Kérdés
Mit jelent a 2Péter 3:17 igeversében az, hogy ne veszítsük el "saját biztos meggyőződésünket"?
Válasz
Péter apostol gyakran bátorítja mindenkori olvasóit a jelenvaló világban való szent életvitelre az által, hogy arra emlékezteti őket, Isten mi mindent tett már értük a múltban, és mit fog még tenni a jövőben. Második, és egyben utolsó levelének befejezéseként Péter a jövőbeli új égre és új földre összpontosítja olvasói figyelmét, azon helyre, mely már igazságossággal lesz teljes (2Péter 3:11-13). Ezen új létsíkok kiteljesedésének várakozásában Péter annak kihívása elé állítja olvasóit, hogy szent életvezetéssel, istenfélelemben éljenek. Az apostol óvó intése tehát ebben a kontextusban hangzik el, mikor úgy tűnik, hogy némileg burkoltan arra céloz, hogy még "a saját biztos meggyőződésüket" is elveszthetjük, hogy még abban is meginoghatunk.
Péter személyes hangvételű, szeretetteljes felhívást intéz olvasóihoz "szeretteim"-nek nevezve őket, és arra buzdít, hogy a békességet követve, szeplőtelenek és feddhetetlenek legyenek (2Péter 3:14). Ahelyett, hogy megkeserednének amiatt, hogy az Úr látszólag késlekedik az új ég és az új föld megteremtésével, Péter azzal bátorítja olvasóit, hogy Isten nem késik, hanem csupán hosszútűrően vár, hogy minél többen üdvözülhessenek (2Péter 3:15). Péter arra is emlékezteti a hívőket, hogy Pál apostol is írt ám arról, hogy Isten mit tett, és mit fog tenni a jövőben (2Péter 3:15). Bár Pál írásai kétségtelenül fontosak és igazak, némelyiket igencsak nehéz (volt) megérteni (2Péter 3:16). Ebből kifolyólag bőven marad tér annak, hogy egyes taníthatatlan és állhatatlan emberek tudatosan elferdítsék a Pál apostol által közvetített üzenetet, és annak talaján hamis tanításokat terjesszenek (2Péter 3:16). Péter apostol el szeretné kerülni, hogy a hívők az általuk állított csapdába essenek, vagy hogy saját biztos meggyőződésüket elveszítve meginogjanak hitükben. Arra figyelmeztet tehát, hogy mivel előre tudjuk, hogy ki leszünk téve ilyen támadásoknak, legyünk résen a hamis tanításokkal szemben. Ne hagyjuk, hogy a tévelygés szelleme hatalmába kerítsen minket, és ne inogjunk meg biztos meggyőződésünkben (2Péter 3:17).
Péter világosan rámutat, hogy mindenkinek felelőssége van abban, hogy személyesen tanulmányozza és szorgalmasan tudakozza a Szentírást, ahhoz hogy ne essen ki saját biztos meggyőződéséből, hogy ne inogjon meg hitében, vagyis hogy ne essen ki saját erősségéből (ahogy Károli fogalmaz). Péter ezzel közel sem azt akarja sugallni, hogy a hívők elveszíthetik a Krisztusban elfoglalt pozíciójukat, üdvösségüket. Láthatjuk, hogy Péter azt tanította, hogy a hívők teljes biztonságban vannak Krisztusban, és soha nem veszíthetik el ezt a pozíciót (lásd az 1Péter 1:3-5 passzust, melyben több mint tíz megerősítés található a hívők örök üdvbiztonságáról). Az apostol sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy potenciálisan minden hívő tévelygésbe eshet, és így elveszítheti azt a biztonságot, ami az Isten által kinyilatkoztatott igazsághoz való ragaszkodásból növekedik ki. E tekintetben viszont már elveszíthetjük állhatatosságunkat, biztos állásunkat, és olyan hamis tanítások felé nyithatunk, amelyek tévútra visznek minket, és így kárt okozva szellemi gyümölcstermésünk tetemes részét elverik, mint a jégeső.
Nyilvánvaló, hogy Péter Isten szeretetével fordul olvasóihoz. Többször is "szeretett"-nek nevezi őket a Lélek által. Nem szeretné, hogy bármelyikük is ebbe a verembe esve szenvedne. Sokkal inkább azt akarja, hogy arra összpontosítsanak, amit Isten mondott nekik arról, hogy Ő mit tett értük, és mit fog tenni értük a jövőben. Ha odafigyelünk arra, amit Péter (és Pál) tanított, elkerülhetjük a szellemi tévelygést. Elkerülhetjük, hogy kiessünk a biztos pozíciónkból. Az igazság ismerete és szem előtt tartása által állhatatosak maradhatunk, ugyanezen igazság pedig a reménység kútfője maradhat életünkben.
English
Mit jelent a 2Péter 3:17 igeversében az, hogy ne veszítsük el "saját biztos meggyőződésünket"?
