Kérdés
Azt tanítja-e a Márk 16:16, hogy a keresztség/bemerítkezés feltétele az üdvösségnek?
Válasz
Mint minden vers vagy szakasz esetében, először itt is meg kell vizsgálnunk, hogy mit tanít a Biblia többi része a szóban forgó témában. A keresztség és üdvösség kérdésében a Biblia világosan tanítja, hogy az üdvösség kegyelemből, a Jézus Krisztusba vetett hit által szerezhető meg, nem pedig bármiféle cselekedet révén, beleértve a keresztséget is (Efézus 2:8-9). Ezért bármilyen értelmezés, amely azt a következtetést szűri le, hogy a keresztség vagy bármilyen más cselekedet feltétele az üdvösségnek, téves. Bővebb információért kérlek, olvasd el a „Csak hit által vagy hit és cselekedetek által van üdvösségünk?" c. cikkünket.
Mint minden vers vagy szakasz esetében, az üzenet szempontjából fontos megvizsgálni az adott vers nyelvezetét és kontextusát, és átszűrni azon az ismereten, amelyet a Biblia többi része a szóban forgó témában tanít. A keresztség és üdvösség kérdésében a Biblia világosan tanítja, hogy az üdvösség kegyelemből, a Jézus Krisztusba vetett hit által szerezhető meg, nem pedig bármiféle cselekedet révén, beleértve a keresztséget is (Efézus 2:8-9). Ezért bármilyen értelmezés, amely azt a következtetést szűri le, hogy a keresztség vagy bármilyen más cselekedet feltétele az üdvösségnek, téves. Bővebb információért kérlek, olvasd el a „Csak hit által vagy hit és cselekedetek által van üdvösségünk?" c. cikkünket.
A Márk 16:16 kapcsán fontos észben tartanunk, hogy a Márk 16:9-20-szal felmerül némi szövegkritikai probléma. Kérdéses, hogy ezek a versek eredetileg részét képezték-e Márk evangéliumának, vagy később a másolók toldták hozzá. Ennek következtében nem lenne bölcs bármilyen tanítást – pl. a kígyókkal való bánást – a Márk 16:9-20-ra építeni, hacsak nem támasztják alá további igeszakaszok.
Feltételezve, hogy a 16. vers Márktól származik, azt tanítja-e, hogy a keresztség elengedhetetlen az üdvösséghez? A rövid válasz az, hogy nem. Ahhoz, hogy azt olvassuk ki belőle, hogy a keresztség az üdvösség feltétele, túl kell menni azon, amit a vers valójában mond. Ez a vers ugyanis azt tanítja, hogy az üdvösséghez hit szükséges, ami összhangban van számtalan más verssel, amelyek csak a hitet említik (pl. János 3:18, Jn 5:24, Jn 20:31, 1János 5:13).
„Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik" (Márk 16:16). Ez a vers két alapvető kijelentésből áll. 1. Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül. 2. Aki nem hisz, elkárhozik.
Noha ez a vers beszél azokról a hívőkről, akik megkeresztelkedtek (ők üdvözülnek), semmit nem mond azokról a hívőkről, akik nem keresztelkedtek meg. Ahhoz, hogy ez a vers azt tanítsa, hogy a bemerítkezés feltétele az üdvösségnek, egy harmadik állításra is szükség volna, éspedig: „Aki hisz és nem keresztelkedik meg, elkárhozik" vagy „Aki nem keresztelkedik meg, elkárhozik." Azonban ezen állítások egyikét sem találjuk.
Azok, akik a Márk 16:16-tal próbálják igazolni, hogy az üdvösséghez elengedhetetlen a keresztség, egy olyan elterjedt, de súlyos logikai hibát követnek el, amelyet néha negatív következtetésnek neveznek. A hibát így lehetne összefoglalni: ha egy állítás igaz, abból nem következik, hogy az állítás minden tagadása (vagy ellentéte) igaz. Például, az az állítás, miszerint a barna foltos kutya egy állat, igaz; azonban ennek a negatív változata – ha egy kutyán nincsenek barna foltok, akkor az nem állat – hamis. Ugyanígy: aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül – ez az állítás igaz; azonban aki hisz és nem keresztelkedik meg, nem üdvözül – hamis. Mégis, pont ezt az érvelési módszert használják azok, akik a megkeresztelkedéstől teszik függővé a lelki megújulást.
Nézzük meg ezt a példát: Ha valaki hisz és Szegeden lakik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. Ez az állítás nagyon is igaz: azok a szegediek, akik hisznek Jézusban, üdvözülnek. Azt állítani viszont, hogy csak azok a hívők üdvözülnek, akik Szegeden laknak, ésszerűtlen és téves feltételezésen alapul. Az állításban nem az áll, hogy a hívőknek Szegeden kell élniük ahhoz, hogy mennybe mehessenek. Hasonlóképpen, a Márk 16:16 sem azt állítja, hogy a hívőknek muszáj megkeresztelkedni. Ez a vers megmondja, mi történik a megkeresztelkedett hívőkkel (üdvözülnek), de semmit nem mond azokról a hívőkről, akik nem keresztelkedtek meg. Lehetnek olyan hívők, akik nem Szegeden élnek, és mégis üdvözülnek, és lehetnek olyan szegedi hívők, akik nem keresztelkedtek meg, de ők is üdvözülnek.
Az egyetlen kikötés az üdvösséghez a Márk 16:16 második felében található: „Aki nem hisz, elkárhozik." Lényegében Jézus tesz egy kijelentést a hit pozitív állapotáról (aki hisz, üdvözül), és egyet a hitetlenség negatív állapotáról (aki nem hisz, elkárhozik). Ezért teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a hit az üdvösség feltétele. Sőt, ennek az állapotnak a pozitív és negatív leírása az egész Szentírásban megtalálható (János 3:16, Jn 3:18, Jn 5:24, Jn 6:53-54, Jn 8:24, ApCsel 16:31).
A Márk 16:16-ban Jézus említést tesz egy körülményre, amely kapcsolódik az üdvösséghez (bemerítkezés). Ám ez a kapcsolódó körülmény nem összetévesztendő a feltétellel. Például, a láz kapcsolódik a betegséghez, de nem feltétele a betegségnek. Sehol nem találunk olyan állítást a Bibliában, miszerint aki nem keresztelkedik meg, elkárhozik. Ezért nem mondhatjuk – sem a Márk 16:16, sem más vers alapján –, hogy a keresztség feltétele az üdvösségnek.
Azt tanítja-e tehát a Márk 16:16, hogy a keresztség/bemerítkezés feltétele az üdvösségnek? Nem. Azt világosan látjuk, hogy hitre szükség van az üdvösséghez, de ez se nem bizonyítja, se nem cáfolja, hogy a keresztség is feltétel volna. Honnan tudhatjuk akkor, hogy meg kell-e keresztelkedni ahhoz, hogy üdvözülhessünk? Meg kell vizsgálnunk Isten igéjének az egészét. Itt van egy kis összefoglaló:
1. A Biblia világosan tanítja, hogy az üdvösség egyedül hit által nyerhető el. Ábrahám hit által üdvözült, és mi is hit által üdvözülünk (Róma 4:1-25, Galata 3:6-22).
2. Az egész Bibliában, minden diszpenzációban azt látjuk, hogy az emberek anélkül üdvözültek, hogy megkeresztelkedtek volna. Az Ószövetség minden hívője (pl. Ábrahám, Jákób, Dávid, Salamon) üdvözült, de nem volt megkeresztelkedve. A kereszten függő lator üdvözült, noha nem volt megkeresztelkedve. Kornéliusz azelőtt üdvösséget nyert, hogy megkeresztelkedett volna (ApCsel 10:44-46).
3. A bemerítkezés által bizonyságot teszünk, és nyilvánosan megvalljuk, hogy hiszünk Jézus Krisztusban. A Szentírás azt mondja, hogy abban a pillanatban, hogy hiszünk, örök életet nyerünk (János 5:24), és a hit mindig megelőzi a bemerítkezést. A bemerítkezés semmivel sem visz közelebb az üdvösséghez, mint egy ima vagy egy adomány. Attól üdvözülünk, hogy hiszünk.
4. A Biblia nem mondja, hogy ha valaki nem keresztelkedik meg, akkor nem üdvözül.
5. Ha az üdvösségnek feltétele lenne a bemerítkezés, senki sem üdvözülhetne anélkül, hogy egy másik fél is jelen lenne. Lennie kell valakinek, aki bemeríti az illetőt, mielőtt üdvözül. Ez nagyban befolyásolja, hogy ki és mikor térhet meg. Ha ezt a tant logikusan végigvezetjük, tragikus következtetésekre jutunk. Például, ha egy katona, aki a harctéren Krisztusba veti a hitét, de meghal, mielőtt megkeresztelkedne, pokolra fog jutni.
6. Az egész Bibliában azt látjuk, hogy a hit pillanatában a hívő az üdvösség minden ígéretében és áldásában részesül (János 1:12, 3:16, 5:24, 6:47; 20:31; ApCsel 10:43; 13:39; 16:31). Ha valaki hisz, örök életet nyer, nem esik ítélet alá, és átmegy a halálból az életre (János 5:24) – mégpedig mielőtt bemerítkezne.
Ha te is a bemerítkezés általi újjászületésben hiszel, jól tennéd, ha imádságos lelkülettel átgondolnád, kibe vagy mibe helyezed a hitedet: egy fizikai aktusba (bemerítkezés) vagy Krisztus elvégzett munkájába a kereszten? Kiben vagy miben hiszel az üdvösségedet illetően? Az árnyékban (bemerítkezés), vagy a lényegben (Jézus Krisztus)? A hitünket kizárólag Krisztusba kell helyeznünk. „Őbenne van — az ő vére által — a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából" (Efézus 1:7).
English
Azt tanítja-e a Márk 16:16, hogy a keresztség/bemerítkezés feltétele az üdvösségnek?
