Kérdés
Hogyan győzhetem le a csoportnyomást?
Válasz
Vajon miért vagyunk csoportnyomásnak kitéve? A Biblia világos szavakkal adja tudtunkra, hogy nem szabad elvárnunk, hogy életünk olyan legyen, mint a (hitetlen) embertársaink világi élete. Keresztényként ugyanis jövevények (vagy mai szóhasználattal élve, migránsok – a fordító megjegyzése) és idegenek vagyunk itt a földön (1.Péter 2:11), ez a világ tehát nem az otthonunk. Éppúgy, ahogy Krisztust is oly sokan elutasították – és még mindig elutasítják – azok közül, akik a saját, istentelen utukon menetelve akarják élni az életüket, mi is fogunk olyan típusú emberekkel találkozni, akik hitünk miatt vetnek meg minket.
A Thesszalonikabeliekhez írt első levél kezdő fejezetében Pál apostol arról értekezik, hogy honnan tudja meg a világ, hogy mi keresztények vagyunk. Az általa hangsúlyozott egyik tény az (lásd 1.Thesszalonikabeliekhez 1:6), hogy a hívő embernek a szenvedés ellenére is öröme kell legyen. Keresztényként számítanunk kell arra, hogy megpróbáltatásokkal és üldöztetéssel fogunk szembenézni, ugyanakkor vigaszt lelünk annak tényében, hogy az Úr az Isten mindenek fölött, Aki minden ellenünk elkövetett rosszért kárpótolni fog minket. A Thesszalonikabeliekhez írt második levélben Pál arról beszél, hogy milyen folyamatos nehézségek voltak a nevezett gyülekezet életében. Azzal is gyámolította őket, hogy amikor Krisztus visszatér, Isten megítéli (Általa) a világot, "mert igazságos dolog az az Isten előtt, hogy szorongattatással fizessen azoknak, a kik titeket szorongatnak..." - közvetítette feléjük fentről, alacsonyan (2.Thesszalonikabeliekhez 1:6-7). Bár sok keresztény soha nem lesz olyan extrém szenvedésnek kitéve, mint az egykori thesszalonikabeliek, vagy mondjuk a mai Szudánban élő testvéreink, akiket minden nap leölésre szánt juhokként mészárolnak hitükért, kisebb (és más jellegű) szenvedésekből mégis kivesszük kies helyre esett részünk. A kínzó-, és idővel kínos csoportnyomást pont ide sorolhatjuk.
Mit mond a Biblia a csoportnyomás helyes kezeléséről? A Biblia nyilván nem a "csoportnyomás" modern kifejezését használja, mikor erről a jelenségről beszél, ellenben sok mondanivalója van arról, hogy hogyan álljunk mindazon próbákhoz, melyekkel életünk során szembesülnünk kell, különösen azokhoz, amelyekben hitetlen embertársaink is érintettek. A Rómabeliekhez írt levél 12:2 igeverse ma is így szól hozzánk: "És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata".
A Rómabeliekhez 12:14-16 kimondja: "Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban."
Péter apostol első levelének 1:13-21 igerésze pedig így szól: "Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen. Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén: A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek, A kik ő általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta őt a halálból és dicsőséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben."
A Biblia azt is megosztja velünk, hogy okunk van bízni abban, hogy Isten mindent (vagyis életünk legrosszabb élményét is – a fordító megjegyzése) az Ő gyermekei javára fogja fordítani (Rómabeliekhez 8:28). Isten Igéje azonban nem ígér könnyed evilági létet, sokkal inkább egy olyan életet, amelyben akkor is Istent dicsőítjük, miközben megtanuljuk a nehéz leckéket, és győzelmet veszünk a Sátán minden olyan támadása felett, melyek felett Isten nélkül lehetetlen volna győzedelmeskedni. Isten egész életünkön keresztül formál minket, így "egyre inkább [Krisztus] ábrázatához" leszünk hasonlatosak (Rómabeliekhez 8:29-30). Vigaszra lelünk annak tényében, hogy Krisztus maga is mindenben megkísértetett, amiben mi is megkísértetünk; Ő megérti és átérzi, helyzetünk milyen, és milyen nehéz. A Biblia az összes viszontagság ellenére is azt ígéri nekünk, hogy Isten minden megpróbáltatásból megadja a szabadulást (1.Korinthusbeliekhez 10:13). Vessük teljes bizalmunkat és hitünket Istenbe. Engedjük meg Neki, hogy egyedül Ő legyen az erőnk (Filippibeliekhez 4:13) és a vezetőnk (23. zsoltár).
Amint így teszünk, a csoportnyomás múlandó dologgá válik életünkben. A csoportnyomás mögött nagyrészt a bizonytalanság és az elfogadás iránti vágy bújik meg minden abban érintett személy keblében (vagyis a nyomást kifejtő-, és nyomásnak engedő személy esetében is – a fordító megjegyzése). A legtöbb ember végül csak rádöbben, hogy mások megfélemlítése – csupán hogy ők maguk értékesnek és fontosnak érezzék magukat – manipulatív és éretlen magatartás. Azok pedig, akik engedtek a nyomásnak, általában arra jönnek rá, hogy fontosabb saját döntéseket hozni, továbbá hogy saját maguk kell legyenek, sem mint valaki más irányítsa őket. Találjuk magunkat bármilyen helyzetben is, a csoportnyomásnak nem szabad engednünk. Mikor kiállunk a Biblia tanítása és annak kőszikla alapjára épülő hitünk mellett, az Istennek tetsző. Azok, akik a történelem során nem féltek felvállalni a népszerűtlen meggyőződéseket, rendre azok voltak, akik mozgásba hozták a világot és megváltoztatták azt. Annyi minden van az ég alatt, amit meg kell változtatnunk, és annyi ember van, akinek beszélnünk kell Krisztusról. A Sátán pontosan azt reméli, hogy hagyni fogjuk, hogy mások határozzák meg, mit tegyünk és hogyan viselkedjünk; ha a csoportnyomásnak aláfekve sosem állunk ki a helyes dolgok mellett, akkor valójában automatikusan és elkerülhetetlenül a helytelen és igaztalan dolgok partjára és pártjára sodródunk.
English
Hogyan győzhetem le a csoportnyomást?
