Kérdés
Mit jelent a bűneink bizonyossága?
Válasz
János evangéliumának 16:8 igehelyén azt láthatjuk a Szentírásban, hogy a Szent Lélek „nyilvánvaló módon meg fogja mutatni az egész világnak, és bebizonyítja az embereknek, hogy mi a bűn" (EFO 2004-es Bibliafordítás). Hogy azonban pontosan megérthessük, hogy mi a bűnök bebizonyítása, és a bűnökről való meggyőz(őd)és, vizsgáljuk meg először, hogy mi nem tartozik ide. Először is le kell szögeznünk, hogy a lelkiismeret-furdalás és a bűntudat-, valamint a bűnös tett következtében fellépő szégyenérzés, nem az. Ezek az érzések természetes módon jelentkeznek majdnem minden ember lelki életében. Azonban a bűnökről való meggyőződés mást jelent.
A bűnök bizonyossága nem egyfajta lelki reszketés érzése, és nem értendő Isten ítéletének előfutáraként sem. Ezek az érzések sűrűn elfoglalhatják a bűnös emberi elménk és szívünk színpadát. Azonban megint csak azt kell mondanunk, hogy a bűneinkről való meggyőződés ettől eltér.
A bűnök bizonyossága továbbá nem pusztán a jó és rossz ismeretét foglalja magába. Nem csak arról van szó, hogy egyetértünk a Szentírás bűnről szóló tanításával. Sokan, akik olvassák a Bibliát, teljesen tudatában vannak annak a szellemi ténynek, hogy „a bűn zsoldja halál" (Rómabeliekhez 6:23). Még azt is tudhatják, hogy „hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában" (Efézusbeliekhez 5:5). Talán azt is elfogadják, hogy „Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről" (Zsoltárok 9:18). Azonban mindezen tudás és ismeret ellenére továbbra is bűnben élnek. Felfogják és értik a bűnük következményeit, attól azonban mégis távol állnak, hogy meggyőződjenek róluk.
Az igazság mindezzel szemben az, hogy ha „csak" lelkiismeret-furdalásunk van, ha beleborzongunk az ítélet puszta gondolatába, vagy tankönyvi értelemben „tudunk" a pokolról, akkor soha nem nyertük még bűneink tényleges bizonyságát. Tehát akkor mi az az igaz bizonyosság és meggyőződés, melyre Isten Szent Lelke vezet el minket a Szentírás szerint?
A görög „elencho" szó magyar megfelelője „bebizonyítás", mely annyit tesz: meggyőzni valakit az igazságról; megdorgálni, megfeddni és meginteni; vádolni; a tanút keresztkérdésekkel vizsgálni. A Szent Lélek ügyészként tárja fel gonoszságunk, megfeddi a gonosztevőket, és egyidejűleg meggyőzi az embereket arról, hogy mekkora szükségük van a Megváltó Jézus Krisztusra.
A bűneinkről való meggyőzésünk eredményeként éreznünk kell a bűneink undorítóan taszító mivoltát. Ez be is következik, mikor kegyelemből megpillanthatjuk Isten makulátlan szépségét, mikor (némi) fogalmunk lesz az Ő tisztaságáról és szentségéről, és mikor megértjük, hogy Istennek semmi közössége nincs a bűnnel (Zsolt 5:5). Mikor Ézsaiás próféta a Szent Isten színe előtt állt, saját bűnösségének és tisztátlanságának felismerése szó szerint letaglózta: ...Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok... : hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim (Ézsaiás 6:5)
A bűneinkről való bizonyosság egyik formája a bűn irtóztató szörnyűségének tudata. Bűneinkről meggyőzvén a bűnhöz való hozzáállásunk olyan lesz, mint Józsefé, aki a kísértéstől menekülve így kiáltott fel: „...hogy követhetném hát el ezt a nagy gonoszságot és hogyan vétkezném az Isten ellen?" (1.Mózes 39:9).
Bizonyosságot nyerünk bűneinkről, mikor felérjük, hogy bűneink mennyire sértik Istenünket, és mekkora szégyent hoznak fejére. Mikor a Szent Lélek meggyőzte Dávidot bűneiről, a király így kiáltott fájdalmasan: „Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt" (Zsoltárok 51:6). Dávid felismerte, hogy bűnei mindenek és mindenki előtt Istent sértik, hiszen maga Isten fizetett meg minden bűnünkért.
Isten Szent Lelke meggyőz minket bűneinkről, melynek következtében mélyrehatóbban felismerjük a bűn lelkünkre gyakorolt pusztító hatását is (Rómabeliekhez 1:18; Rómabeliekhez 2:5). A filippi börtönőr remegve borult le az apostolok lábaihoz így szólván: „Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy idvezüljek" (Apostolok Cselekedetei 16:30). Biztos volt benne, hogy Megváltó nélkül bizonyosan meg kell halnia.
Mikor a Szent Lélek meggyőzi az embereket bűneikről, akkor azzal mindig Isten igazságos ítéletét képviseli (Zsidókhoz 4:12). Ezen ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A Szent Lélek azonban nem áll meg a bűnök bizonyosságánál, hanem a megbánásra is elvezeti az embereket (Apostolok Cselekedetei 17:30; Lukács 13:5), és rámutat az Istennel való viszonyunk tényleges állapotára. A Szent Lélek meggyőző ereje felnyitja szemeinket a bűnre, és megnyitja szívünk ajtaját Isten kegyelmének befogadására (Efézusbeliekhez 2:8).
Magasztaljuk hát Istent bűneik bizonyításáért, enélkül ugyanis a megváltás nem volna lehetséges. Isten igazságos ítéletét elkerülni nincs más mód, mint hagyni a Szent Lélek meggyőző és újjászülő tevékenységét minél jobban kiterjedni az életünkben. A Szentírás világosan azt tanítja, hogy minden ember természet szerint lázad az Atyaisten ellen, és ellenséges Jézus Krisztussal szemben. Minden embert, így „Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt" (Efézusbeliekhez 2:1). Jézus így szólt: „Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem" (János 6:44). Ennek a „vonzásnak" egyik központi eleme a bűneink bizonysága.
English
Mit jelent a bűneink bizonyossága?
