Kérdés
Honnan tudhatjuk meg, hogy a Biblia könyvei pontosan mikor keletkeztek?
Válasz
Rendelkezésünkre áll néhány módszer, melyek segítségével megállapíthatjuk, hogy Biblia egyes könyvei mikor íródtak. Ezek alapvetően a külső (magában a szövegben található)-, és belső (a világban található) bizonyítékok együttesére, valamint - különösen az Ószövetség tekintetében - hagyományos beszámolókra tagolhatók.
A belső bizonyítékok jó pár dolgot magukba foglalnak a korban pontosan behatárolható valós történelmi szereplőktől, a létező helyszíneken át, az írás stílusával bezárólag. Míg például Ruth könyvének igaz története a bírák korában játszódott, addig elbeszélésének stílusa az izraeli monarchia, vagyis a királyság korának ujjlenyomatát viseli magán - ezt a stílust ugyanis a már jobban datálható írásokban sikerült beazonosítani és ehhez a korhoz kötni. Mivel Dávid király is említésre kerül (Ruth 4:17, 22) ebben az igen fényes ihletett könyvecskében, így kézenfekvő a következtetés, hogy ezt a pogányok megváltását előrevetítő szívmelengető történetet valamikor az ő uralkodásának ideje körül rögzítették írásos formában (a történet maga viszont a bírák korában játszódott - lásd Ruth 1:1 - a fordító megjegyzése).
De lássunk egy másik példát is: Dániel könyvének irodalmi stílusa a nagynak nevezett Kürosz perzsa uralkodó korára jellemző (Kr.e. 530 körül). Erről árulkodnak az írásban található perzsa és görög kifejezések is. A Holt-tengeri tekercsek, melyeket nagy precizitással voltak képesek korban a Kr.e. harmadik és második századra helyezni, ékes példái a héber és arámi nyelv akkori stílusának. Mikor tehát egyesek azt állítják, hogy a Dániel könyve a Krisztus előtti harmadik században íródott (csak mert olyan pontossággal jövendöli meg a méd és a perzsa birodalmak jóval későbbi történelmét, hogy azt már világi történészek sem hagyhatták kommentár nélkül - a fordító megjegyzése), akkor egyértelmű nyelvészeti bizonyítékokkal találják magukat szemben: a Holt-tengeri tekercsek irodalmi nyelvezete ugyanis cseppet sem hasonlít a jó háromszáz évvel koruk előtt keletkezett könyvére.
Egy további ilyen belső bizonyíték közvetett módon az író által megfogalmazott aggodalmakból is kiolvasható. A Krónikák két könyve a zsidóság történetét meséli el, így arról is beszámol, hogy a sokszoros előzetes figyelmeztetés után miképp érte őket utol Isten igazságos ítélete, és hogyan jutottak a babiloni száműzetésbe. A Bibliatudósok (a hagyományos értelmezéshez igazodva) azt hitték, hogy a könyv emberi szerzője Ezsdrás kell legyen, ugyanis Ezsdrás és Nehémiás könyve (amit szintén Ezsdrás írt) számol be részletesen a fogságból való visszatérésről, valamint arról, hogy miért olyan fontos Isten parancsolatainak engedelmeskedni. Mindemellett még majdnem azonos stílusban is íródtak.
A fogságból való visszatérés dátuma tudvalevően Kürosz uralkodásának az idejére tehető. Külső történelmi források e király országlását Kr.e. 559 és 530 közé teszik, így lehetőségünk nyílik a Biblia bizonyságát és a külső forrást egymáshoz viszonyítani, azokat egymással összefüggésbe hozni. A jeruzsálemi új templom Kr.e. 516-os felszentelését I.Dáriusz perzsa király évkönyvének bejegyzései is megerősítik, a zsidók visszatérésének második hulláma pedig I.Artaxerxész engedélyére ment végbe, akiről tudjuk, hogy Kr.e. 465 és 424 között uralkodott Babilonban. Mindezen adatok segítségünkre vannak abban, hogy az Ószövetség szóban forgó könyveit időben precízen elhelyezhessük. Bibliatudósok hasonló kereszthivatkozások által voltak képesek az Ószövetség egyéb könyveit is datálni.
Az Újszövetség könyveinek időbeli besorolásában segít, ha jól megfigyeljük, hogy milyen témákra, veszélyekre világítanak rá, így például a gnosztikus eretnek tanok térnyerésére. Támpont az is, hogy egy adott könyv mennyit idéz más újszövetségi iratokból (hiszen akkor elvileg később kellett keletkezzen, mint amiből idéz - a fordító megjegyzése). Ugyanakkor a kereszthivatkozások itt is tovább visznek minket, hiszen egy-egy adott eseményről, mondjuk a jeruzsálemi gyülekezet szükségeire való adakozásról, a Rómabeliekhez írt levél, és a Korinthusbeliekhez írt mindkét levél megemlékezik. A zsidó születésű Josephus Flavius történész feljegyzései történelemírói hitelességű extrabiblikus forrásnak számítanak, melyek számos bibliai eseményt támasztanak alá.
Az evangéliumok időbeli elhelyezésénél sokszor az is beszédes, hogy a szöveg mit nem említ. A Máté 24:1-2 tanúsága szerint az Úr Jézus Krisztus előre jelentette (azaz prófétálta) Jeruzsálem bukását. Josephus történelemírói munkásságának köszönhetően pedig azt is tudjuk, hogy erre Kr.u. 70-ben került sor. Teljesen kézenfekvő, hogy amennyiben a zsidó nép történetét mind a mai napig meghatározó prófécia már az evangéliumok keletkezése előtt beteljesült volna, akkor azt éppúgy megírták volna, mint Jézus Krisztus saját feltámadására vonatkozó előzetes jövendölését és annak valóra válását, amint azt János evangéliumának 2:19 és 2:22 igehelyein találjuk.
Érdemes azonban arról is említést tennünk, hogy azon Bibliatudósok sem tudnak teljesen egységes álláspontot kialakítani a bibliai könyvek évre-pontos koráról, akik megingathatatlanul hiszik, hogy a teljes Szentírás Isten ihletett, tévedhetetlen Igéje. Egy jó Biblia-kommentár, és más segédkönyvek több különböző bizonyítékkal és bizonyítási módszerrel is felvérteznek minket a Biblia könyveinek kormeghatározásánál.
English
Honnan tudhatjuk meg, hogy a Biblia könyvei pontosan mikor keletkeztek?
