Kérdés
Mi a különbség a hívő (keresztyén) és a tanítvány között?
Válasz
A hívő és tanítvány szavak kapcsolódnak egymáshoz, de nem rokon értelműek.
A tanítvány szó az Újszövetségben a görög mathétesz szónak felel meg, mely többet jelent egyszerű tanulónál vagy diáknál. A tanítvány egy „követő” – egy olyasvalaki, aki teljes mértékben azonosul egy másik személy tanaival, és azok szerint él és jár el a mindennapokban. A farizeusok azzal büszkélkedtek, hogy ők Mózes tanítványai (János 9:28). Jézus követőit sokkal hamarabb tanítványoknak hívták, mint keresztyéneknek. A tanítványság azzal kezdődött, hogy Jézus elhívta őket, és azzal járt, hogy tudatosan Őt követték (Máté 9:9).
Jézus egész világosan elmondta, hogy mi a követésének az ára. A tanítványság egy teljesen odaszánt életet követel meg: „Ugyanez vonatkozik rátok is: ha le nem mondtok mindenről, amitek csak van, nem lehettek a tanítványaim” (Lukács 14:33)! Áldozatra van szükség: Jézus azt mondta: a tanítványainak: „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem” (Máté 16:24).
Jézusnak nem minden követője volt képes ilyen elköteleződésre. Egy idő után sokan elhagyták Őt. „Ettől fogva tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé” (6:66).
Jézus a tanítvány szót gyakran használta, de a hívőt/keresztyént soha. A keresztyén szó először az Apostolok cselekedeteiben fordul elő: „...A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek” (ApCsel 11:26). A legtöbb bibliatudós egyetért abban, hogy valószínűleg nem maguk a hívők találták ki ezt a nevet maguknak. A korai egyház más megnevezéseket használt magára: tanítványok (ApCsel 13:52; 20:1; 21:4), szentek (Róma 1:7; 1Korinthus 16:1; Efezus 1:1) és testvérek (1Korinthus 1:9; 1 Péter 3:8).
A keresztyén elnevezést, melynek jelentése „Krisztushoz tartozó”, feltehetőleg az egyházon kívülálló csoportok találták ki. Minden bizonnyal egy lekicsinylő kifejezésnek szánták. Az Újszövetségben csak két másik helyen fordul elő a szó (ApCsel 26:28, 1Péter 4:16). Azt az elképzelést, miszerint a keresztyén szót eredetileg pejoratív értelemben használták, az 1Péter 4:16 némileg alátámasztja: „Ha azonban valaki mint keresztyén szenved, ne szégyenkezzék, hanem dicsőítse Istent ezzel a névvel.”
Bibliai szempontból a keresztyén Krisztus követője. A keresztyén egy olyan személy, aki hitét az Úr Jézus Krisztusba vetette (János 1:12); a Szentlélek ereje által újjászületett (János 3:3); Krisztushoz tartozik, és naponta az Ő hasonlatosságára formálódik (2Korinthus 3:18).
A valódi (és nem pusztán névleges) keresztyén Krisztus tanítványa is kell legyen. Más szóval, megvizsgálta, hogy ez mivel jár, és arra tette fel az életét, hogy Jézust kövesse. Elfogadja az áldozathozatalra szóló felhívást, és odamegy, ahova az Úr vezeti. A keresztyén tanítvány ragaszkodik Jézus tanításaihoz, Krisztust teszi az első helyre az életében, és eszerint él. Aktívan részt vesz a tanítvánnyá tétel feladatában (Máté 28:19-20).
A valódi keresztyén tanítvány hisz Krisztusban, és a benne lakozó Szentlélek által új élettel rendelkezik. Mivel szereti Krisztust, a keresztyén egyben engedelmes tanítvány is (János 14:15). Pál bemutatja, hogy mit jelent keresztyén tanítványnak lenni: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem, azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem” (Galata 2:20).
English
Mi a különbség a hívő (keresztyén) és a tanítvány között?
