Kérdés
Mikor írták az evangéliumokat?
Válasz
Jelen cikkünk olvasása előtt érdemes tisztázzuk, hogy mind az evangéliumok, mind pedig az Újszövetség egyes könyveinek pontos korbeli elhelyezése a legjobb esetben is csak egy hozzáértő becslés lehet, legrosszabb esetben pedig csupán vak találgatás. Máté evangéliumának keletkezési idejét Kr.u. 40 és Kr.u. 140 közé már nagyjából mindenhová próbálták belőni. Ez - a Bibliatudósok által meghatározott - széles időbeli spektrum tulajdonképpen majdnem kizárólag azt mutatja, hogy a régmúltból eredő írásos emlékek datálása mennyire szubjektív folyamat. A témában kicsit elmélyülve általánosságban kijelenthető, hogy egyes teológusok és teológiai iskolák előre kialakított nézetei és emberi feltételezései messzemenő mértékben befolyásolják az evangéliumok pontos keletkezésének meghatározását.
A közelmúltban például számos ún. liberális teológus érvelt amellett, hogy az Újszövetség könyvei később keletkeztek, mint az minden bizonnyal indokolt és helyes volna. Tették ezt attól az emberi szándéktól vezérelve (lásd feljebb), hogy ezáltal kétségbe vonják-, vagy akár teljesen aláássák az evangéliumi beszámolók tartalmát és hitelességét. Másfelől azonban szép számmal vannak azon teológusok, akik az előbbi csoportnál sokkal korábbra datálják az Újszövetség könyveit. Vannak tehát, akik úgy gondolják, hogy erős bizonyítékok szólnak azon felfogás mellett, mely szerint az Újszövetség összes könyve, így maga a Jelenések könyve is, még Jeruzsálem elpusztítása (Kr.u. 70) előtt lejegyzésre került. Mi, itt a gotquestions.org-nál amellett kardoskodunk, hogy a rendelkezésünkre álló bizonyítékok sokkal inkább a korábbi keletkezés feltevését erősítik, mintsem a későbbiét.
Olyan teológusok is léteznek, akik úgy hiszik, hogy Máté evangéliuma egészen korán, azaz tíz-tizenkét évvel Krisztus halála és feltámadása után lett lejegyezve. Mindazok, akik kitartanak ezen korábbi dátum mellett, úgy gondolják, hogy Máté előbb arámi nyelven közölte a mennyei örömhírt, és azt csak később fordították görögre. A korai keletkezés mellett szóló érvek a következők: több egyházatya, úgy mint Iréneusz, Origenész, és Euzébiusz is azt dokumentálta, hogy Máté evangéliuma először a zsidókhoz ment ki (akik e korban nagyrészt arámiul beszéltek). Történt mindez Máté filiszteai tartózkodása során – mondják egybehangzóan. Cezárea tartomány püspöke, az egyháztörténelem atyjaként is ismert Euzébiusz, az előbbiekhez pontosításképp még azt is hozzáfűzi, hogy a Máté írása szerint való evangélium már akkor le volt jegyezve, mikor Máté a mai Palesztina területét elhagyva más országokba ment az örömhírt hirdetni. Euzébiusz tanúsága szerint ez nem több, mint 12 évvel Jézus halála után történt. Mindezek alapján egyes teológusok tehát úgy gondolják, hogy Máté evangéliuma Kr.u. 40 és 45 között íródott, míg mások állítása szerint - kicsit szélesebb hibahatárral dolgozva - Kr.u. 55-ig kellett keletkezzen.
Most tegyük fel, hogy az evangéliumok valóban csak Jézus Krisztus halála és testbeni feltámadása után 30 évvel lettek írásban rögzítve. Még azonban ez esetben is a jeruzsálemi templom pusztulása előtt kellett íródjanak, hiszen erről - a zsidó történelmet és nemzetet derékba törő - bevágásról mindenképp megemlékeztek volna. Ezen történelmi esemény bekövetkeztének pedig tudjuk az idejét (Kr.u. 70). Az Írás tehát mind a pontosságát-, mind pedig az Istentől eredő tekintélyét illetően vita felett áll. A szájhagyomány útján terjedő információátadás (szellemi és erkölcsi tanítás esetében is) teljesen szokványos volt azon napok zsidó kultúrájában, a szó szerinti memorizációs technikákat pedig igen magas szinten uralták és művelték. Érdemes annak a tényét is figyelembe vegyük, hogy még ebben az időben is számos olyan ember élt, aki szemtanúja volt annak, hogy "minémű dolgok lettek abban e napokon", akik felemelték volna szavukat az esetleges hamis bizonyságok ellen, melyek aztán vitatottá válva lassan, de biztosan minden hitelüket elveszítették volna. Már azonban önmagában annak a ténye is tovább erősíti az evangéliumi beszámolók hitelességét, hogy Jézus Krisztus "kemény beszédei" az evangélium szerves részét képezik. Ha ugyanis valóban az játszódott volna le, amit egyes liberális teológusok állítanak, vagyis hogy a szöveget végső lejegyzésük előtt körültekintő szerkesztésnek vetették volna alá, akkor az állítólagos szerkesztők nagyon kontár munkát adtak ki kezükből: az Írás ugyanis tele van "kemény eledellel", mely sokaknak szellemi, kulturális-, de akár még politikai értelemben is megakadt-, és mindmáig megakad a torkán. Ezek az igerészek legalább valami magyarázatra szorulnának, feltéve ha az volt a szerkesztők célja, hogy egy könnyen benyelhető pépet kanalazzanak minél szélesebb olvasói (és később követői) rétegek tátott szájába. Szemléletes példa arra, hogy az Ige hallása megütközést vált ki, az az igaz bizonyság, mely szerint a feltámadás első emberi tanúi nők voltak, akik azon kor több kultúrájában sem törvény előtt-, sem más esetben nem tölthették be a tanú szerepét.
Keresztényként mindezekből a következő tanulságot vonhatjuk le: hogy az evangéliumok közvetlen az Úr Jézus halála és testbeni feltámadása után íródtak, vagy még akár harminc év is beletelt, míg azokat lejegyezték, gyakorlatilag teljesen mellékes, ugyanis megbízhatóságuk és tekintélyük nem abból ered, hogy mikor írták azokat papírra, vagy rögzítették bőrökre, hanem abból, hogy személyesen Isten ihlette őket, vagyis hogy Ő az egyedüli szerző (2.Timótheus 3:16). Azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy Jézus megígérte tanítványainak, hogy az Ő nevében az Atya elküldi “ama vígasztaló”-t, Aki maga a Szent Lélek Isten, Akiről az Úr ezt mondja: “mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek” (János 14:26). Akár pár év, akár egész évtizedek teltek el Jézus halála és az evangéliumok lejegyzése között, a hit teljes bizonyosságával bízhatunk hitelességükben és hiánytalan közlésükben. Ugyanis tudjuk, hogy “a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” (2.Péter 1:21), és így Isten minden szavát precízen jegyezték le.
English
Mikor írták az evangéliumokat?
