Kérdés
Mikor kerül sor a feltámadásra?
Válasz
A Bibliából világosan kiderül, hogy a feltámadás valóság, és ez az itteni élet nem minden. Noha a halál véget vet a testi életnek, nem jelenti az emberi lét végét. Sokan tévesen azt hiszik, hogy egy általános feltámadás lesz az idők végén, de a Biblia azt tanítja, hogy nem egy feltámadás lesz, hanem több, és némelyik során az örök életre támadunk fel a mennyben, némelyik során pedig örök kárhozatra (Dániel 12:2, János 5:28-29).
Az első nagy feltámadás Jézus Krisztus feltámadása volt. Mind a négy evangélium feljegyzi (Máté 28, Márk 16, Lukács 24, János 20), az ApCsel sokszor tesz rá utalást (ApCsel 1:22; 2:31; 4:2, 33; 26:23), és a gyülekezetekhez címzett levelek is ismételten említik (Róma 1:4, Filippi 3:10, 1Péter 1:3). Az 1Korinthus 15:12-34 nagy jelentőséget tulajdonít Krisztus feltámadásának, amikor feljegyzi, hogy több, mint ötszáz ember látta egy alkalommal megjelenni a feltámadása után. Krisztus feltámadása az „első zsenge", vagyis a garancia minden hívő számára, hogy ő is fel fog támadni. Krisztus feltámadása az alapja is annak a bizonyosságnak, hogy egy nap mindenki fel fog támadni, hogy Jézus Krisztus igazságos ítélete alá essen (ApCsel 17:30-31). Az örök életre történő feltámadás az ún. „első feltámadás" (Jelenések 20:5-6); az ítéletre és gyötrelemre történő feltámadás az ún. „második feltámadás" (Jelenések 20:6, 13-15).
Az Egyház első nagy feltámadására az elragadtatás után kerül sor. Mindazok, akik bizalmukat Jézus Krisztusba vetették az egyház korszaka alatt és Jézus visszajövetele előtt meghaltak, az elragadtatáskor feltámadnak. Az egyház korszaka pünkösd napjával kezdődött, és akkor ér véget, amikor Krisztus visszajön, hogy magához vigye a hívőket a mennybe (János 14:1-3, 1Thesszalonika 4:16-17). Pál apostol világossá tette, hogy nem minden keresztyén fog meghalni, de mindegyik át fog változni, azaz feltámadott testet kap (1Korinthus 15:50-58), és ehhez némelyeknek nem kell meghalniuk! Az életben levő hívők és azok, akik már meghaltak, elragadtatnak, hogy a levegőben találkozzanak az Úrral, és mindig vele legyenek!
Egy másik jelentős feltámadásra akkor fog sor kerülni, amikor a nyomorúság végén Krisztus visszatér a földre (második eljövetel). Az egyház korszaka után az elragadtatást követően a nyomorúság ideje lesz a következő időszak Isten kronológiájában. Ez a világ szörnyű ítéletének ideje lesz, amit a Jelenések 6-18 fejezetei írnak le. Noha az egyház korszakának hívői nem lesznek a földön, az itt maradottak milliói fognak észhez térni ez idő alatt, és hinni Jézusban mint Megváltójukban. Sajnos, legtöbbjük életükkel fog fizetni a Jézusba vetett hite miatt (Jelenések 6:9-11; 7:9-17; 13:7, 15-17; 17:6; 19:1-2). Ezek a hívők, akik a nyomorúság ideje alatt halnak meg, akkor fognak feltámadni, amikor Krisztus visszajön, és vele együtt fognak uralkodni ezer évig a millenniumban (Jelenések 20:4,6). Az olyan ószövetségi hívők mint Jób, Ábrahám, Dávid vagy akár Keresztelő/Bemerítő János (akit már az Egyház létrejötte előtt megöltek), szintén ekkor fognak feltámadni. Számos ószövetségi szakasz megemlíti ezt az eseményt (Jób 19:25-27, Ézsaiás 26:19, Dániel 12:1-2, Hóseás 13:14). Az Ezékiel 37:1-14 elsősorban Izrael népének újraegyesülését írja le. Ezt holt testek életrekelésével szimbolizálja. De az itt használt nyelvezet alapján az sem zárható ki, hogy a szakasz a halott izraeliták testi feltámadásáról beszél. Még egyszer tehát, mindenki, aki hisz Istenben (az Ószövetségben) és Jézusban (az Újszövetségben), részesülni fog az első feltámadásban, az életre való feltámadásban (Jelenések 20:4,6).
Elképzelhető, hogy a millennium végén szintén sor kerül egy feltámadásra, amire inkább következtetni lehet, de a Szentírás nyíltan nem beszél róla. Lehetséges, hogy a millennium alatt néhány hívő testi halált hal. Ézsaiás próféta által Isten azt mondta: „Nem lesz ott olyan csecsemő, aki csak néhány napig él, sem öreg ember, aki magas kort nem ér. Mert a legfiatalabb is százéves korában hal meg, és aki nem ér meg száz évet, átkozottnak számít" (Ézsaiás 65:20). Másrészt az is lehetséges, hogy a millenniumban csak az engedetleneket éri halál. Bármelyik eset álljon is fenn, valamilyen fajta átváltozásra szükség lesz, amely során a millenniumi természeti test alkalmassá válik a makulátlan létre az örökkévalóságban. Minden hívőnek egy „feltámadott" jellegű testtel kell rendelkeznie.
A Szentírásból világosan kitűnik, hogy Isten az egész univerzumot elpusztítja tűzzel, beleértve a földet is (2Péter 3:7-12). Erre azért lesz szükség, hogy Isten teremtése megtisztuljon attól az elterjedt gonoszságtól és pusztulástól, amelyet az ember bűne váltott ki. A helyére Isten egy új eget és új földet teremt (2Péter 3:13, Jelenések 21:1-4). De mi lesz azokkal a hívőkkel, akik túlélik a nyomorúságot és a természeti testükben mennek be a millenniumba? És mi lesz azokkal, akik a millennium ideje alatt születnek, elfogadják Jézust, és továbbra is a természeti testükben élnek? Pál világossá teszi, hogy test és vér, amely halandó és pusztulásra ítélt, nem örökölheti Isten országát. Az örök uralomba csak azok juthatnak be, akik feltámadtak, és olyan megdicsőült testet kaptak, amely már nem halandó és nem romlandó (1Korinthus 15:35-49). Ezek a hívők feltehetőleg anélkül kapnak feltámadott testet, hogy meg kellene halniuk. Hogy erre pontosan mikor kerül sor, nem tudjuk, de teológiai szempontból valamikor akkor, amikor az átmenet a régi földből és univerzumból az új ég és új földbe megvalósul (2Péter 3:13, Jelenések 21:1-4).
Végül pedig lesz egy végső feltámadás, amelyben valószínűleg minden idők minden hitetlen halottja részesül. A millennium, az ezeréves uralom után (Jelenések 20:5) és a jelenlegi föld és univerzum elpusztítása után (2Péter 3:7-12, Jelenések 20:11) Jézus Krisztus feltámasztja őket a halálból (János 5:25-29). Ez a feltámadás Dánielnél úgy jelenik meg, mint amelynek során „némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra" ébrednek fel (Dániel 12:2). Jézus a „kárhozat feltámadásának" nevezi (János 5:28-29, Károli).
János apostol látott valamit, ami a jövőben fog bekövetkezni. Látott egy „nagy fehér trónt" (Jelenések 20:11). Az ég és föld „eltűnt" a trónon ülő színe elől. Ez nyilvánvalóan arra a megsemmisülésre utal, amely során minden anyag, beleértve az egész univerzumot és magát a földet, tűz által elpusztul (2Péter 3:7-12). Minden (istentelen) halott meg fog állni a trón előtt. Ez azt jelenti, hogy az ezer év után feltámadtak (Jelenések 20:5). Olyan testük lesz, amely érezni fogja a fájdalmat, de soha nem fog megszűnni létezni (Márk 9:43-48). Meg fognak ítéltetni, és a tetteikkel arányos büntetésben fognak részesülni. De egy másik könyv is megnyílik – a Bárány élet könyve (Jelenések 21:27). Azok, akiknek a neve nem szerepel az élet könyvében, a „tűznek tavába" vettetnek, ami a „második halál" (Jelenések 20:11-15). Sehol nem olvasunk arról, hogy azoknak, akik ebben az ítéletben részesülnek, a neve be lenne írva az élet könyvébe. Ehelyett azoknak a neve szerepel az élet könyvében, akik áldásban részesülnek, mivel bocsánatot nyertek és átestek az első feltámadáson, az életre történő feltámadáson (Jelenések 20:6).
English
Mikor kerül sor a feltámadásra?
