Kérdés
Kik voltak a Moábiták?
Válasz
A Moábiták egy Moáb nevű embertől eredeztethető kánaáni törzs volt. Moáb apja Lót volt, akivel lányai – őt előbb eszméletvesztésig lerészegítve – vérfertőző nemi kapcsolatra léptek (1.Mózes 19:37). A törzs földrajzi bölcsője Czoár volt. Innen egészen a Holt-tenger délkeleti határáig terjeszkedtek, majd onnan fokozatosan tovább nyomultak a Jordán keleti partvidékéig. Nem sokkal Izráel népének egyiptomi kivonulása után, a harcos Emoreusok — Szihon nevű királyuk vezetése alatt — átlépték a Jordánt, és a Moábitákat az Arnon és a Jabbók folyók völgye közé szorították, mikor Hesbont tették fővárosukká. A Moábiták ezt követően az Arnon folyó völgyének déli vidékeire kényszerültek (4.Mózes 21:26-30).
A kivonulás alatt Izráel népe nem ment át Moáb földjén, hanem a tőle keletre lévő pusztán keresztül értek el az Arnon északi részén fekvő területre. A Moábiták erről tudomást szerezvén megrémültek és igen felindultak, így királyuk, Bálák, a Midianiták segítségéért folyamodott (4.Mózes 22:2-4). Ekkor történt az is, hogy Bálák felbérelte Bálámot, hogy átkozza meg Izráel népét (4.Mózes 22:2-6).
Moáb síkságai, mely az Emoreusok uralma alatt volt, Izráel népének legutolsó táboraként szolgált, mielőtt beléptek volna a Kánaán földjére (4.Mózes 22:1; Józsué 13:32). Mózes, aki amellett, hogy nagyon jelentős próféta volt, "igen szelíd vala, minden embernél inkább, a kik e föld színén vannak", csak a Piszga tetejéről szemlélhette az Ígéret földjét, de lábát már nem tehette be oda. Ő végül Nébó hegyére visszavonulva halt meg, és Béth-peór völgyével átellenben temették el testét (5.Mózes 34:5-6).
Egy Klein nevű német misszionárius 1868-ban Dibonnál, Jeruzsálem környékén, talált Mésa, Moáb királyának, bazalt táblájára, melyen 34 zsidó-főníciai nyelven írt sort tudtak beazonosítani. Mésa ezt a táblát Kr.e. 900 körül állíthatta győzelmei megörökítésére. Megtalálhatóak rajta Omri és Horonaim ellen intézett háborúi, valamint nyilvános építkezésének mementói is. Ez a véset alátámasztja, és némileg ki is színezi, a Királyok második könyvének 3:4-27 igehelyén található, Mésa királyról szóló, bibliai feljegyzést. Ez egyben a legrégebbi alfabetikus írásjeleket tartalmazó irat, amely a zsidó antikvitásokat is megillető történelmi és tárgyi értékén túl nyelvészeti szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.
A Biblia talán legmeghatározóbb Moábita szereplője maga Ruth volt, aki a Biblia igaz tanúsága szerint "Moábita leány" volt, származását tekintve tehát Lóton, Ábrahám unokaöccsén, keresztül kapcsolódott Izráel népéhez (Ruth 1:4; 1.Mózes 11:31; 19:37). Ruth ékes példájául szolgál annak, hogy Isten milyen hallatlan mértékben képes egy életet átformálni, hogy az aztán az Ő által meghatározott irányba folyhasson tovább. Ruth életének történetében azt is felismerhetjük, hogy Isten hogyan érvényesíti örök időktől elrendelt tökéletes tervét. Ezt minden gyermeke életében éppígy megcselekszi (Rómabeliekhez 8:28). Bár Ruth pogány háttérrel rendelkezett, Izráel Istenével való találkozása örökre megváltoztatta életét, és hit által az élő Isten hű bizonyságává vált. Ruth azon kevés nő közé számláltatik, aki — moábita származása ellenére is — szerepel Jézus Krisztus vérvonalában (Máté 1:5).
English
Kik voltak a Moábiták?
