Kérdés
Hogyan hat az én személyes bűnöm másokra?
Válasz
Ha elszigetelten élnél egy szigeten a tenger közepén, akkor talán nem hatna ki a személyes bűnöd másra, csak magadra. De mivel – ahogy a szállóige is mondja –, „senki sem különálló sziget", nagy valószínűséggel van családtagod vagy barátod vagy ismerősöd, akivel állandóan kapcsolatba kerülsz. Valamilyen szinten mindegyikükre kihat a bűnöd, mivel a bűnnek következményei vannak (Róma 6:23). Ez az alapelv már a teremtéskor lefektetésre került. Minden teremtett dolognak van egy magja, amelyből a saját „neme" szerint hoz termést (1Mózes 1:11, 21, 25). Más szóval, nem ültetsz kukoricát, és várod, hogy cékla legyen belőle. Bűnt sem lehet „elültetni", még személyeset sem, és közben azt remélni, hogy nem fogod a következményeit learatni. A következményeknek pedig, az asszociációnak nevezett, másik alapelv miatt, van egy olyan tulajdonságuk, hogy mindenkire kihatnak, akivel kapcsolatba kerülsz. Ez azt jelenti, hogy érintkezés (asszociáció) útján a körülötted levők vagy áldásban vagy sérelemben részesülnek az alapján, amit akár „titokban", akár nyilvánosan teszel.
Nem kell messzebb mennünk, mint megvizsgálni azokat a közelmúltbeli botrányokat, amelyekben neves evangéliumi vezetők voltak érintettek, és látni a „magánbűnök" kihatását másokra. Miután a bűn napfényre kerül – márpedig a Biblia azt mondja, hogy „utolér benneteket vétketek büntetése" (4Mózes 32:23) –, a családtagok, barátok, gyülekezet és az egész keresztyén közösség sérül. Ami ennél is rosszabb, hogy Krisztus ügye is sérül, mivel a hitetlenek megvetnek és kigúnyolnak, és káromolják az Ő nevét. Talán úgy tűnik, hogy az ember láthatatlan következmények nélkül vétkezik, de a titkok egy napon napfényre kerülnek. „Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna" (Lukács 8:17). Őszintén elmondhatod, hogy akkor senki sem lesz, akire a titkos bűnöd kihatna, ha az illető tudomást szerezne róla?
A titokban tartott bűn bűntudatot szül, a bűntudat pedig megváltoztat minket. Mások észreveszik a változást, és ez kihat rájuk. Lehet, hogy például egy feleség nem tud férje pornófüggőségéről, de ez az addikció bűntudattól fűtött titkolózáshoz vezet, és a férj viselkedése megváltozik a szexuális partnere iránt. A feleség észreveszi ezt a változást, és a lehetséges okokat fontolgatja: lehet, hogy a férje nem találja vonzónak, már nem szereti vagy van valakije. Noha ezek közül egyik sem igaz, a férj „magánbűne" felemésztheti a feleséget, a házasságukat és családjukat, még ha a bűn sosem derülne is ki.
Vizsgáljunk meg egy másik alapelvet. „Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban, Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked.... hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked" (Máté 6:6, 18). Ha megnézzük a Szentírást, találunk egy alapelvet, amelyet pozitívan és negatívan is alkalmazhatunk. Amit titokban teszünk, azt Isten megfizeti nyilván. Ha imádkozunk és böjtölünk, jutalmat nyerünk. Ezért logikusnak tűnik az a következtetés, hogy ha titokban vétkezünk, akkor ez esetben is nyilvános „jutalmat" kapunk a tettünkért. Bármiről legyen is szó, Isten lát és tud minden bűnről, akár „titkos", akár nyilvános, és nem hagyja büntetés nélkül.
A legnagyobb következménye a személyes, magánbűnnek a halandó lelkünkre lesz. Az Ezékiel 18:4 szerint annak a léleknek, amelyik vétkezik, meg kell hallnia, és a Róma 6:23 azt mondja, hogy a bűn zsoldja a halál. Ez olyan személyre vonatkozik, aki természeténél és szokásainál fogva bűnös, és nem tapasztalta meg az új életet. Isten újjászületett gyermeke számára (aki elfogadta az Úr Jézus Krisztust megváltójaként) van egy magatartási kódex mind a magánéletre, mind a közszereplésre vonatkozóan. „Akár esztek tehát, akár isztok, bármi mást cselekesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek" (1Korinthus 10:31). Isten újjászületett gyermekének az a vágya, hogy Isten dicsőségére éljen, és még olyankor is, amikor elbukunk, Isten lehetővé tette, hogy közösségben lehessünk vele. Megígérte, hogy „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól" (1János 1:9).
English
Hogyan hat az én személyes bűnöm másokra?
