvelés mely példáira mutathatunk rá a keresztény hívők érvelésében?
